Az energiahatékonyság hitelkockázat csökkentő hatásának vizsgálata

Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék BME,

                          tudományos főmunkatárs, Energiatudományi Kutatóközpont

Dr. Bethlendi András egyetemi docens, Pénzügyek Tanszék, BME

Dr. Janky Béla egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék, BME

 

Összefoglaló

A felújítás előtti műszaki állapotot a magyar lakásállományt leíró épületmátrix szerint definiáltuk. A KSH statisztikai adatfelvétel állományok újra elemzésével meghatároztuk a fűtési kiadásokat és összekapcsoltuk az épületmátrix lakásaival. Megállapítottuk, hogy a fűtési kiadások minimum és maximum aránya 1:2, a tényleges kiadások alapján a jellemző alul fűtött lakásokat és az alul fűtés mértékét azonosítottuk. Kimutattuk, hogy a fűtési kiadások átlagai arányosak a jövedelem kvintilisekkel, de azon belül jelentős eltérések vannak. A korszerűsítés utáni célként CC tanúsítványi besorolást és az ehhez a műszaki állapothoz tartozó alapkomfortot (20°C) biztosító fűtési költségeket is meghatároztuk. A költségcsökkenések épületkategóriákra számított átlagai 5500-12000 Ft/hónap tartományra terjednek ki és ezt a kisebb rezsifizetést, jövedelemarányos törlesztőrészlet csökkenésként értelmeztük. Megvizsgáltuk a bevétel kvintilisekbe sorolt háztartások hitelképességét, a Q3-Q5 kvintilisekbe sorolt háztartásoknak potenciálisan folyósítható jelzáloghitelek és a megállapított felújítási költségek alapján a hitelképes ügyfelek esetében az átlagos jelzáloghitel összegéből a célul tűzött energetikai korszerűsítések megvalósíthatók.