Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer a kötelezettek szemszögéből

 

Felsmann Balázs, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Energiakereskedők Országos Szövetségének elnöke

balazs.felsmann@uni-corvinus.hu

 

 

Összefoglalás

 

A hazai energaihatékonysági célok elérése érdekében 2021-től az Országgyűlés egy új intézményi megoldás, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) hazai bevezetése mellett döntött. Az EKR-hez hasonló rendszer számos európai unós országban működik, ugyanakkor nem alakult ki egységes megközelítés a kötelezetti kör, az energiahatékonysági intézkedések célcsoportja, az elszámolás, a finanszírozás vagy a másodlagos piac tekintetében. A magyar rendszerben az energiakereskedőknek – áram- és gázkereskedők, valamint üzemanyag-forgalmazók – az általuk értékesített energiamennyiség arányában meghatározott megtakarítást kell elérniük a végső felhasználóknál. Az előírt megtakarítás mértéke 2024-ig folyamatosan nő, majd 2027-től csökken: 2021-ben 0,05%, 2022-ben 0,1%, 2023-ban 0,3%, 2024 és 2027 között 0,5% 2028-ban 0,35% 2029-ben 0,15% és 2030-ban 0,05% a megelőző évi energiamennyiségre számítva. Előadásomban áttekintem a hazai kötelezettségi rendszer sajátosságait, összehasonlítva a nemzetközi példákkal. A kötelezettek szemszögéből vizsgálva bemutatom, milyen lehetőségekkel és veszélyekkel jár számukra az EKR hazai elindulása. Áttekintem azokat a rendszerszintű problémákat is, amelyek megoldása előfeltétele annak, hogy az EKR elérje a bevezetését megelőzően megfogalmazott energiastratégiai célokat.