„Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság”
KLENEN'26 konferencia 2026. március 11-12
A konferenciasorozat szervezését 1999-ben az Association of Energy Engineers (www.aeecenter.org) Magyar Tagozata, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (www.ete-net.hu) a CONGRESS Rendezvényszervező Kft.-vel együttműködve kezdeményezte és azóta is társszervezőkkel és közreműködőkkel, társadalmi és szakmai védnökök felügyelete mellett szervezi.
2011-től a konferencia a Virtuális Erőmű program Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatához (www.virtualiseromu.hu) kapcsolódva évenként kerül megrendezésre, s a rendezésben jelentős szerepet vállal az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org).
Szervező Bizottság
Tiszteletbeli Elnök: Dr. Zsebik Albin CEM
Elnök: Czinege Zoltán CEM
Társelnökök:
Dr. Kiss Csaba és Tompa Ferenc (ETE), Larry Good CEM (AEE), Galó András (ESZK), Nagy Péter (BPMK)
Programigazgatók / szekció vezetők:
Czinege Zoltán – plenáris előadások, energia audit,
Dr. Gács Iván – tehetséges fiatalok az energetikában,
Dr. Gróf Gyula – tehetséges fiatalok az energetikában,
Hársfai Péter Ferenc – EKR,
Hunyadi Sándor CEM – mérés/almérés,
Nagy Péter – épület-energetika,
Dr. Nagy Zoltán - ipari energetika,
Szilágyi Zsombor - energia stratégia,
Dr. Talamon Attila - ESG,
Tompa Ferenc – fenntartható közlrkedés,
Dr. Tóth Tamás – ESG,
Dr. Vokony István - innováció
Konferencia titkárság:
Stefkó Judit (Congress Kft.)
klenen@congress.hu, tel: 30/639 0909
Szervezők:
AEE Magyar Tagozat - képviseli: Czinege Zoltán
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - képviseli: Tompa Ferenc
BME Energetikai Szakkollégium - képviseli: Galó András
Társszervezők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, társaságok, - oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik a hatékony energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvényükkel társulnak konferenciához.
Közreműködők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, kamarák, társaságok, oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik fontosnak tartják konferenciánk célkitűzéseit, tájékoztatják tagjaikat, munkatársaikat a rendezvényről, biztatják őket az aktív részvételre, és közreműködőként bejelentkeznek a konferencia szervező bizottságánál. A közreműködőként csatlakozók listáját folyamatosan aktualizáljuk.
Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, képviseli Dr. Sztranyák József, BKIK GSZT elnök
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, képviseli Szőllőssy Gábor, elnök
Ipari Energiafogyasztók Fóruma, képviseli Dr. Nagy Zoltán, elnök
Magyar Digilean Egyesület, képviseli Varga Szabolcs, társelnök
Magyar Elektrotechnikai Egyesület, képviseli Gelencsér Lajos, elnök
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, képviseli: Vedres Péter, Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezető
Magyar Energetikai Társaság, képviseli Jászay Tamás, elnök
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), képviseli Dr. Barótfi István, elnök
MMK Energetikai Tagozat, képviseli Hunyadi Sándor, elnökségi tag
MMK Épületgépészeti Tagozat, képviseli Gyurkovics Zoltán, elnök
Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ), képviseli Kiss Pál, elnök
Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ), képviseli Orbán Tibor, elnök
Szakmai védnökök:
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, képviseli Dr. Imre Attila tanszékvezető
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, képviseli Dr. Csoknyai Tamás, tanszékvezető
BME Villamos Energetika Tanszék, képviseli Dr. Vokony István, tanszékvezető
BME Zéró Karbon Központ, képviseli Dr. Kaderják Péter, központvezető
Image Description
2026. március 11., szerda
A CEEGEX-nek mint közép-kelet-európai szervezett földgázpiacnak kiemelt szerepe van az EKR rendszer működésében, mivel az EKR szervezett piac működtetőjeként biztosítja az átlátható kereskedést, a HEM-k garantált átruházását. A CEEGEX az EKR rendszer egyik megkerülhetetlen sarokköve lett.
Az előadásban bemutatásra kerül az EKR aukciós piac és az ügyletkötő piac működése. A szervezett piac azért fontos, mert transzparensé teszi az EKR piacot, széles körben lehetővé teszi a kereskedést és ezáltal segíti a szabályozói célok elérését.
Az aukciók során realizált volumenek és árképzési adatok betekintést nyújtanak a piaci dinamikába és a kereslet-kínálat alakulásába, amely eredmények az előadás során bemutatásra kerülnek.
Különösen érdekes az ügyletkötő piac (trading platform) bevezetése, amely az OTC kereskedéshez képest stabilabb, egyszerűbb, kereskedést garantál, és tovább növelheti a piaci transzparenciát. Az ügyletkötő piac működését és eddigi eredményeit is érinti az előadás.
EKR audit/hitelesítési tapasztalatok
Elsősorban - lakossági projektek
Kisebb részben - ipari, közintézményi, közlekedési projektek
EKR GJ értékesítési tapasztalatok
F75, F25, A70, A30
CEEGEX aukció hatásai
Rövid és közép távú bilaterális megállapodások
EKR vegyes témák (az előző két ponthoz is részben kapcsolódnak)
Lakossági ÁFA - Első Jogosulti szemmel
EKR statisztikák à saját statisztikai adatok a teljes hazai EKR rendszerről.
Ami kimarad a MEKH/Energiaügyi Minisztériumi és részben NGM/NAV előadásokból főleg azokat szeretném megjeleníteni:
fajlagos GJ megtakarítások projektenként
hogyan alakulnak az auditori megoszlások GJ és db számok tekintetében
mikben vannak most a legnagyobb megtakarítási potenciálok és mi várható egy éven belül (hogyan fog átalakulni az EKR piac),
GJ eladási árak alakulása, stb…
„Hasznos tippek” és „Mikre figyeljünk” az EKR jogszabállyal kapcsolatban
Magyarország energiafogyasztásának jelentős részét az épületek energiafogyasztása teszi ki, melyeben
kiemelkednek a lakóépületek, hiszen az épületállomány nagy része lakóépületekből áll. Ebből
következik, hogy az energiamegtakarítási lehetőségek is megjelennek ezen a területen. Az
Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer jelenlegi követelményei jelentősen előtérbe helyezik a
lakossági energiahatékonyság-növelő beruházások megvalósítását. A számítási módszertanok jelentős
statisztikai mintavételezésen alapulnak, melyek folyamatos átdolgozása megtörténik látva a piaci
lehetőségek kiaknázását, valamint reagálva az esetleges túlzó elszámolásokra. Vizsgálataink során az
épületállományban rejlő energiamegtakarításokat tárjuk fel, az EKR tükrében.
A Magyar Gazdaság Fejlesztési Ügynökség (MGFÜ, korábban IFKA) Energetikai Tanácsadási Voucher Program keretében vissza nem térítendő támogatást nyújtott energetikai tanácsadáshoz KKV-k számára, a Demján Sándor program keretében is elérhető vissza nem térítendő támogatás az energetikai tanácsadáshoz KKV-k számára.
Cégünk az előbbi programban a tanácsadásra jogosult és elfogadott minősített szolgáltató cég közé tartozik.
A programok során eltelt másfél év legfontosabb tapasztalatai összefoglalása kifejezetten érdekes téma a szakemberek és az iparági vezetők számára.
Az előadás legfontosabb témái:
· Humán aspektusok: Hitelesség, Bizalom, Nyitottság, Tudatosság
· Szakmai kérdések – létezik-e általános energetikai szakértelem
· Jogszabályi környezet
· Finanszírozás
· Marketing és figyelem felhívás
Ki gondolta volna, hogy egy ötvenhárom(!) éves kazán nemcsak fűt még, de sztorizik is? A vizsgált alanyok egy jelentős része már régen szeretett volna nyugdíjba vonulni, de az üzemeltetők nem engedhetik, mert nincs alternatíva. Vagy mégis? Bepillantás a magyar valóságba: kókányolt szerelések és "így fűtötök Ti" meghökkentő rendszermegoldások. De nem marad el a pozitív oldal sem: bemutatunk követendő példákat, azaz hogy a korszerű rendszermegoldások hogyan írják felül a múlt hibáit, és mennyi energiát lehet velük ténylegesen spórolni. Az energiahatékonyság növelése ugyanis nem egy sötétzöld hóbort, hanem a pénztárca barátja is. Statisztikák, benchmarkok több száz felülvizsgálat tapasztalatából, energiahatékonysági potenciállal.
A hazai ipar termelési-értékesítési kilátásai az ukrán, az EU és az amerikai geopolitikai viszonyok között. Nemzetközi és hazai energiapiaci árak (gáz-villany) alakulása 2023-2026 között. Az ipar szerepvállalása az energiahatékonyság növelésében. A kötelezett kereskedő és az ipari szereplők viszonya az energiahatékonysági elszámolásokban és a végrehajtás anomáliái. A 2025 évi törvénymódosítás és következményei. A lakossági energiamegtakarítások költségeinek iparra való áthárításának tapasztalatai és a vitatott kérdései.
Az ország energia szükségletéhez a hazai termelés mellett aktív külkereskedelemre, és nettó importra is szükség van. Az ország földgáz és villamos energia felhasználásának mintegy felét az energiák szabadpiacán szerzik be a felhasználók. Egyre nagyobb szerepe van az energia ellátásban és az árak alakulásában a budapesti energia tőzsdéknek is. A tőzsdék az Európai Unióban azonos szabályok szerint működnek, számunkra is adottak a külföldön kereskedés lehetőségei.
Az energiák piacát a hazai termelés mellett a külkereskedelem is erősen befolyásolja. A külkereskedelemben különböző politikai tényezők is szerepet kapnak.
A földgáz piacát meghatározza a földgáz importunk forrása, az ellátás biztonsága is, amit az Európai Unió többször változó szabályozása is befolyásol.
A villamos energia ellátásunkban nagy szerepe van a lényegesen megnövekedett napelemes áram termelésnek, és az ezzel járó eseti egyensúlytalanságok kezelésének. A villamos energia külkereskedelmünk aktív, mindegyik szomszédos országgal folyik az áram adás-vétel.
Az energetikai kutató intézetek rendre készítenek előjelzéseket a jövő energiahordozó árairól, köztük a kőolaj, a földgáz és a villamos energia árakról is. Ezek a prognózisok gyakran eltérést mutatnak a határidős energia tőzsdék jövő évekre vonatkozó jelentős ügyleteinek áraitól. Megfelelő értékeléssel ezek az ellentmondások érthetők lesznek.
A hazai energetika meghatározó alapdokumentuma a Nemzeti Energiastratégia 2030, valamint a kereteket részletező, s uniós szabályrendszerbe illeszkedő Nemzeti Energia és Klímaterv. A stratégiai dokumentumok lényegi irányainak meghatározása a 2010-es évek végén megtörtént.
A 2020-2025-ös időszak meghatározója ugyanakkor a többkörös külső sokkhatás, pandémia, ellátási láncok válsága, inflációs- és energiakrízis, orosz-ukrán háború. Mindezek ellenére, a kedvezőtlen konjunktúra korlátai mellett is korszakos változások indultak el és történtek meg a magyar energiarendszerekben – jelentős földgáz-fogyasztás csökkenés, erősődő hazai szénhidrogén-kitermelés, napelem és energiatároló telepítések robbanása, elfogyó szabad villamos hálózati kapacitások, leálló szénerőművi termelés, Paks1 üzemidőhosszabbítás és Paks2 projekt, döntés további nagyerőművekről, új energiahatékonysági szakpolitikák. Mindezek mellett több más területen a várakozásokhoz képest lassabb az energiaátmenet.
Előadásunkban áttekintjük a 2030-as célok teljesítését, értékelve az elért stratégiai és energiagazdálkodási eredményeinket, valamint az új kihívásokat aláhúzva a jövő feladatait is felmérjük.
A magyarországi villamosenergia piac legnagyobb kihívásai és azok okozói
Alacsony solar capture ár
Magas ár a nem napsütötte órákban
Magas rendszerszintű szolgáltatás árak
Regionális szinten kimagasló árak
A magyar energiapolitika tervei a villamosenergia tároló kapacitások fejlesztésére
1 GW+ tároló kapacitás hatása az arbitrázs piacra
Rendszerszintű szolgáltatások piacának várható változásai a tárolók fejlesztését követően
Base load villamosenergia ár változása a tárolók fejlesztését követően
Megújuló energia termelők tarifatámogatása terheinek a változása
Mennyi tároló kapacitás férne el a hazai piacon
Az európai villamosenergia-árak a megújuló források gyors térnyerésével párhuzamosan jelentősen megváltoztak. A negatív és a kiugróan magas árak gyakoribbá váltak, ami volatilitást okoz, ugyanakkor ez inkább lehetőség az energiatárolás és a keresletoldali szabályozás számára. A valódi problémát a fogyasztással súlyozott magas átlagár jelenti, amelyet elsősorban a beszűkült kínálat, a gázárak drágulása és a szabályozható erőművek kiszorulása idéz elő. Magyarországon 2026 márciusára a 16 GW beépített teljesítményből több mint 9 GW időjárásfüggő erőművekhez köthető (56%). Közel 4 GW termelésről azonban nincs pontos adat, így az látens fogyasztáscsökkenésként jelenik meg. Ez különösen napsütéses órákban torzítja a keresleti képet, míg felhős vagy esti időszakokban felszínre kerül a valós fogyasztás. Az előadás a látszólagos paradoxont elemzi: a megújulóban gazdag órák olcsósága mellett a „dunkelflaute” és „hitzeflaute” helyzetekben tapasztalt magas árakat, valamint azt, miért tűnik úgy, hogy a magas megújuló arány összességében drágább energiát jelent. Célunk az árparadoxon feloldása és annak bemutatása, hogy a volatilitás hogyan válhat a rendszer fejlődésének mozgatórugójává.
Az energetikai szektor átalakulása napjaink egyik legösszetettebb kihívása, amelyben a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a gazdasági versenyképesség egyensúlya alapvető cél. Az előadás a rendezett, biztonságos és megfizethető átállás alapelve mentén mutatja be azokat a műszaki, szabályozási és stratégiai irányokat, amelyek a magyar villamosenergia-rendszer jövőjét meghatározzák. Kiemelt témakör a rendszer rugalmassági és szabályozási tartalékainak bővítése, a határkeresztező kapacitások fejlesztése, valamint a hálózati és kommunikációs rendszerek modernizálása. Az előadás kitér az energiaközösségek műszaki-gazdasági integrációjára, a lokális energiahasznosítás és adatgyűjtés (HMKE, SCTE) fontosságára, továbbá az energiatárolás, a kiegyenlítő termelés és a függőségek tudatos kezelésének kérdésére. Emellett bemutatja, miként járulhat hozzá a tudatos fogyasztói magatartás, a nemzetközi együttműködés és az iparági kutatás-fejlesztés (R&D) ahhoz, hogy az energetikai átállás technológiai, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt fenntartható legyen.
Az előadás egy forró égövi helyszínre tervezett, geotermikus energiát hasznosító távhűtési rendszer koncepcióját mutatja be. A cél egy kereskedelmileg életképes, fenntartható és megújuló energián alapuló hűtési technológia kidolgozása, amely képes csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást és a villamosenergia-felhasználást. A rendszer az abszorpciós hűtés elvén működik, amit geotermikus kutakból származó hőenergia hajt. Bemutatásra és elemzésre kerültek a geológiai adottságok és kockázatok, a technológiai megoldások, valamint a gazdasági megvalósíthatóság, ezáltal szemléltetve a geotermikus energia alkalmazásának előnyeit és lehetőségeit szélsőséges éghajlatú környezetben.
Az előadásban bemutatott tanulmány egy akkumulátoros energiatárolón alapuló mesterséges inercia prototípus fejlesztésének és értékelésének eredményeit mutatja be, amelyet a LIFE-IP North-HU-Trans projekt keretében az MVM Démász megbízásából valósítottak meg. A megoldás célja, hogy gyors frekvenciaszabályozást és hálózatformáló viselkedést biztosítson az egyre nagyobb inverteres részarányú rendszerekben, ezzel növelve a villamosenergia-rendszer stabilitását és rezilienciáját.
A tanulmány részletes költség-haszon elemzést tartalmaz, amely becsüli a várható beruházási és üzemeltetési költségeket, a lehetséges bevételeket. A nemzetközi példák alapján kialakított roadmap a magyar inerciapiac fokozatos kiépítésének lehetséges lépéseit vázolja fel. Egy PESTEL-elemzés a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők összhatását vizsgálja, különös tekintettel a skálázhatóságra, kiberbiztonságra és szabályozási megfelelésre, illetve a tanulmány értékeli a tevékenység innovációs tartalmát. A laboratóriumi és terepi eredmények alapján a mesterséges inercia technológia nemcsak technikailag megvalósítható, hanem gazdaságilag is versenyképes alternatívát jelenthet a jövő hálózatformáló szolgáltatásaihoz.
A HYNET projekt célja egy pán-európai, interoperábilis hibrid AC/DC villamosenergia-rendszer koncepciójának kidolgozása, amely képes a jövő villamosenergia-hálózatainak komplex kihívásait kezelni. Az új technológiák és algoritmusok validálása négy demonstrációs helyszínen (Franciaország, Montenegró, Norvégia, Ciprus) történik, figyelembe véve a megújulók integrációját, a frekvenciastabilitás növelését és a hálózati túlterhelések kezelést. A BME feladatai közé tartozik többek között a projekt során kidolgozott szoftvereszközök skálázhatósági és replikálhatósági módszertanának kidolgozása, valamint az ENTSO-E és CENELEC szintű szabványosítás koordinálása. A HYNET eredményei hozzájárulnak az európai energiarendszer hatékonyságának, rezilienciájának és fenntarthatóságának javításához, valamint a DC alapú termelők és fogyasztók terjedését.
A megújuló energiaforrások térnyerése és a szinkron gépek visszaszorulása alapjaiban változtatja meg a villamosenergia-rendszerek stabilitási jellemzőit. A hagyományos stabilitási mérőszámok – például a kritikus kioldási idő vagy az inercia-alapú értékelések – már nem alkalmasak a gyorsan változó, konverteralapú rendszerek viselkedésének pontos leírására. A tanulmány egy új megközelítést, a „system rigidity” fogalmát vezeti be, amely a rendszer zavarokkal szembeni ellenállóképességét integrált módon értékeli. Az új Rigidity Response Threshold (RRT) mutató megadja, hogy mekkora zavar még kezelhető stabilitásvesztés nélkül.
A koncepció előnye, hogy egységes keretben kezeli a frekvencia-, feszültség- és szögstabilitási kérdéseket, miközben a gyors átmeneti folyamatokra is érzékeny. A tanulmány részletes szimulációs elemzéseket és terepi kísérleteket – köztük a fóti mikrohálózati teszt eredményeit – mutatja be, amelyek alátámasztják a merevségi mutató gyakorlati alkalmazhatóságát. Az eredmények szerint a rendszer merevsége korrelál a klasszikus stabilitási határokkal, ugyanakkor sokkal érzékenyebb indikátor a megújuló-dominált rendszerek esetében. A megközelítés új eszközt ad az üzemeltetők kezébe a stabilitásért felelős szolgáltatások (pl. szintetikus inercia, gyors frekvenciaszabályozás) tervezéséhez és integrálásához.
A digitális ikrek az energetikai szektor egyik legígéretesebb technológiai fejlesztését jelentik, amelyek révén a hálózatok valós idejű modellezése, optimalizálása és szimulációja eddig nem látott szintre emelhető. A tanulmány bemutatja a Horizon Europe keretében megvalósuló TwinEU kezdeményezést, amely célul tűzte ki egy egész Európára kiterjedő, összekapcsolt digitális iker-ökoszisztéma létrehozását. Ez az ökoszisztéma valós idejű adatok alapján modellezi és előrejelzi a villamosenergia-rendszerek viselkedését, támogatva a hálózatirányítók döntéshozatalát, az aktív hálózatirányítást és a megújulók integrációját.
A tanulmány háromrétegű architektúrát mutat be: az adaptív digitális ikrek rétegét (valós idejű adatgyűjtés és előrejelzés), az adatinfrastruktúrát (adatmegosztás, kiberbiztonság és interoperabilitás), valamint a szolgáltatási réteget (piaci elemzések, hálózattervezés, döntéstámogatás). Számos nemzetközi pilot projekt példáján keresztül – mint a spanyol, olasz, bolgár vagy magyar demonstráció – a tanulmány szemlélteti, hogyan alkalmazhatók a digitális ikrek a megújulók integrálásában, a rendszer rugalmasságának növelésében és a gyorsabb piaci reakciók elősegítésében. A kutatás rámutat arra is, hogy a jövő energiarendszereinek sikeres működése nem képzelhető el átfogó digitális modellezés és prediktív irányítás nélkül.
A legtöbb vállalat hatalmas mennyiségű adatot gyűjt, de csak kevesen használják ki az ebben rejlő potenciálját. Az energetikai ágazatban ráadásul ez különösen nagy lehetőség: az IT automatizálás, az analitika és a mesterséges intelligencia (AI) jelentősen képes növelni a hatékonyságot, csökkenteni a veszteségeket és megelőzni az esetleges problémákat.
Előadásunk azt mutatja be, hogyan lehet az adatokból üzleti értéket teremteni, így például:
• időben előre jelezni a jövőbeli igényeket, várható meghibásodást,
• megtalálni a rendszer rejtett összefüggéseit, vagy anomáliáit,
• optimalizálni az energiafelhasználást és a karbantartást,
• valós idejű adatok alapján támogatni a döntéshozatalt.
Szó lesz arról is, hogy a lokális AI-megoldások miként kínálnak biztonságos és adatvédelmi szempontból megbízható, rugalmasan skálázható alternatívát a felhős rendszerekkel szemben, lehetővé téve, hogy a vállalatok saját infrastruktúrájukon, saját adataikkal és önállóan dolgozhassanak.
A digitális technológiák nem helyettesítik az emberi szakértelmet, hanem kiegészítik és felerősítik azt. Célunk, hogy gyakorlati példákon keresztül megmutassuk, hogyan teremthetnek az analitikai és AI-eszközök valódi és mérhető értéket az energetikai szektorban. Gyorsan, biztonságosan és fenntartható módon.
A modern logisztika és szállítmányozás kihívása a közúti szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése. A csomagküldő szolgáltatók fokozatosan térnek át elektromos járműflottára, amely lokálisan csökkenti a kibocsátást. Az EV-k használata előnyös, nincsen helyi károsanyag-kibocsátás és a zajterhelés is csökken, a teljes ökológiai lábnyom azonban a villamos energiaforrástól, energiamixünktől is függ. A közeljövőben várhatóan a 3,5 tonna feletti járművek megengedett legnagyobb sebessége 90 km/h-ra emelkedik, ami új kérdéseket vet fel az energiafelhasználás és a fenntarthatóság terén. A nagyobb sebesség növelheti az üzemanyag- vagy energiaigényt, és ezzel a teljes kibocsátást is, ugyanakkor javíthatja a szállítási hatékonyságot és a gazdasági teljesítményt. Felmerül a kérdés, hogy az alternatív hajtású – például LNG-üzemű vagy elektromos – tehergépjárművek miként tudnak lépést tartani ezzel, és milyen kompromisszumokat kell kötni a gyorsaság, a költséghatékonyság és a környezeti felelősség között. Az előadás során felmérjük a logisztikai lehetőségek kiépítését, a teherszállítás alternatíváinak kérdéskörét, valamint a velük járó kibocsátásokat és költségeket és hatékonyságnövekedéseket is.
A Komárom Város Önkormányzata által kezdeményezett projekt célja a közösségi járműpark elektromosításával hozzájárulni a városi közlekedés karbonmentesítéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez. A beruházás keretében három teherautó és négy személyautó kerül elektromos járműre cserélésre, ami évente több mint 20 tonnával csökkenti a város CO₂-kibocsátását. A projekt a meglévő töltőinfrastruktúrára támaszkodik, így gyorsan és költséghatékonyan valósítható meg.
Az elektromos járművek üzemeltetése hosszú távon jelentős költségmegtakarítással jár, mivel kevesebb karbantartást és alacsonyabb energiafelhasználást igényelnek. A projekt támogatja a helyi levegőminőség javítását, csökkenti a zajterhelést, és példát mutat a fenntartható városi fejlesztésre.
Az előadásban bemutatjuk, hogyan érhetünk el jelentős energiamegtakarítást és költségcsökkentést beruházás nélkül a Panda Energiamenedzsment szoftver segítségével, pusztán a meglévő fogyasztási adatok elemzésével. Megmutatjuk, hogyan tárhatók fel a rejtett megtakarítási lehetőségek és működési anomáliák, és hogyan támogathatja ezt egy fejlett energiamenedzsment rendszer.
Konkrét esettanulmányokon keresztül ismertetjük, hogyan azonosítjuk a pazarlást és az optimalizációs lehetőségeket, például a számlák automatikus rendszerezésével, az üzemidők felülvizsgálatával, a lekötött teljesítmény optimalizálásával vagy a napelemes rendszerek anomáliáinak észlelésével.
Tervezett előadásomban – az utóbbi 15 évben szerzett kivitelezői tapasztalatok alapján – megosztom a felhalmozott tudásunkat a szakmai partnerek és a leendő ügyfelek munkájának segítésére:
- Ha az ügyfél az almérési rendelet kötelezettje
o Kötelező és célszerű mérőpontok
o „B-osztályú” mérők alkalmazása
- Mitől lesz drágább vagy épp olcsóbb az almérő-rendszer
o CAPEX
o OPEX
- Régi elosztószekrények problematikája (hálózat, anyagok)
- Kettős betáp szerepe és problémái
- Ha meglévő mérőket kell integrálni az új rendszerbe
- Gázmérőórás csiki-csuki (avagy az van-e benne, ami rá van írva?)
- Vezetékes vagy vezetékmentes? Hol vannak a buktatók és a költségek?
- Mesterséges intelligencia szerepe az adatfeldolgozásban
- Az ügyfél energetikai felkészültsége (személyi/tárgyi) miként befolyásolja a megtérülési időt?
- EKR és az almérés szoros kapcsolata
1. Bevezetés: az energetika új kihívásai
o Miközben az energiaárak hol emelkednek, hol hirtelen esnek, egyre több vállalat választja a saját energiatermelést és tárolást – napelemekkel, akkumulátoros rendszerekkel és elektromos járművekkel. Miért van szükség rugalmas és skálázható vezérlési platformokra?
2. IoT technológia az energiagazdálkodásban
o Mi az IoT szerepe az energiahatékonyságban és termelés–fogyasztás optimalizálásában?
o Ipari környezetben milyen előnyöket ad: almérés, prediktív karbantartás, aggregátori modellek.
3. Dockeresített IoT – új irány a vezérlő rendszerekben
o Mit jelent a konténerizált IoT?
o Fő előnyök: gyors telepíthetőség, platformfüggetlenség, biztonságos frissítés, skálázás.
o Gyakorlati példák: hogyan lehet több száz mérőt, invertert, tárolót és töltőt egységesen kezelni?
4. Energiatárolók (BESS) és EV töltők vezérlése
o Energiatárolók szerepe a csúcsterhelés simításban, önfogyasztás maximalizálásában.
o EV töltők vezérlése: dinamikus terhelésmenedzsment, vállalati infrastruktúrába illesztés.
o IoT és algoritmusok szerepe az optimalizálásban.
5. Karbantartás és üzemeltetés támogatása
o A karbantartási rendszerek integrálása energiaadatokkal.
o Példa: amikor egy tárolócellában vagy EV töltőben anomália érzékelhető, az automatikusan karbantartási feladatot generál.
o Így az IoT nem csak mér, és vezérel, hanem üzemeltetési döntéstámogató rendszerré válik.
6. Jövőkép és összefoglalás
o Az ipari energiahatékonyság következő lépése: integrált, konténerizált IoT platform.
o Napelem, BESS, EV, karbantartás → egy rendszerben kezelve.
o Fenntarthatóság és költségcsökkentés kéz a kézben.
Az ivóvízhálózatok optimális működése jelentős energia-megtakarítási potenciált rejt magában, az IoT alapú szenzorhálózatokkal a föld alatt nem látható rejtett hibák is érzékelhetők lesznek A valós idejű adatgyűjtés révén feltárhatók a veszteségpontok és a túlzott energiaigénnyel működő szakaszok, amelyek beavatkozási lehetőséget biztosítanak. Az IoT eszközökből származó nagymennyiségű adat elemzése támogatja az energetikai auditokat, a prediktív karbantartást és a hálózat energiamenedzsmentjét. Konkrét iparági példákon keresztül mutatom be, hogyan segítik ezek a megoldások a fenntartható üzemeltetést és a költségek csökkentését. Az adatalapú mérési és elemzési megoldások nemcsak az ivóvízhálózatok, hanem az ipari létesítmények saját vízhálózatai esetében is jelentős energia- és vízmegtakarítási potenciált kínálnak, hozzájárulva az üzemeltetési költségek csökkentéséhez és a fenntartható vízgazdálkodáshoz.
Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalati folyamatok tudatos menedzsmentje miként befolyásolhatja energiafogyasztásunkat és hozzájárulhat fenntarthatósági céljaink eléréséhez. Bemutatjuk, hogyan integrálható a lean szemlélet a mérés-alapú folyamatfejlesztéssel, hogy energiagazdálkodási szempontból is optimalizáljuk működésünket. A megközelítés lehetőséget ad az energiahatékonyság javítására, miközben elősegíti a folyamatos fejlesztést és a költségcsökkentést. Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan válhat a digitális mérés a lean menedzsment hatékony eszközévé.
Előadásunk célja, hogy bemutassa, hogyan segíti a pontos mérés a költséghatékony és átlátható energiafelhasználást. Az energia továbbadásával foglalkozó vállalatok – irodaházak, plázák, ipari parkok és üzemeltetők – számára elengedhetetlen, hogy megbízható adatok alapján számoljanak el bérlőikkel. A TELMET PRO mérési központ és a TELMET GRID szolgáltatásunk lehetővé teszik, hogy ügyfeleink beruházás nélkül jussanak naprakész mérési adatokhoz, így kizárólag az adatszolgáltatásért fizetnek. A TELMET VISUS webalapú felület biztosítja a fogyasztási adatok valós idejű megtekintését, elemzését és exportálását. A pontos mérési adatok segítségével elkerülhetők a félreértések és viták, és optimalizálható az energiafelhasználás. Az előadás során gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk, hogy a hiteles adatok miként segítenek a költségcsökkentésben és a pénzügyi tervezésben. Testreszabott számlázási kalkulátoraink és szerződésmintáink támogatják a pontos elszámolást, így ügyfeleink időt és pénzt takaríthatnak meg. Az automatizált adatszolgáltatás minimalizálja az adminisztrációs terheket, és növeli az energiafelhasználás átláthatóságát. Az érdeklődők az előadás végén jelentkezhetnek ingyenes tanácsadásunkra, hogy megtaláljuk közösen a számukra legjobb megoldást.
A növekvő ESG-elvárások korában az ipari energiaveszteség egy gyakran figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor hatalmas potenciállal bíró terület. Előadásunkban bemutatjuk, hogy a Dynoteq Kft. innovatív, újrafelhasználható DynoFlex szigetelőpaplanjai hogyan kínálnak kézzelfogható és gyorsan megtérülő megoldást a fenntarthatósági célok elérésére. Rávilágítunk, hogy a ipari szerelvények és berendezések célzott szigetelésével nem csupán az energiaköltségek és a CO₂-kibocsátás csökkenthető drasztikusan, de ezek a projektek a vállalati ESG-jelentések mérhető és hitelesíthető elemeivé is válnak. Esettanulmányokon keresztül igazoljuk, miként aknázható ki ez a potenciál az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretein belül.
Bár villamosenergiát nagyon sokféle elven lehet tárolni, az elektrokémiai energiatárolás, azaz az akkumulátorok szinte egyeduralkodók hazánkban. Ezen belül is a nagyon sokféle feladatra használható litium-ionos tárolók azok, amelyek uralják a tárolói piacunkat. Pár éve azonban megjelentek új szereplők is, nevezetesen a nátrium-kén és a vanádium-redox áramlási akkumulátorok. Ezek nagy mértékben különböznek a lítium-ionos akkumulátoroktól, nem annyira univerzálisan használhatók, de egyes esetekben a belőlük kiépített telepített tárolók, vagy még inkább az ilyen részeket is tartalmazó hibrid tárolórendszerek bizonyos igényeket jobban ki tudnak elégíteni, mint a csupán lítium-ionos berendezéseket tartalmazó társaik. Az előadáson bemutatom az első hazai NaS- és VRFB – alapú telepített tárolókat, valamint külföldi példákon keresztül megtudhatják, milyen szerepe lehet ezeknez a típusoknak a hibrid energiatároló rendszerekben.
Új technológiák integrálása a meglévő gyártási folyamatokhoz
Nemzetközi elvárások teljesíthetősége Magyarországon
Hatékonyság növelése
Megújuló energiahordozók elérhetősége és alkalmazhatósága
Kockázatértékelés, maga a folyamat mitől érték? Elkötelezettség, személyes jelenlét és példamutatás hangsúlyosabb. Szervezet méretéből adódóan, információáramlás, szervezeti tudásvesztés, szervezeti szerepek, pótolhatóság
Nem önálló követelményeknek való megfelelés, egymásra épülő rendszerelemek. Működéshez igazított, gyakorlatias rendszer. Tudatos döntések keresése. Kifejezetten auditra készülő működési lenyomatok száma: 0. Hangsúlyosan szabványspecifikus: Átvizsgálás, Berendezések működtetése/Karbantartás, Tervezés, Mérés-elemzés. A leggyakoribb szabványspecifikus nemmegfelelőségek. A belső-, szabványelvárás, jogi megfelelés egyenértékű. Tanulás hibákból, visszajelzésekből. Gyökérok elemzés gyakorlata, jelentősége. Illeszthetőség más rendszerekhez. Partneri viszony, megérteni a visszajelzések okát, auditori ízlés, ezáltal felelősség
Előnye: Nem csak energetika, nem egy pillanatkép, szabványos működés, folyamatos működési kontroll, egyben tanulás és pénzügyi lehetőségektől független folyamatos fejlődés
A Magyar Telekom energiahatékony
üzemeltetesi modellje
1. Infrastruktúra modernizáció:
a. Inverteres klímák
b. Magas hatékonyságú töltők, UPS-ek
c. Freecooling telepítés
d. Magas gépteremi hőmérséklet
e. Gépteremi konszolidáció, modernizáció
2. Digitális infrastruktúra képesség
a. Teljeskörű infrastruktúra monitoring, adatgyűjtés és vezérlés
b. Energiamonitoring
c. Smart energy management
d. AI alapú döntéshozatal, automatizáció
e. Magyar Telekom: Saját fejlesztés és vállalatcsoport szintű szállítói kiválasztás,
tesztelés
f. Miért?
i. Energiahatékonyság növelése
ii. Költséghatékonyság növelése
iii. Optimalizált beruházások
iv. Preventív hibajavítás
g. Use Case-ek
h.
3. Energetikai felmérések a TOP300 telephelyen, telephelygazdák
4. Optimalizálás
– Exponenciálisan növekvő adatfelhasználás mellett „flat” energiafelhasználás
Az egyre növekvő energiaárak mellett kiemelten fontos, hogy olyan épületgépészeti rendszereket üzemeltessünk és hozzunk létre, melyek megfelelő energiahatékonysággal üzemelnek. A meglévő rendszerek korszerűsítésében rengeteg megtakarítási lehetőség rejlik, de az új rendszerek esetében is előtérbe kerülnek olyan új irányelvek, melyek kiemelt hatással vannak a majdani épület üzemeltetési hatékonyságára. Előadásunkban megvalósult példákon keresztül mutatjuk be a témában rejlő lehetőségeket egy vezető légtechnikai gyártó szemszögéből.
A klímaváltozás hatással van a lakóépületek optimális energetikai felújítására is. A meghatározó épületfizikai és épületgépészeti paraméterek a melegedő éghajlat miatt változhatnak. Dinamikus épületenergetikai szimulációval részletesen vizsgálhatók a különböző éghajlati szcenáriók okozta változások a lakóépületek energiafogyasztásában, érzékenységvizsgálattal pedig az épületmodellek meghatározó paramétereinek változása is vizsgálható. A klímaváltozást tükröző időjárás szcenárióra adódó kulcsparaméterek pedig gyakorlati útmutatót adhatnak a döntéshozóknak a lakóépületek felújítási stratégiáinak meghatározásakor.
A Budapesti Szent Ferenc Kórház 2025 szeptemberében elnyerte a Portfolio Green Awards – Az Év Zöld Beruházása díjat. Ebben a Planet Energy Magyarország Kft. jelentős szerepet vállalt az utóbbi évek energiahatékonyságot célzó fejlesztéseinek előkészítésével. Röviden bemutatásra kerülnek a megvalósított fejlesztések (talajszondás VRF rendszerek, napelemes rendszerek, elektromos járművek és töltőpontok stb.) és a távlati célok. Az alacsony energiafogyasztású épület esetén azonban a beruházásokkal nem állt meg az energiahatékonyságra való törekvés: beruházást nem (vagy minimálisan) igénylő beavatkozásként az épületüzemeltetés optimalizálására kaptunk megbízást. Az energiahatékony működéshez szükséges üzemeltetési paramétereket dinamikus épületenergetikai szimulációval állapítottuk meg, mellyel órás bontásban elemezhető, hogy a gépészeti és használati paraméterekben történő változtatások hogyan hatnak az épület üzemére
Az épületek HVAC rendszerei jelentős üzemeltetési költséget jelentenek, és számottevő ökológiai lábnyomot (karbon, víz és továbbiak) okoznak közvetlenül és közvetett módon is.
Ennek megfelelően, a fejlesztésük nagy pozitív hatással jár nemcsak üzletileg, hanem fenntarthatósági szempontból is, ami napjainkban fokozódó jelentőséggel bír.
Előadásunkban gyakorlati oldalról közelítjük a lehetséges technológiai megoldásokat, és esettanulmányokra is kitérünk ipari, kereskedelmiingatlan-üzemeltetési és agrár szektorból is.
Komplex és holisztikus megoldásokat biztosítunk ügyfeleink számára, melyek segítségével megoldhatják többek között az Épületenergetikai Irányelvekkel (EPBD) kapcsolatos feladataikat,
de támogatást kaphatnak a környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére kiadott 2010/75 irányelvben leírt feladatok teljesítéséhez is.
Segítséget nyújtunk továbbá az ISO14001, ISO 45001 és ISO 50001 szerint felépített rendszerek működtetésében is, és természetesen ESG szempontból is konkrét kapcsolódásokat biztosítunk.
Egy nagyvállalat energiahatékonysága nemcsak technológiai, hanem emberi tényezők összessége is.
A dolgozói energiatudatosság fejlesztése kis odafigyeléssel is jelentős megtakarítást eredményezhet – különösen, ha ezt adatokkal és visszajelzéssel is támogatjuk.
Az előadás bemutatja, hogyan alakítható ki energiafelelős vállalati kultúra a mindennapi működésben adatvezérelt eszközökkel: fogyasztási riportokkal, telephelyi visszacsatolással, vizuális dashboardokkal és közösségi motivációval.
A rendszeres, érthető visszajelzés segíti, hogy minden munkatárs érezze saját szerepét az energiafelhasználásban.
Gyakorlati példákon keresztül láthatóvá válik, hogyan teremthet valódi eredményt a technológia és az emberi figyelem együttműködése.
Az előadás célja rávilágítani, hogy a fenntarthatóság kulcsa sokszor nem új beruházásban, hanem a szemléletváltásban és a tudatos visszacsatolásban rejlik.
Hogyan lehet egy épületet gazdaságosabban és kisebb kockázattal üzemeltetni dinamikusan változó energiaárak mellett?
Előadásomban a tube-MPC (modell prediktív kontroll) alapú fűtésszabályozást mutatom be, gyakorlati példán szemléltetve. A prediktív irányítás jövőbeli előrejelzésekre (külső hőmérséklet, globálsugárzás, dinamikus árak) támaszkodva képes optimalizálni az épület komfort és az energiamegtakarításra vonatkozó követelményeit. Az előrejelzések pontatlansága azonban kockázatot jelenthet a szabályozó működésében, ezt a tube-MPC egy „védőcső” jellegű robusztus módszerrel kezeli, így a komfort és gépészeti előírások és kényszerek akkor is tarthatók, ha a valóság eltér a várttól. A szabályozást egy levegő-víz hőszivattyús, PCM-vizes tárolóval ellátott radiátoros rendszerre ismertetem. Valós áridősorokon futtatott szimulációval bemutatom a szabályozási megközelítés felépítését, eredményeit és alkalmazhatóságának feltételeit.
Konzulens: Ulicskáné Buzea Klaudia
Az időjárásfüggő megújulók egyre nagyobb mértékű elterjedése miatt a villamos hálózatokon sokféle új kihívás jelentkezik. A termelés mindenkori fogyasztáshoz való igazítása egyre nehezebbé válik, emiatt új és nagyobb mértékű rendszerrugalmassági igények lépnek fel.
A MAVIR, mint átviteli engedélyes felel a magyar forrás- és fogyasztáselemzésért és a prognózisok elkészítéséért, valamint az európai szintű Flexibility Needs Assessment (FNA, rugalmassági igény értékelés) elkészítésében is aktív szerepet vállal. Az elemzések készítése során a francia fejlesztésű Antares szoftvert használjuk, és meghatározzuk többek között a különböző sarokévekre és természetviselkedésekre vonatkozó villamosenergia-árakat, a 0 és negatív áras órák számát, a szükséges termeléskorlátozást, valamint a megbízhatósági mutatókat
Konzulens: Dr. Cselkó Richárd
A villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb kihívása a megújulók integrálása, köztük az offshore szélenergia vagy a szivattyús tározókból származó vízenergia integrálása. Nagy távolságokra (500 km fölött), nagy teljesítmény (1 GW fölött) esetén a nagy egyenfeszültségű energiaátvitel (HVDC) jobb megoldást nyújt, mint a váltakozófeszültségű átvitel. Tekintettel az átvitt teljesítményre, a vezetékek folyamatos, megbízható üzemelése kiemelt fontosságú, így jelentős előnyökkel jár, ha a szükséges munkálatokat feszültség alatti munkavégzés (FAM) módszerével végezhetjük. Váltakozófeszültségű távvezetékek tekintetében részletes hazai és nemzetközi szabványok és kidolgozott technológiák állnak rendelkezésre. Azonban a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) állásfoglalása alapján ezeket nem lehet kizárólag elméleti úton átültetni egyenfeszültségű rendszerekre. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy a HVDC vezetékeken megjelenő váltakozófeszültségű komponensek, koronakisülések és az általuk létrehozott villamos tér milyen hatással van a FAM-ot végző személyzetre.
Konzulens: Dr. Groniewsky Axel
Kutatásom célja hazai kistelepülések távhőrendszerre való átállásának megvalósíthatósága és lehetőségei. Az elemzésem során történeti áttekintést adok a hazai és nemzetközi távhőrendszerek fejlődéséről, különös tekintettel azok műszaki felépítéséről, valamint technológiájáról. Ezután ismertetem a fontosabb beruházási szempontokat, amik befolyásolják egy távhőrendszer építésének és üzemeltetésének gazdaságosságát. Ennek segítségével kidolgozok egy értékelőmátrixot, melynek segítségével objektív módon eldönthető, hogy van-e értelme adott településen távhőrendszer kialakításának. Végezetül egy esettanulmányon keresztül bemutatom az értékelőmátrix működését.
Konzulens: Dr. Csatár János
Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlődése az energiaszektorban is jelentős hatást gyakorol. Az intelligens hálózatok, fejlett mérési rendszerek és valós idejű adatkapcsolatok új lehetőségeket kínálnak az üzemeltetés és optimalizálás terén, miközben a kiberbiztonság szerepe is felértékelődik. Számos nemzetközi szabvány, például a NIS2, az IEC 62443 és az IEC 27019 a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgálja. A komplex energetikai rendszerek sérülékenységének vizsgálatához kiberfizikai villamosenergia-rendszer tesztkörnyezetek (CPPS Testbed) szükségesek, melyek biztonságos modellezést tesznek lehetővé.
Az akkumulátoros energiatárolók (BESS) elterjedése tovább növeli a rendszer rugalmasságát, működésük elemzéséhez pedig a digitális ikrek nyújtanak hatékony megoldást.
A dolgozat célja egy saját fejlesztésű CPPS Testbed és egy BESS digitális iker integrálása, melyet interfész-algoritmusok és kommunikációs protokollok kapcsolnak össze. A rendszer valós idejű szimulációra és kibertámadások hatásainak vizsgálatára is alkalmas, demonstrálva, hogy a co-szimuláció új lehetőségeket teremt a kiberbiztonsági kutatásokban és az energetikai rendszerek üzemeltetésében.
Konzulens: Boros Ildikó
Az atomenergia megítélése világszerte ellentmondásos: míg a szakértők a technológiai biztonságot és klímavédelmi előnyöket hangsúlyozzák, a közvélemény gyakran bizalmatlan a múltbeli balesetek emléke miatt. A társadalmi elfogadottság kulcskérdés, mivel közvetlenül befolyásolja a nagy energetikai beruházások sorsát, ahogy azt a zwentendorfi atomerőmű példája is mutatja. A kis moduláris reaktorok (SMR) terjedése különösen aktuálissá teszi e téma vizsgálatát. A kutatás kísérleti kérdőívvel méri az atomenergia elfogadottságát hazánkban: a válaszadók fele pozitív kontextusú bevezetéssel (klímavédelem, energiabiztonság) kapja a kérdéseket, míg a másik fele bevezetés nélkül. Az elemzés egyik célja feltárni, mennyiben befolyásolja a kommunikációs keretezés az attitűdöket. Az eredmények hozzájárulhatnak a jövőbeli atomenergetikai projektek társadalmi integrációjának javításához.
Konzulens: Sőrés Péter Márk (BME VET)
Napjainkban a globális energetikai trendek (megújuló termelők nagyarányú megjelenése, elektrifikáció) az energiatárolási technológiák fejlesztésének és széleskörű hálózati integrációjának igényét vonják magukkal, ennek megfelelően az energiatárolók beépített teljesítménye évről-évre jelentősen növekszik. Az üzemvitel kialakítása során üzemeltetői szempontból a menetrendezett működésből származó gazdasági haszon maximalizálása a legfontosabb tényező. A vizsgálat során egy nagyteljesítményű akkumulátoros energiatároló éves üzemvitelének optimalizálására kerül sor. A profitmaximalizálás során nagykereskedelmi historikus villamosenergia-piaci (DAM, IDM) árak alapján statisztikai becsléssel előállított piaci várakozások mellett készül el az energiatároló optimális menetrendje.
Konzulens: Dr. Farkas Csaba
A megújuló energiaforrások térnyerésével a hálózatra csatlakoztatott háztartási méretű kiserőművek és naperőművek száma jelentősen megnőtt az elmúlt években és további növekedés várható, így a villamosenergia-hálózatra gyakorolt hatása a fotovoltaikus erőműveknek vizsgálatra szorul. A villamosenergia-rendszerekben két csomópont távolságát villamos szempontból nem a földrajzi távolság, hanem a villamos távolsággal írjuk le, amely többféle módszerrel is meghatározható. A kutatás során a PowerFactory DIgSILENT szoftver került felhasználásra a hálózati vizsgálatok elvégzésére, a villamos távolságok kiszámítása Python szkriptek segítségével történt. Az előadás bemutatja a napelemes termelők átviteli hálózatra gyakorolt hatását, valamint a különböző módszerekkel meghatározott villamos távolság-értékek összehasonlítását és értelmezését.
Konzulens: Dr. Farkas Csaba
Az európai uniós energiapolitika és a „Fit for 55” csomag célja, hogy a villamosenergia-termelésben jelentősen növekedjen a megújuló energiaforrások aránya, elősegítve a karbonsemleges gazdaság kialakítását. A megújuló források, különösen a napelemes rendszerek elterjedése kulcsszerepet játszik a fenntartható energiatermelésben, ugyanakkor a hagyományos, szinkrongépeken alapuló erőművek kiváltása új kihívásokat jelent a hálózati stabilitás szempontjából.
A napelemek inverteres betáplálása eltér a konvencionális erőművek működésétől, gyakorlatilag nincs inerciális hozzájárulásuk a frekvencia változásához. A csökkenő inercia a frekvenciaváltozás kezdeti meredekségére van hatással, növelve a rendszer bizonytalanságát és a szabályozási igényt. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy miként befolyásolja az inverteres betáplálás térnyerése a villamosenergia-rendszer frekvenciastabilitását, és milyen megoldások (például mesterséges inercia és fejlett szabályozási stratégiák) segíthetik a fenntartható, de stabil működés megvalósítását
A hőszivattyús használati melegvíz (HMV) termelés jellegéből adódóan csak tárolós lehet. A hőtermeléshez ideális a minél alacsonyabb betárolt HMV hőmérséklet, ez ugyanakkor fogyasztói komfortproblémákat okozhat. Az energiaoptimalizáláshoz ismerni kell a fogyasztási profilt, ez alapján lehet megfelelő termelési időprogrammal energiatakarékosan és komfortosan a melegvíz hőigényeket kiszolgálni.
Az előadásban több valós példán keresztül szeretnénk bemutatni milyen energiaoptimalizálási potenciál rejlik a HMV termelési időprogram fogyasztásprofil alapján történő beállításában. Az elemzéshez több lakossági hőszivattyúk hosszútávú mérési eredményei szolgálnak alapul.
A fenntarthatósági erőfeszítések között nagyobb szerepet kell kapnia a termékek szintjén történő kibocsátáscsökkentésnek: itt lehet a legnagyobb hatású változásokat elérni. Az előadás során bemutatásra kerül, hogyan hatnak az energiagazdálkodási döntések a termékek teljes életciklusában megjelenő kibocsátásokra az alapanyagok gyártásától a használatig, és melyik szakasz mennyiben járul hozzá a teljes karbonlábnyomhoz.
Míg korábban elsősorban a termék önköltsége határozta meg a fejlesztési és gyártási döntéseket, mára a termék karbon- és energiaintenzitása – nem csupán költségszempontból, hanem a vevői és finanszírozói elvárások miatt is – legalább ilyen fontossá vált. Például rávilágítunk arra, hogy miért érdemes nagyobb fókuszt kapnia egy szivattyú esetében a termékfejlesztésnek a gyártás energiahatékonysága mellett. Szó lesz a beszállítói lánc rejtett kibocsátásairól, az új technológiák és a karboncímkézés szerepéről is, és arról, hogy mindez hogyan hat a termékek árazására.
A fenntartható energiagazdálkodás elérése nemcsak technológiai, hanem társadalmi és gazdaságszervezési innovációt is igényel. Az energiaközösségek egyedülálló metszéspontot jelentenek a helyi szereplők megerősítése, a megújulók integrációja és a gazdasági fenntarthatóság között.
A vizsgálatok fókuszában a fenntartható helyi gazdaságfejlesztés azon askeptusa áll, hogy az energiaközösségek miként járulnak hozzá a fenntartható energiafüggetlenség megvalósíthatóságához közösségi részvétel és társadalmi értékteremtés révén, támaszkodva az EU-s és magyarországi szabályozási keretekre, amelyek meghatározzák az állampolgári részvétel lehetőségeit az energia átmenetben.
A tanulmány az európai jó gyakorlatok és a formálódó magyar kezdeményezések összehasonlító elemzésén keresztül vizsgálja a helyi energiagazdálkodás fenntarthatósági és rezilienciatényezőit. A kutatás célja azon kulcstényezők azonosítása, amelyek egyszerre erősítik a környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziók közötti szinergiákat. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a közösségi alapú energiamegoldások képesek hatékonyan összehangolni a környezeti célokat a társadalmi részvétellel, ezáltal gyakorlati irányt mutatnak a fenntartható és decentralizált energiarendszerek kialakítása felé.
A megújuló alapú energiaközösségek (REC) az európai energiapolitika egyik legfontosabb innovációját jelentik, amelyek nemcsak a zöldenergia-termelés decentralizálását, hanem a közösségi szintű energiafelhasználás és -megosztás gazdaságosabbá tételét is lehetővé teszik. A kutatás célja egy olyan részletes matematikai modell kidolgozása, amely alkalmas a közösségek energiaáramlásainak, fogyasztási szokásainak, termelési profiljainak és tárolási lehetőségeinek optimalizálására, figyelembe véve a különböző üzleti modellek (pl. aggregátor, harmadik fél által szervezett modell, P2P kereskedelem) sajátosságait. A modell nemcsak technikai, hanem gazdasági szempontból is optimalizál, így lehetővé teszi a hosszú távon fenntartható működést és a beruházások megtérülésének kiszámítását.
A kutatás hangsúlyozza, hogy a jogszabályi és szabályozási környezet döntően befolyásolja a közösségek szervezeti formáit és céljait. A modell segítségével különböző szcenáriók szimulálhatók, melyek révén meghatározható az önfogyasztás maximalizálásához, a hálózati import minimalizálásához vagy a piaci bevételek növeléséhez vezető optimális stratégia. A munka újdonsága az, hogy egységes keretbe foglalja a technikai megvalósíthatóságot és az üzleti fenntarthatóságot, miközben iránymutatást ad a döntéshozóknak, önkormányzatoknak és közösségi szervezeteknek az energiaátmenet helyi szintű támogatásához.
Visszwattos PV beruházások
o Csatlakozási problémák
MGT feltételek
Megoldási útvonalat
Virtuális POD, POD sharing
o Finanszírozás
Bérlet
Lízing
Árazás, Futamidő
• Ipari és hálózati akkumulátorok telepítése
o Telepítések aspektusai
Csatlakozási feltételek
Termék és telepítő választás
Grid-Following vagy Grid-Forming
Megtérülés számítás hibái
o Saját és Piaci Felhasználás
Piacok és jellegzetességeik
Feltételezések, prognózisok
• Kiber Kockázatok és Védelem
o Kritikus Infrastruktúra Védelem
o Inverterek és Akkumulátorok Védelme és a Felelősség
• Több mint 100 működő Tároló Tapasztalatai és Hibái
Hazánkban már több, mint 7,2 GW beépített napelemes teljesítménnyel rendelkezik, melyek 2024-ben a hazai energiatermelés 25%-át adták. A háztartási méretű kiserőművi rendszerek több, mint 30%-át adják a hazai beépített teljesítménynek. De mit tudunk erről a több, mint 300.000 termelőről? Előadásunkban megmutatjuk,a hazai HMKE rendszerek jellenzően milyen fogyasztással és fogyasztókkal rendelkeznek. Emellett feltárjuk azt is, hogyan alakul a HMKE rendszerek helyben felhasználása magyarországi viszonyok tekintetében.
Az előadásban a bemutatnám a magyar és európai hőszivattyú trendeket kereskedelmi és műszaki vonatkozásban, különös tekintettel az új hűtőközegre és a változóban lévő fogyasztói igényekre.
Törvényi háttér (EU, Magyarország) a Biogáz üzemek megújuló energia termelésével kapcsolatban
Biogáz üzemek Magyarországi helyzete
Biogáz üzemek működése, hasznossága
Körforgásos gazdálkodásban játszott szerepük
Megoldások a körforgásos gazdálkodás kiépítésére
Biometán szerepe a körforgásos gazdálkodásban
2000-ben Európában mindössze 70 MW naperőmű működött, 2024-re viszont már 304 GW – több mint négyezerszeres növekedés. A napelemek 20–30, legfeljebb 40 éves élettartama után azonban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. Néhány éven belül európai szinten, 10–15 éven belül pedig Magyarországon is sürgetővé válik a napelemhulladékok kezelése. A panelek és az akkumulátorok ritka fémeket tartalmaznak, amelyek Európában csak korlátozottan érhetők el – így ezek visszanyerése stratégiai jelentőségű. Magyarország számára (mint jelentős napenergia-termelő és akkumulátorgyártó) adott a lehetőség, hogy a napenergia és az akkumulátorgyártás anyagciklusának körkörösségét helyezze fókuszba. Az előadás célja bemutatni, hogy a zöld átállás nemcsak az új beruházásokról szól, hanem az eszközök életciklusának lezárásáról is. Ha a kritikus anyagokat visszanyerjük és újrahasznosítjuk, az hozzájárulhat az energiaszuverenitás növeléséhez, a függőség csökkentéséhez és a fenntartható rendszer megteremtéséhez.
Konzulens: Dr. Horváth Miklós
A kutatás célja egy iroda- és raktárépület energetikai korszerűsítési lehetőségeinek bemutatása és értékelése, kiemelve a gazdaságossági szempontokat. Az elemzés egy alacsony energetikai besorolású épület fejlesztésére fókuszál, amely jelentős energia megtakarítást és CO2 kibocsátás-csökkenést eredményez. A tanulmány ismerteti a hazai energetikai célkitűzéseket, valamint a lehetséges korszerűsítési javaslatokat, amelyek között kiemelt szerepet kap a megújulók integrációja is. A beruházások energetikai és pénzügyi hatásait költség-haszon elemzéssel értékeltem. Az eredmények alapján vizsgáltam a közép- és hosszú távon kedvező eseteket, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósági és dekarbonizációs célok eléréséhez
Konzulens: Sütő Bence
A kutatás a villamosenergia-rendszer elemeinek dinamikus modellezésére és stabilitásvizsgálatára irányul, különös tekintettel a szinkron gépek frekvenciatartománybeli modellezésére. A munka során analitikusan levezetésre került a szinkron gép immittancia modellje, amely MATLAB Simulink környezetben végzett mérések segítségével lett validálva. A vizsgálat kiterjedt a különböző gerjesztésszabályozó típusok (DC1A és AC5A) hatásának elemzésére is. Az eredmények igazolták a modellek pontosságát, és részletes képet adhatnak arról, hogy a szabályozók miként befolyásolják a rendszer dinamikus stabilitását, ezáltal hozzájárulva a modern, megújuló alapú villamosenergia-rendszerek stabilitásának mélyebb megértéséhez.
Konzulens: Dr. Farkas Csaba, Szathmári Gábor
Az inverteren keresztül a hálózatra csatlakozó termelőegységek és akkumulátoros energiatárolók száma hazánkban is rohamosan nő. Jelenleg minden ilyen egység csak hatásos teljesítmény termelésére vagy tárolására fókuszál, de meddő teljesítmény termelésére vagy nyelésére is képesek lennének megfelelő szabályozás esetén. A hazai átviteli hálózaton gyakran tapasztalható magas feszültség, ill. nagy fogyasztással terhelt üzemben ennek ellenkezője is előfordulhat. A feszültségproblémák kezelésére a jelenlegi, korlátozott lehetőségek mellett felmerülnek az inverteres csatlakozású egységek, melyek képesek meddő teljesítményt termelni vagy nyelni. A kutatás a valós magyarországi hálózat alapján szimulációval vizsgálja, hogy milyen lehetőségek vannak az inverteres termelőegységek és tárolók feszültségszabályozásba való bevonására.
Konzulens: Kovács Krisztián
Az Európai Unió egyre szigorodó klímavédelmi, energiahatékonysági és dekarbonizációs előírásai következtében az ipari szereplők számára egyre sürgetőbb az energiafelhasználás csökkentése és a környezeti terhelés minimalizálása. Az ipari hőszivattyúk alkalmazása lehetőséget teremt a különböző hőmérsékletszinteken rendelkezésre álló hulladékhő hasznosítására. Az előadásom célja az ipari hulladékhő hasznosítás lehetőségeinek vizsgálata és értékelése ipari hőszivattyúk alkalmazásával. Három, nagy hőfelhasználású iparág kerül bemutatásra, amelyekben a hulladékhő keletkezése jelentős, így annak visszanyerése műszakilag és gazdaságilag is indokolt. Számszerű példákkal ismertetem, hogy egy általam kiválasztott iparág milyen mértékben képes csökkenteni az adott technológiai folyamat primerenergia-igényét és szén-dioxid kibocsátását. Az eredmények igazolják, hogy az ipari hőszivattyúk alkalmazása jelentős potenciállal bír az energiahatékonyság javításában és a klíma célok teljesítésében.
Konzulens: Biró Bence, Prof. Dr. Aszódi Attila
A kutatásom célja a magyarországi háztartási méretű kiserőművek pénzügyi elszámolásának részletes elemzése, különös tekintettel a szaldó- és bruttó elszámolási rendszerek összevetésére. Az elemzés során feltárom az egyes elszámolási formák közötti különbségeket, valamint azok hatását a beruházási döntésekre, a megtérülési időre és a fogyasztói költségekre. A vizsgálat alapját hivatalos szabályozási dokumentumok, piaci adatok, valamint esettanulmányok képezik, amelyek segítségével átfogó képet nyújt a lakossági kiserőművek jelenlegi pénzügyi környezetéről. Az Energy Exemplar PLEXOS szoftverével különböző kapacitású, akkumulátorral összekötött napelemes rendszereket vizsgáltam. Az eredmények hozzájárulhatnak a szakpolitikai döntéshozatal támogatásához, valamint a háztartások tudatosabb energetikai beruházásainak ösztönzéséhez.
Konzulens: Markovics Dávid
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
A naperőművek menetrendezéséhez és a kereskedéshez elengedhetetlen a várható teljesítmény pontos előrejelzése. A fotovoltaikus rendszerek termelését számos tényező befolyásolja, mint a hőmérséklet, a napsugárzás, a levegő szennyezettsége vagy a felhőzet. Műholdfelvételek segítségével az időjárás alakulása rövid távon megbecsülhető, azonban a pontosság gyorsan csökken a hosszabb előrejelzési időtávokon. Rövid, 0,5–1 órás előrejelzések megfelelő pontossággal támogathatják a napon belüli kereskedést. A kutatás célja egy olyan előrejelzési modell kialakítása, amely műholdfelvételeket és historikus termelési adatokat integrál, gépi tanulás segítségével dolgozza fel az adatokat, és a rövid távú teljesítmény predikciók pontosságának növelésére törekszik.
Konzulens: Dr. Kustán Réka, egyetemi adjunktus,
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
A kis moduláris reaktorok (SMR) a nukleáris technológia új irányát képviselik. Míg a legtöbb koncepciót elsődlegesen villamosenergia-termelésre fejlesztik, már terítéken vannak kifejezetten a távhőrendszerek dekarbonizálását célzó fűtőreaktorok is. Ezeknél komoly kihívást jelent a nyári időszak: a hőigény jelentősen visszaesik (csak a használati melegvíz igény marad), ami a reaktor kihasználatlanságához és a beruházás megtérülési idejének növekedéséhez vezethet. Ezzel párhuzamosan a nyári hónapokban az időjárásfüggő megújulók ingadozó termelése gyakran felborítja a kiegyenlítő-piacot, így egyre nagyobb igény mutatkozik a rugalmas rendszerszintű szolgáltatásokra. A kutatás alapkoncepciója e két jelenség összekapcsolása: a fűtő SMR télen a távhőigényeket látja el, nyáron pedig (amikor a hőigény alacsony) a villamosenergia-rendszer számára nyújt kiegyenlítő szolgáltatásokat. Mivel a fűtő SMR-ek alacsonyabb üzemi paraméterekkel rendelkeznek, mint az áramtermelésre optimalizált társaik, a villamos energia előállításához hagyományos gőzciklus helyett szerves Rankine-ciklus (ORC) alkalmazása szükséges. Az ORC technológia további előnye, hogy az SMR-ekhez hasonlóan szintén modulos felépítésben telepíthető, így a kezdeti beruházási költségek csökkenthetőek egy eleve kapcsolt termelésre (CHP) tervezett, komplexebb reaktorhoz képest.
Konzulens: Dr. Babcsány Boglárka, Varju Tamás
Kutatásomat a BME Nukleáris Technikai Intézetében, az ECC-SMART Euratom/H2020 projekt keretében végzem, amely célja egy szuperkritikus nyomású, vízhűtésű kis moduláris reaktor (SCW-SMR) fejlesztése. Munkám az Apros-SPNDYN kódrendszer tranziens számításokra való felkészítését célozza, majd hűtőközeg-veszteségi események szimulálását különböző törésátmérőkre.
A reaktorfizikai modell diffúziós közelítést alkalmaz, melyhez Serpent 2 kóddal generált csoportállandó-adatbázist és MATLAB-ban illesztett csoportállandó-függvényeket használok. Az így létrehozott függvényeket implementáltam az SPNDYN-be, majd az Apros-SPNDYN csatolt rendszerrel lefuttattam a tranziens számításokat.
Előadásomban bemutatom a módszertant és a számítások eredményeit, valamint a továbbfejlesztési lehetőségeket.
Adatkezelés:
Tájékoztatjuk, hogy a Congress Kft. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) megfelelően kezeli és tárolja az e-mailben és a webrendszereiben szereplő személyes adatokat.
További információk:
Regisztrációs feltételek, jognyilatkozat
Adatvédelmi nyilatkozat
Adatvédelmi tájékoztató (Email kezelés)
Offline Website Software