„Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság”
KLENEN’24 konferencia
2024. március 6-7
A konferenciasorozat szervezését 1999-ben az Association of Energy Engineers (www.aeecenter.org) Magyar Tagozata, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (www.ete-net.hu) a CONGRESS Rendezvényszervező Kft.-vel együttműködve kezdeményezte és azóta is társszervezőkkel és közreműködőkkel, társadalmi és szakmai védnökök felügyelete mellett szervezi.
2011-től a konferencia a Virtuális Erőmű program Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatához (www.virtualiseromu.hu) kapcsolódva évenként kerül megrendezésre, s a rendezésben jelentős szerepet vállal az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org).
Szervező Bizottság
Elnök: Dr. Zsebik Albin CEM
Alelnök: Czinege Zoltán CEM
Társelnökök:
Dr. Kiss Csaba és Tompa Ferenc (ETE), Larry Good CEM (AEE), Székely László (ESZK), Nagy Péter (BPMK)
Programigazgatók / szekció vezetők:
Czinege Zoltán – szabványok és tanúsítások,
Dr. Gács Iván – tehetséges fiatalok az energetikában,
Dr. Gróf Gyula – tehetséges fiatalok az energetikában,
Hársfai Péter Ferenc – EKR,
Hunyadi Sándor CEM – mérés/almérés,
Nagy Péter – épület-energetika,
Ringhoffer Örs – energia politika
Tompa Ferenc – alternatív hajtások
Dr. Tóth Tamás – ipari energiahatékonyság
Konferencia titkárság:
Stefkó Judit (Congress Kft.)
klenen@congress.hu, tel: 30/639 0909
Szervezők:
AEE Magyar Tagozat - képviseli: Czinege Zoltán
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - képviseli: Tompa Ferenc
BME Energetikai Szakkollégium - képviseli: Székely László
Társszervezők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, társaságok, - oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik a hatékony energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvényükkel társulnak konferenciához.
Közreműködők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, kamarák, társaságok, oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik fontosnak tartják konferenciánk célkitűzéseit, tájékoztatják tagjaikat, munkatársaikat a rendezvényről, biztatják őket az aktív részvételre, és közreműködőként bejelentkeznek a konferencia szervező bizottságánál. A közreműködőként csatlakozók listáját folyamatosan aktualizáljuk.
Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, képviseli Dr. Sztranyák József, BKIK GSZT elnök
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, képviseli Szőllőssy Gábor, elnök
Ipari Energiafogyasztók Fóruma, képviseli Dr. Nagy Zoltán, elnök
Magyar Digilean Egyesület, képviseli Varga Szabolcs, társelnök
Magyar Elektrotechnikai Egyesület, képviseli Gelencsér Lajos, elnök
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, képviseli: Vedres Péter, Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezető
Magyar Energetikai Társaság, képviseli Jászay Tamás, elnök
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), képviseli Dr. Barótfi István, elnök
MMK Energetikai Tagozat, képviseli dr. Móga István, elnök
MMK Épületgépészeti Tagozat, képviseli Gyurkovics Zoltán, elnök
Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ), képviseli Kis Pál, elnök
Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ), képviseli Orbán Tibor, elnök
Szakmai védnökök:
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, képviseli Dr. Imre Attila tanszékvezető
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, képviseli Dr. Csoknyai Tamás, tanszékvezető
BME Villamos Energetika Tanszék, képviseli Dr. Ladányi József, tanszékvezető
BME Zéró Karbon Központ, képviseli Dr. Kaderják Péter, központvezető
A KLENEN'24 konferencia programfüzete ITT TÖLTHETŐ LE.
2024. március 6, szerda
Deli Daniella az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Körforgásos Gazdaság Fejlesztéséért, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkár kabinetfőnöke volt. Jelenleg a klímapolitikai valamint az energiahatékonysági szakterülethez tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok ellátásáért, a vonatkozó szabályozás előkészítéséért, a klímapolitikai stratégiák, és az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséért felel.
2018 és 2021 között a Miniszterelnökség Európai Uniós Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság titkárságvezetőjeként, majd az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság kabinetfőnökeként dolgozott. Közigazgatási pályafutását a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságán kezdte, ahol többek között klímapolitikai, környezetvédelmi, mezőgazdasági és halászati témákkal is foglalkozott.
Tanulmányait a Pannon Egyetem valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta, ahol kulturális diplomácia szakirányon okleveles nemzetközi kapcsolatok elemzőként végzett.
Dr. Hicham Lahmidi, C.E.M., C.B.C.P., CEA., is a French energy expert with significant practical experience in Energy Efficiency, Renewable Energy and Artificial Intelligence. Currently working at HandZ Solution, as General Director and as Regional Vice President Western Europe for AEE, he managed different International projects related to energy efficiency and trained more than 900 experts on Commissioning, Energy Management, Energy Audit and AI.
Dr. Lahmidi participated to the transposition of Energy Performance Building Directive (EPBD) in Europe and development of French regulations for new and existing building. He also participated to the development of low energy construction label in France and implementation of commissioning, as a quality process, in Building and Industries in France and Europe. He also developed a multi criteria decision making software based on AI for building refurbishment, a biomass gasification prototype producing bio fuel and two solar thermal storage prototypes based on a thermochemical transformer. His scientific publications are available in different scientific journals (Fuel processing technology, Applied Energy, Solar Energy).
Dr. Hicham Lahmidi, C.E.M., C.B.C.P., CEA., Francia energetikai szakértő, aki jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az energiahatékonyság, a megújuló energia és a mesterséges intelligencia területén. Jelenleg az Európa több országában jelenlévő HandZ Solution-nél dolgozik, valamint az AEE általános igazgatójaként és nyugat-európai regionális alelnökeként különböző nemzetközi projekteket irányít az energiahatékonysággal kapcsolatban, és több mint 900 szakértőt képzett ki az üzembe helyezés (CBCP), az energiagazdálkodás (CEM), az energiaaudit (CEA) és az AI területén.
Dr. Lahmidi részt vett az Épületenergetikai irányelv (EPBD) Franciaországi átültetésében, valamint az új és meglévő épületekre vonatkozó francia szabályozás kidolgozásában. Részt vett továbbá az alacsony energiafelhasználású építési címkék fejlesztésében, valamint az üzembe helyezés, mint minőségi folyamat bevezetésében az építőiparban és az iparban Franciaországban és Európában. Fejlesztői munkái közül megemlítendő egy épületfelújításhoz alkalmazható mesterséges intelligencián alapuló multikritériumos döntéstámogató szoftver, biomassza elgázosító technológiával bioüzemanyagot előállító prototípus fejlesztése, valamint két termokémiai elven működő szolár hőtároló prototípusa.
Tudományos publikációi többek között a Fuel processing technology, az Applied Energy és a Solar Energy tudományos folyóiratokban jelentek meg.
Dr. Kiss Csaba az ETE elnöke, az MVM Zrt. termelési-vezérigazgató helyettese
A szakmai pályafutását a borsodi hőerőműben kezdte. Az MBA diplomáját a londoni Buckinghamshire Chilterns University College-ban szerezte International Finance területen.
Műszaki tudományok doktora lett, Ph.D. diplomáját a bécsi University of Technology egyetem Termodinamikai tanszékén szerezte.
Több mint 30 évnyi nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia iparban. Erőművek üzemeltetésében és fejlesztésében nagy gyakorlatra tett szert.
1996 és 1999 között, mint projekt fejlesztési igazgató dolgozott biomassza, CFB szén és a CCGT gáz erőművek fejlesztésén az USA-ban, Brazíliában, Magyarországon és egyéb európai AES projektekben.
1999 óta ügyvezető igazgatója volt különböző típusú erőműveknek, többek között: az AES Borsodi Hőerőmű széntüzelésű, az AES Tiszapalkonya szén/biomassza tüzelésű magyarországi erőműveknek, de Olaszországban is vezette az AES Ottana olajtüzelésű erőművét.
Energiatermelési igazgatója volt az E.ON Hungária Zrt. magyarországi erőműveinek. Az Alstom Hungária Zrt. és GE Energy Zrt. ügyvezető igazgatója valamint a Paks II. Zrt. vezérigazgató tanácsadói feladatát is ellátta.
Az energiahatékonysági direktíva szemléletében az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, mint szakpolitikai eszköz alkalmazása melletti legfőbb érv a szabályozó szempontjából az, hogy az energiaszolgáltatók, az energia- kiskereskedők és az energiaelosztók tudják legjobban azonosítani az energiamegtakarítást az ügyfeleik körében, és képesek energiamegtakarítást elérni az energetikai szolgáltatásokra vonatkozó üzleti modellekben.
Alapvetően két irányban indulhatnak el a kötelezett energiakereskedők. Kötelezettségeik teljesítése érdekében hitelesített energiamegtakarítási tanúsítványokat vásárolnak, vagy valamilyen célzott stratégia mentén létrehozzák azt a szervezeti strukturát ami lehetővé teszi, hogy közvetlenül is részt vegyenek hatékonyságot célzó projektekben.
Adott energiakereskedő számára a legmegfelelőbb stratégia kiválasztása függhet az üzleti szemléletétől, céljaitól, rendelkezésre álló erőforrásaitól, vagy a piaci pozíciójától, azonban mindenképpen figyelembe kell vennie a piaci és szabályozási trendeket és kockázatokat. Mindkét útvonal előnyökkel és kihívásokkal jár. A szolgáltatások bővítése lehetőséget kínál a piaci növekedésre és az ügyfelek igényeinek komplexebb kielégítésére, amíg a tanúsítványok beszerzézésre történő összpontosítás egy hatékony és egyszerű megoldást jelent az energiahatékonysági jogszabályi (EED+Ehat tv. szerinti éves kötelezettség) követelmények teljesítésére.
1/EKR audit/hitelesítési tapasztalatok
2/EKR GJ értékesítési tapasztalatok
3/EKR vegyes témák (főleg az előző két ponthoz kapcsolódnak)
4/EKR statisztikák (hasonló számok, mint amit a MEKH workshopokon lehet hallani, de saját statisztikai adatokkal és egyéb kiegészítésekkel színesítve az információkat pl.mikben vannak most a legnagyobb megtakarítási potenciálok és mi várható a közel jövőben (hogyan fog változni),fajlagos GJ megtakarítások projektenként,GJ eladási árak alakulása, stb….
5/Hasznos tippek” és „Mikre figyeljünk” az EKR jogszabállyal kapcsolatban
Az előadás első része elméleti megalapozást ad a hőveszteségek kiszámításához, bemutatva a kapcsolatot az elméleti számítások és a szabványokban megjelenő összefüggések között. Sok számítási előírás egyszerűsített képleteken alapszik, ezért az előadás kitér ezek alkalmazhatósági korlátjaira. Az előadás további része a bonyolultnak tűnő elméleti számítások elemzésén keresztül, a számításokat végző auditorok számára ismertet számos gyakorlati fogást és praktikát a hőveszteség konvektív és sugárzási hányadának meghatározására. Segítséget kíván nyújtani abban is, hogyan tervezzük meg a számításinkat egy táblázatkezelő programmal vagy milyen szabadhozzáférésű programokat használjunk a számítási hibák elkerülésére és azok elvégzésének automatizálására.
Olyan intelligens irodaházat szeretnénk bemutatni, amelynek építkezésében, mint megbízott al-projektvezetőként részt vettem, továbbá az üzemeltetésben is részt vettem. Abban az időben a "világ 8. csodájának" tartották. A jövő épülete volt. Ma is energiatakarékos korszerű épület, ami túlhaladta korát.
Az előadásban bemutatásra kerül a 2021. és 2022. években bejegyzett HEM-ek megoszlása. Az ellenőrzésre kiválasztás eljárásának módszertana, az ellenőrzések eredményének összefoglalója. Mindemellett, a leggyakrabban előforduló fejlesztendő területek (adatszolgáltatás és szakmai megközelítés), és a jó példák is megosztásra kerülnek a hallgatósággal.
Az energiaárak elmúlt években tapasztalt emelkedése, és volatilitása komoly kihívás elé állítja a vállalatokat. Nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. Az állattartás során jelentkező energiaköltség ingadozás nem, vagy csak nagyon nehezen érvényesíthető a végtermék árában. Mit tehet az állattartó telep az energiaár ingadozásának stabilizálására? Milyen lehetőségei vannak egy állattartó telepnek a saját energia előállítására és felhasználására? Mennyi idő, míg az ötletből zöldenergiatermelés lesz? Előadásunkban bemutatjuk a biogáztermelésben és hasznosításban rejlő lehetőségeket, mellyel a kérdésekre is választ adunk.
Az új típusú P2G technológia lehetővé teszi a gázmotorok és gázturbinák földgázfogyasztásának fölös napenergiából előállított metánnal való lecserélését oly módon, hogy azt az általuk kibocsátott széndioxidból állítja elő. Ez az eljárás a „hiányzó technológiai láncszem”: oly módon oldja meg a napenergia nagy mértékű hasznosítását, hogy azzal nem korlátozza a már működő földgáz erőművek üzemét, hiszen a termelt metánt azok maguk fogyasztják el. Így részben szükségtelenné vállnak az aFRR tartalék kapacitások is, mert az üzemelő gázüzemű erőművek önmaguk tartalék-kapacitásává válnak azáltal, hogy szükség esetén metán üzemről átkapcsolnak a hagyományos földgáz üzemre.
Az új típusú, PCM alapú, nagy hőkapacitású energiatárolók hatékonyan támogathatják a PtH eljárást; az elektromos kazánok által elfogyasztott, déli csúcskét jelentkező napenergiából termelt gőz eltárolásával, majd szükséges időben és módon való kiadásával, szintén stabilizálják a VER üzemét.
Az új típusú P2G eljárás és a hőakkumulátoros PtH technológia együttes hálózati alkalmazása jelentős szinergiákat eredményez. A két technológia egymást kiegészítve nagy részben képes megszüntetni a napenergia jellegéből adódó hálózati problémákat; teljesebbé, hatékonyabbá teheti a napenergia jelenleginél sokkal nagyobb mértékű hasznosítását, és javítja a tároló-akkumulátorok kihasználtságát.
Az előadás célja az energiaválság hatásaira reagálva bemutatni a geotermális energia hasznosítás lehetőségeit és kockázatait. Az előadás elején a telephelyek működését részletesen ismertetjük, különféle szempontok alapján vizsgálva a termálvíz hasznosítását, és összehasonlítjuk azokat olyan telephelyekkel, ahol nincs termálvíz ellátottság.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jelenleg ISO 50001-es irányítási rendszert üzemeltet, amelynek új ciklusa 2024 elején indult. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítunk az energiahatékonysági projektekre. Az energiaválság idején bevezetett hatékonysági intézkedések és beruházások jelentős megtakarításokat hoztak, amelyek kiemelkedőek voltak fővárosi szinten. A projekt részleteinek ismertetése, EKR-ben történő auditálása és a jövő évi fejlesztési tervek bemutatása is szerepel a napirenden.
Végül egy konkrét telephely példáján keresztül mutatjuk be a geotermális energia rejtett potenciálját. Ezzel ösztönözni szeretnénk más vállalatokat az energiatudatos gazdálkodásra a saját és környezetük érdekében
Az előadás során bemutatásra kerülnek a KEHOP-5.2.14-21-2021-00001. számú "Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer beindításának ösztönzése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az Energiaügyi Minisztérium konzorcíuma által" című projekt főbb pontjai, majd részletesen ismertetésre kerül a Példatár munkacsoport munkájának eredménye, a munkacsoporton belül készült cikkek, a felhasznált források, az interaktív tartalmak és kalkulátorok.
Az előadásban folyamatban lévő kutatásunk eredményeit mutatjuk be. Az energiaközösségek villamosenergia-piaci szabályozásának kialakítása jelenleg is zajlik hazánkban. Az előadás első része bemutatja, hol tart ez a folyamat, illetve nemzetközi példák alapján javaslatot tesz arra, hogy milyen ösztönzési rendszert lenne érdemes bevezetni annak érdekében, hogy olyan ’optimális’ energiaközösségek valósuljanak meg itthon, amelyek amellett, hogy a fogyasztók bevonásával, és tőkéjéből növelik tovább a megújuló termelői kapacitásokat, olyan módon teszik ezt, hogy közben az időjárásfüggő megújulók által okozott rendszerkihívásokat mérséklik. Az előadás második része műszaki modellezési eredmények révén mutatja be az energiaközösségek potenciális ’VER-barát’ működési lehetőségeit.
A lakóépületek energiahatékonyság fókuszú felújítása, korszerűsítése még a 2030 után is egész biztos velünk élő kérdés lesz. A társasházak és lakásszövetkezetek számára a döntés a beruházásokról mind műszaki tartalom jellegéből, mind a forrás biztosítás okán hosszú távú kérdés. A kérdés eldöntéséhez egy közös nyelvet beszélő, közös prioritást támogató közösségi döntés szükséges. Mennyire támogatja ezt a folyamatot a felújítási útlevél módszertani tartalma.
Az előadás egy erős gondolatmenete lesz, hogy az energetikusi mérnök munka hogyan és milyen súllyal szerepel egy felújítási döntés előkészítésben.
A végeredmény és következtetésben arra igyekszem rámutatni, hogy a felújítási útlevél, ha kell is egységesíteni akkor mindenképpen a társasházak megkülönböztetett figyelmet kapjanak a tartalmi részek összeállításában az, hogy kik és hogyan fogják ezt olvasni.
1. Bemutatkozás.
2. Egy háromszáz(!) lelkes település víziói a klíma- és környezetvédelem, valamint energetika területén.
3. A Pusztacsalád önkormányzati gazdasági és ipari park bemutatása (2017-től napjainkig) célok, eredmények, tervek.
4. Startégiai partnerségek: Avander, Komnapla, E-on, MOHU MOL, Pannon Green Power, TTL USA, SpaceBuzz Hungary...
5. Megvalósítás alatt álló energetikai, környezetvédelmi kutatási-fejlesztési, oktatási központ bemutatása.
6. Kérdésekre válaszok.
Az előadás egy bevezetővel fog keződni, amely során áttekintjük, hogy mi is az a szén-dioxid kvóta, mi a célja és hogyan működik az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszere (EU ETS), és kik vesznek részt ebben a rendszerben. Ezt követően megnézzük, hogy mennyibe kerül egy kvóta és mi befolyásolja az árát. Utána rátérünk a fő témára, ami az, hogy hol lehet kvótát vásárolni, és a különböző forrásoknak mi az előnye, illetve hátránya. Ennek során a kvóta tőzsdék, kereskedők és aukciók világával fogunk megismerkedni. Végül bemutatom a kvótavásárlási formákat úgy is, mint a spot, határidős illetve opciós beszerzési lehetőségeket, idő függvényében árakkal és előnyökkel-hátrányokkal együtt. Zárásként pedig egy rövid összefoglaló és konklúzió fog elhangzani, majd a kérdésekre is szívesen válaszolok.
A magyar energia szabadpiacon egyre nagyobb szerepe van a tőzsdei energia kereskedelemnek. A tőzsdék az Európai Unióban azonos szabályok szerint működnek. Legfontosabb jellemzője a tőzsdének: a megkötött ügyletek fizikai teljesítése is és a kifizetés is biztos. Ezt a kereskedelmi biztonságot vonják be egyre több adás-vételben a tőzsdék közreműködésével.
A budapesti energia tőzsdéken támogatást lehet kapni az OTC üzletkötések teljesítésének biztosítására. Különleges tőzsdei kereskedés indult el a megújuló energiahordozó alapú villamos energia eredet igazolásával is, a HUPX tőzsdén. A tőzsdék segítik az energiák külkereskedelmét is: mivel a magyar energia ellátás tartósan import igényes, a tőzsdék jelentősége ebből a szempontból is nagy. A tőzsdék lényegesen befolyásolják a szabadpiaci energia árakat is, és a tőzsdei ügyletek megmutatják az árak tendenciáját a jövő időszakra.
Az alábbi területeken előkerülő problémákat, megoldásaikat és a résztvevők motivációit világítom meg a nagyvállalatok és a kisvállalkozások nézőpontjából. Teszem ezt mindkét vállalattípusban szerzett személyes gyakorlati tapasztalatok alapján.
- Az almérési rendelet végrehajtása, és egyes részletszabályok betartása
o Kötelező mérőpontok vs. a cég és a rendelet alapcélja szempontjából hasznos mérőpontok
o „B-osztályú” mérők alkalmazása
- Almérő rendszer költségei és a megtérülés lehetőségei
o Mitől lesz drágább vagy olcsóbb mérőpontonként?
o Hogyan termelhet hasznot az almérés?
- Mérési adatok elemzése kicsiben és nagyban
- Személyi és tárgyi kapacitások hatása
- Belső és külső energia-hálózatok változásai
o Új fogyasztók üzembe állása
o Új szomszédok megjelenése az ipari zónában
- Az EKR auditálás és az almérés kapcsolata
o Auditor – Auditor cég – Nagyvállalat – Kisvállalkozás érdekeltségi mátrixának alakulása
A fogyasztásmérők automatikus adatgyűjtése egyszerűvé és költséghatékonnyá válik, ha kihasználjuk a modern mobilkommunikációs lehetőségeket. Erre nyújt megoldást a Kamstrup víz-, hőmennyiség- és villamos fogyasztásmérői által támogatott 4G/5G/NB-IoT technológia, amivel nem szükséges vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikációs hálózatot kialakítani, hanem a mérők telepítésük után azonnal integrálhatók a Liveview energiamenedzsment rendszerbe. Az almérősítés így rugalmassá válik, bármikor szabadon bővíthető és néhány mérőpont esetén is gazdaságos. A Liveview által nyújtott sokrétű analízis funkciók és reportálási lehetőségek növelik az energiahatékonyságot, megkönnyítik a hibás berendezések azonosítását, és biztosítják a túlzott fogyasztás gyors észlelését, növelve az épület zöld teljesítményét, valamint segítik a szakreferensek munkáját. Előadásunk során ezeket a megoldásokat és szolgáltatásokat mutatjuk be Mo.-i projektjeinken keresztül.
Az anomália detekció egy statisztikai módszer, aminek a segítségével az adatok között megkeressük a számunkra „gyanús” értékeket.
Az innovatív energiamenedzsment szoftverek az adatgyűjtési, riportozási funkciókon felül már erre is képesek.
A mesterséges intelligencia használata az energia menedzsment rendszerekben felbecsülhetetlen előnyöket nyújt az energiahatékonyság, a költségmegtakarítás és a fenntarthatóság terén.
A mesterséges intelligencia minden nap, folyamatosan, 0-24 órában elemzi az adatokat, használatával kiküszöbölhetőek az emberi hibák.
Előadásunk során egy ilyen, mesterséges intelligenciával integrált projektet szeretnénk bemutatni a rendszerépítés első lépésétől egészen az elért eredményekig.
Az előadásban kitérünk arra, hogy egy műszaki témának milyen felsővezetői haszonérvelést érdemes adni ahhoz, hogy a vezetői figyelmet felkeltse, fókuszt megszerezze. Áttekintjük, hogy az analitikai megoldásoknak milyen szerepe, haszna van egy mérési rendszer keretében. Hogyan és mivel érdemes gazdagítani a mérési adatokat ahhoz, hogy megfelelő kontextus mentén legyenek azok értelmezhetőek, amellyel a műszaki területen túl is felhasználhatóvá váljanak. Végezetül tárgyaljuk azt is, hogy a műszaki területen hogyan érhető el az, hogy minimalista fejlesztések helyett holisztikus megközelítés érvényesüljön és ebben külső facilitátor partnereknek mi lehet a szerepe.
Az épületenergetikában célul tűzött dekarbonizáció meghatározó tényező a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Az eredményekhez a technikai lehetőségek, az ismeretek, a szabályozás, a motiváció, a felelősség a résztvevők részéről egyaránt szükséges. Ehhez meg kell határozni a résztvevőktől elvárható ismereteiket, feladataikat, kötelességeiket és felelősségüket. A résztvevők alatt az állami irányító testületektől a különböző szintű szakembereken keresztül a létesítmények tulajdonosaiig, az épületekben lakókig mindenkinek van feladata. A jelenlegi erőfeszítések elsősorban a jogi szabályozás és a szakemberek készség-fejlesztésére irányulnak, melyek csak a feltételeit teremtik meg az energiatakarékosságnak és nem helyeznek súlyt az épület működtetését végző nem szakemberekre. Az előadás azt mutatja be, milyen fontos a szakemberek olyan készség-ének és képességének az elsajátítása, mellyel a nemszakmai kör együttműködését, támogatását el tudják érni.
Napjaink meghatározó környezeti problémái az éghajlatváltozás és túlzott energiafogyasztás. Az
éghajlatváltozás hazánkban is kimutatható jelenségei az átlaghőmérséklet növekedés, valamint a
szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának növekedése. A hőmérséklet legjellemzőbb hatása a
fűtési és hűtési szezon energiafogyasztásán mutatható ki. Az egyre melegedő telek alacsonyabb fűtési
energiafelhasználást okoznak, viszont a melegedő nyarak egyre több hűtési energiafelhasználást
jelentenek. A jövőben ez a tendencia növekedni fog. Energiahatékonyság kimutatása esetén számolni
kell azzal, hogy miből ered a megtakarítás, így figyelembe kell venni az esetleges időjárásból fakadó
változások hatását. Az időjárás hatásának kiszűrésére korrekciós eljárás, normalizálás alkalmazható.
Ezeket a korrekciókat az energiagazdálkodási teljesítmény mutatók számításánál, fajlagos
energiamegtakarítás számításánál érdemes figyelembe venni. A normalizálás jól alkalmazható az ISO
50001-es rendszer, az EKR és TAO auditok energiamegtakarítás kimutatásai során
Az energiával történő takarékoskodás gondolata/kényszere az életünk minden szegmensére hatással van.
Nem képez ez alól kivételt a hűtési, fűtési és szellőztetési rendszerünk sem.
Az igényvezérelt rendszerek segítségével jelentős megtakarítást érhetünk el, azonban ehhez közös gondolkozásra van szükség, már egy beruházás/felújítás tervezésének megkezdésekor.
A változó térfogatáramú légtechnikai rendszer segítségével csak annyi levegőt szállítunk az adott helyiségbe, amely a maximális komfort eléréséhez szükséges. Ehhez azonban precíz szabályozással rendelkező szelepek, érzékelők szükségesek és ráadásul ezeket egy rendszerként is kell kezelni. Ezen rendszer segítségével jelentős mennyiségű hűtési , fűtési és ventilációs energiát lehet megspórolni.
Az előadásunk során ezeket a megoldási lehetőségeket szeretnénk bemutatni, továbbá bemutatnánk egy üzemelő referencia gyári energiamonitoring rendszerét és az itt gyűjtött adatokon keresztül felhívnánk a figyelmet az optimális rendszer működésének fontosságára
Az MSZT legfontosabb feladatának tekinti a magyar nyelvű szabványok kiadá-sát. A korábbi években az angol és a magyar nyelvű szabványok aránya 80% és 20% körül állandósult a rendelkezésére bocsátott erőforrásoknak köszönhe-tően. Az Európai Támogatási Rendszer 2023. évi megszűnésével a magyar nyelvű szabványkiadás már csak a szabvány- és tartalomértékesítés bevételei-ből tartható fenn, aminek feltétele a szabványok jogszerű beszerzése és fel-használása, az engedély nélküli terjesztés, sokszorosítás és felhasználás visz-szaszorítása. Az energetika területén kevés magyar nyelvű szabvány áll ren-delkezésre, ezek közül a 2023-ban megjelent az EgIR auditjára vonatkozó MSZ ISO 50003 és az energetikai auditról szóló MSZ EN 16247 szabványsorozat. Az energiagazdálkodásra vonatkozó szabványok tartalma korszerűbbé vált és összhangba kerültek egymással, így az alkalmazásuk egyszerűbbé és hatéko-nyabbá vált.
Az előadás ez elmúlt években az AlfaPed Kft. szakemberei által bevezetési tevékenység és a már működő támogatott ISO 50001-es rendszerek során szerzett tapasztalatok alapján mutatja be az integráció nehézségeit és jellemző akadályait. A prezentáció célja, hogy segítséget nyújtson a jövőbeli sikeres bevezetések és a rendszer fenntartásához, mind a bevezetés választó szervezetek, mind az őket támogató tanácsadók számára.
Tavaly nyáron jelent meg az ISO 12241-es szabvány frissítése, ami többek között a magas hőmérsékletű szerelvények hőveszteségének számítási módszertanát határozza meg. A módszertan 13 szabványos szerelvény esetén adja meg a felület kiszámításához szükséges összefüggéseket, amik közt egyaránt megtalálhatók karimás és hegtoldatos szelepek is.
A szabvány alapján bemutatásra kerül a hőátadási és hősugárzási tényezők számítása, valamint a szerelvény környezetében található levegő sebességének és áramlási irányának hatásai. Előadásomban ismertetem, hogy milyen befolyásoló tényezők vannak egy szelep esetén a kalkuláció során, mint például a felület emissziós tényezője és a szerelvény vízszintes vagy horizontális pozíciója.
Konkrét megvalósult energiahatékonysági projekteken keresztül szemléltetem az ISO és ASTM szabvány közti különbségek nagyságát és okait. Emellett bemutatásra kerül a pontos szabvány számításhoz elengedhetetlen kiindulási paraméterek rögzítésének fontossága.
A 2010/30 EU irányelv az energiával kapcsolatos termékek, készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelölését határozza meg. Az azonos típusú termékeket egységesített tartalmú energiacímkékkel kell ellátni, amelyek tájékoztatják a felhasználót, hogy melyik használ kevesebb energiát, azonos működési körülmények esetében.
A termékek energiacímkéjén lévő energiahatékonysági osztályba sorolás összefüggésben van a 2009/125/EK irányelv, az EU 2019/1658 ajánlás és a termékekhez kapcsolódó EU Bizottság végrehajtási rendeleteiben meghatározott energiahatékonysági minimumkövetelményekkel, mert a legalacsonyabb (G) osztálynál alacsonyabb hatékonyságú készülékeket nem lehet forgalomba hozni. Ebből adódóan a termékek energiahatékonysági osztályba sorolása utal az EKR-ben elszámolható többletenergiamegtakarítás mértékére. Egyes termékek, készülékek cseréjére vonatkozó EKR katalógusban alkalmazva lett az energiahatékonysági osztályba sorolás módszertana.
Összefoglaló a DGNB minősítő rendszehez:
- DGNB minősítés feltételei, menete és felépítése
- Épület kialakítások szerkezeti anyagai
- Megújuló energiaforrások
- Épülettechnikai eszközök
- Fűtési/hűtési módok alkalmazási lehetőségei
- Szürkevíz és cspadékvíz haszonosításának vizsgálata és annak eredményei
A megújuló energiaforrások növekvő igénybevétele számos kérdést vet fel a
villamosenergia-rendszerek stabilitása szempontjából. Míg a hagyományos
villamosenergia-termelésben jelentős forgó tömeggel rendelkező villamos gépek
állították elő a villamos energiát, ez a megújuló alapú energiatermelés esetén nem igaz.
Az alapvetően szinkrongépekre tervezett hálózatokon jelentős ellátásbiztonsági
kockázatot jelent(het) a teljesítményelektronikai eszközök elterjedése, ezzel arányosan az
inercia csökkenése. A rendszerinercia pozitív (csillapító) hatást gyakorol a
frekvenciaváltozásokra olyan esetekben, amikor a rendszeren fellépő termelés és
fogyasztás egyensúlya megváltozik, és lengés alakul ki.
Az egységes európai szinkronjáró villamosenergia-rendszer esetén is érzékelhető az
inerciacsökkenés hatása. Kutatásomban elemzem az ENTSO-E adatbázisaiban elérhető
kiesési statisztikákat, és összevetem az egyes országok termelői összetételével.
Megvizsgálom, hogy az elmúlt években, adott termelési profil mellett milyen gyakori és
milyen hatású kiesések léptek fel a rendszeren, és a kiesések, valamint az
inerciacsökkenés között felfedezhető-e korreláció. Az Európai Unió Fit for 55
rendeletcsomagja mentén elemzem, hogy a 2030-ra teljesítendő megújuló célszámoknak
milyen hatása lehet a villamosenergia-rendszerek stabilitására
Az elmúlt néhány évtizedben a villamosenergia-rendszer elsődleges fizikai része egyre jobban
kiegészül egy másodlagos kibertérrel, valamint a kettő közötti információcserét biztosító
kommunikációs csatornával. A két tér együtt kiberfizikai rendszert alkotva üzemel, szoros
egymásra hatásban. A jelentős kölcsönös függés miatt kritikus fontosságú a rendszer érintő
kedvezőtlen hatások vizsgálata, a stabil, megbízható energiaszolgáltatás biztosítása céljából.
A mikrogridek szerepe fokozatosan növekszik a megújuló energiaforrások elterjedésével,
melyek képesek helyi termeléssel és fogyasztással hálózatra kapcsolt vagy szigetüzemű
működés esetén egy-egy terület energiaellátását teljes mértékben fedezni. Egy ilyen rendszer
készítése optimális kiindulópontot jelent a kiberfizikai folyamatok vizsgálatának megkezdésére,
kivitelezésére.
Kutatásom során a villamosenergia-rendszer kiberfizikai értelmezését, sérülékenységét,
valamint az irodalmakban elterjedt kibertámadások rendszert érintő hatásait vizsgálom, egy
szimulációs környezetben megvalósított mikrogrid modellen keresztül. A megvalósított
kontroller-logika helyes működését és a modell viselkedését forgatókönyvezett termeléstől és
fogyasztástól való eltéréssel, valamint a kommunikációs csatornát érintő támadások,
nemlinearitások hatásaival tesztelem
Napjainkban egyre népszerűbbé válik a naperőművek telepítése mind az ipari, mind pedig
a lakossági oldalt tekintve. A naperőművek termelése nem csak a napszaktól függ, hanem
az időjárástól is, a termelés előrejelzésének pontatlansága miatt nagy kihívást okoznak a
villamosenergia-hálózatnak. A bizonytalanságból adódó problémákat a rendszerirányító
többlet tartalékok beszerzésével kezeli, hogy mindenkor fenn tudják tartani a rendszer
egyensúlyát. Ezeket a tartalékokat hagyományos erőművek, rendszerint gyorsindítású
gáztüzelésű erőművek biztosítják, melyek termelési költségeit a földgáz ára erősen
befolyásolja. A hagyományos erőművi kapacitások szűkülnek a zöld átállás miatt, ez
azonban a tartalékok teljesíthetőségét az elvi határok felé tolja, költségét pedig jelentősen
növeli.
Miért is szükséges a zöld átállás? A jelenkor egyik legnagyobb kihívása az
éghajlatváltozás. A Kárpát-medence átlaghőmérséklete várhatóan 1-2 °C-kal emelkedni
fog az elkövetkezendő évtizedekben, gyakoribbá válnak a szélsőséges természeti
jelenségek, mint például az árvizek, az aszályok vagy a hőhullámok. Ahhoz, hogy a
környezetünket és az emberi jólétet megóvjuk, át kell állni egy fenntartható modellre,
melynek segítségével megállíthatók a visszafordíthatatlan folyamatok. Ehhez az országok
közötti összefogásra is szükség van, így az Európai Unió több kisebb célt fogalmazott meg
annak érdekében, hogy megvalósuljon a végső nagy cél: 2050-re Európa a világ első
klímasemleges kontinense legyen.
A napelemek rengeteget segítenek a zöld átállásban, azonban sok megoldandó problémát
is generálnak. A napenergia előrejelzés a napsugárzás előrejelzésen keresztül is
történhet. A sugárzás előrejelzések legelterjedtebb módja a numerikus módszerek
alkalmazása. Ezek az előrejelzések rendszerint szisztematikus hibával terheltek, amik
azonban az utófeldolgozással csökkenthetőek. Az munkámban az AROME numerikus
időjárás előrejelző modellből származó globálsugárzás előrejelzések utófeldolgozását
mutatom be. A kutatásom során többféle regressziós módszert használtam a gépi tanulás
által, amelyeken belül különböző prediktorkombinációkat alkottam meg, ezáltal
próbáltam minél több lehetőséget tanulmányozni. Egy egységes verifikáció alapján
könnyedén össze tudtam hasonlítani a kapott eredményeket, így a kiértékelés segítségével
kiválasztottam a legpontosabb modellt, mely a kutatásom szerint a legjobb előrejelzést
adta.
A jövő autójával szemben számos elvárás áll fenn: megbízható, alacsony szén-dioxid
kibocsátású, megfizethető árú elektromos autókat keresünk, minél nagyobb
teljesítménnyel. A nagyobb teljesítmény eléréséhez nagyobb feszültségszintre van
szükség, ezzel együtt pedig újabb technológiai kihívások jelennek meg. Kulcsfontosságú
kérdés ezeknek a járműveknek a szigetelési rendszere, hiszen az elektromos motorokban
a feszültségszint ma már a 800 V-ot is elérheti, 150-200 °C-os hőmérséklet mellett. A
nagy feszültségszint és a magas hőmérséklet mind veszélyt jelentenek a szigetelésre,
melyek a jármű meghibásodásához vezethetnek, bizonyos esetekben pedig biztonsági
kockázatot is jelentenek.
Kutatásom során az elektromos járművek motorjában alkalmazott szigeteléseket
vizsgálom és hasonlítom össze, elsősorban szigetelőpapírokra fókuszálva. Bemutatom,
hogy mik a legfontosabb igénybevételek, amelyek egy elektromos jármű motorját
érintik, és ezáltal milyen kritériumoknak kell megfelelnie a szigetelésnek.
Napjainkban, az energiaválság korában egyre nagyobb jelentőséget kap a különböző
konvencionális technológiák hulladékhőjének hatékonyabb hasznosítása, legyen szó
erőművekről vagy különböző ipari létesítményekről. Rengeteg ugyanis a kiaknázatlan
terület és a fel nem használt energia, ami miatt az ilyen rendszerek hatásfokának növelése
kiemelkedő fontosságú a fenntarthatóság és az energiahatékonyság szempontjából. A
földgáz jelenleg az egyik legszélesebb körben alkalmazott energiahordozó világszerte,
melynek szállítása során jelentős mennyiségű hőenergia szabadul fel, ennek azonban
nagy része elvész. Kutatásomban a gázszállítás egyik csomópontját, egy
földgázkompresszor-állomást mutatok be, majd feltárom annak hőveszteség-forrásait és
elemzem, hogy ezeket a veszteségeket hogyan lehetne hasznosítani ORC körfolyamat
segítségével villamosenergia-termelésre. Jelentős veszteségnek számít például a
fáklyázás, vagyis a gázszállítás során történő biztonságos gázégetés, amelynek
energetikai hasznosítása nagy lehetőségeket rejt magában mind gazdasági, mind
környezetvédelmi szempontból. Mindezek mellett megvizsgálom, hogyan lehetne a
felesleges hőt felhasználni fűtésre és használati melegvíz előállítására is. Ezek a
felvetések fontos lépései lehetnek az effektív és gazdaságos energiafelhasználásnak
Napjainkban a megújuló energiaforrások, energiatárolók és az okos rendszerek
fejlődésének köszönhetően egyre népszerűbbek a microgridek. Ezek lokális termeléssel,
fogyasztással és energiatárolással rendelkező kisméretű hálózatok. Ezek a központi
hálózattal összekapcsolva működnek, de bizonyos fizikai és gazdasági állapotokban
képesek arról lekapcsolódni és önállóan működni, így például áramszünet esetén is
képesek a fogyasztókat ellátni. A microgrid központi eleme az intelligens vezérlő, amely
a termelés, a fogyasztás, az energiatároló töltöttsége, a piaci árak és az időjárás
előrejelzés alapján dönt arról, hogy éppen milyen folyamatok történjenek.
A kutatásom során azt vizsgáltam, hogy az egyes döntések milyen hatással vannak egy
kollégium éves villamosenergia költségére. Az általam alkotott microgrid modellek
különböző szempontok alapján hozzák meg a termelést, tárolást és vásárlást befolyásoló
döntéseket, ezáltal eltérő megtérüléssel rendelkeznek. A munkámban azt fogom
bemutatni, hogy melyik az általam legjobbnak gondolt microgrid modell
A távvezetékek nyomvonalhosszának csökkentése érdekében hazai és nemzetközi téren is
gyakran alkalmaznak kétrendszerű távvezetékeket. A hely- és költségcsökkentés mellett
további előny, hogy a vezeték karbantartási munkáit hagyományos munkamódszerekkel
is elvégezhetik a feszültségmentesített rendszeren, miközben a másik rendszer továbbra is
feszültség alatt áll. Kapacitív és induktív hatások miatt azonban indukált feszültségek és
áramok jelennek meg a passzív oldal fázisvezetőin. Az indukció mértéke függ az egyes
vezetékek geometriai helyzetétől, az aktív oldal feszültség- és áramviszonyaitól, valamint
a földelés kialakításától.
A jelenségek megismerése után különböző körülmények között, több hazai
nagyfeszültségű távvezetékvonal passzív oldalán mértem indukált villamos
mennyiségeket. Bemutatom az egyes eredményeket, külön kitérve, hogyan jelenhet meg
veszélyes nagyságú feszültség egy hálózatrészen úgy, hogy földelések találhatók a
rendszerben. Összehasonlításképp kitekintek nemzetközi példákra is
A villamosenergia-rendszer méretéből adódóan a kisebb meghibásodások, kiesések mára
már könnyen megoldható problémát jelentenek, azonban létrejöhetnek olyan instabilitási
jelenségek, melyek következtében egy rendszer két részének frekvenciája kiesik az
egymáshoz képesti szinkronból. A közös AC hálózatra csatlakoztatott forgógépek a
hálózati zavarok hatására frekvenciájuk megváltoztatásával reagálnak, azonban ez a
változás nem ugrásszerű, hanem a hálózat és a forgógép dinamikai tulajdonságainak
megfelelő lengés, mely megfigyelhető a hálózati frekvencián kívül a feszültségen is. Egy
kontinensre kiterjedő szinkronkapcsolt villamosenergia-rendszer esetén (pl.: USA,
Kontinentális Európa) ez a teljesítménybéli lengés ölthet oly méreteket, hogy a rendszer
berendezéseinek megóvása érdekében több kisebb szinkronjáró részre választják a
hálózatot, mely okozhatja teljes országok áramkimaradását is.
Kutatásom során ezen jelenségek mérésére alkalmas eszközökkel és módszerekkel
ismerkedtem meg, javaslatot tettem a magyar hálózaton elhelyezendő mérő berendezések
számára és lokációjára, valamint foglalkoztam lengések detektálására alkalmas valós
idejű algoritmus fejlesztésével is
A villamosenergia-rendszer folyamatos fejlődésen és változáson megy keresztül mind
műszaki, mind piaci szempontból. Ennek az átalakulásnak köszönhetően új kihívások
merülnek fel, mint például a decentralizált energiatermelés, a megújuló energiaforrások
terjedése és a nem energetikai szereplők bevonása. Ezzel összefüggésben jelent meg egy
új szervezeti forma, az energiaközösség. Az energiaközösség egy nonprofit szervezet,
amelynek fő célja, hogy tagjainak gazdasági, szociális és környezeti előnyöket nyújtson
elsősorban megújuló alapú villamosenergia-tevékenységek révén. Magyarországon még
nem teljesen kiforrott ez a koncepció. Jelenleg több mintaprojekt zajlik az országban az
első működő hazai energiaközösségek létrehozása érdekében.
Az energiaközösségek megjelenése számos műszaki kérdést vet fel, különösen az
elosztóhálózati engedélyesek számára. Korábban a munka során sikerült megismerni a
fő jogi és elszámolási vonatkozásokat, valamint egy már meglévő MATLAB alapú
hálózatszámító szoftverben létre lett hozva egy kisfeszültségű hálózati modell többféle
napelemtermelési szcenárióval. Ezen környezetben különböző szabályozási metódusokat
is sikerült implementálni a hálózat műszaki jellemzőinek javítása érdekében. Ezen
módszerek tárát sikerült bővíteni, valamint a meglévő modellt és szabályozásokat
felhasználva különböző forgatókönyvek kerültek kidolgozásra, amelyek folyamán a
hálózati üzem különböző mutatói kerültek elemzésre. Ezen kívül vizsgálat alá került több
olyan szcenárió is, amelyek az eredeti szoftveren kívül állnak, mint az aszimmetrikus
állapot vizsgálata, vagy a dinamikus feszültségváltozás szabályozása
Az inercia, avagy tehetetlenség lényeges szerepet játszik a villamosenergia-rendszer
frekvenciastabilitásában. A tehetetlenség alapvetően korlátozza a zavarok hatására
fellépő nagy frekvenciaváltozásokat, ezzel stabilitást adva a rendszernek. A jelenleg zajló
termelői összetél átalakulásnak köszönhetően a rendszer inerciája csökken. Ez
alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a konvencionális forgó tömeggel rendelkező nagy
erőműveket felváltják a különböző decentralizált megújuló termelői egységek. Az
inerciacsökkenés hatására a frekvenciaváltozás sebessége növekszik, üzemzavarok esetén
az elért frekvenciaérték szélsőségesebb lehet.
A frekvenciafüggő terheléskorlátozás (FTK) az utolsó védelmi lépcső, amelynek feladata
megakadályozni a rendszerösszeomlást frekvenciacsökkenés esetén. A működési elv az,
hogy adott frekvenciahatár elérésekor fogyasztókat csatlakoztatunk le a hálózatról, ezzel
csökkentve a hiányzó teljesítmény mértékét a rendszerből. A leválasztást követően, a
rendszerben maradó terhelések visszahatással vannak a stabilitásra: különböző
fogyasztók különböző frekvenciaérzékenységgel rendelkeznek, ezzel alapjáraton eltérő
hatást gyakorolva a frekvenciára. Kutatásomban DIgSILENT PowerFactory
környezetben két adaptív frekvenciafüggő terheléskorlátozást elemeztem és hasonlítottam
össze: vizsgáltam a fogyasztók frekvenciaérzékenységén alapuló adaptív FTK
lehetőségét, valamint a leválasztandó leágazások gyűjtősínjén korábban mért lokális
frekvenciaváltozáson alapuló, historikus adaptív FTK lehetőségét is. Azt az eredményt
kaptam, hogy a leválasztandó fogyasztók adaptív megválasztása esetén, nagy
üzemzavarok alatt kevesebb fokozat kioldásával, azaz kevesebb fogyasztó leválasztásával
is képesek vagyunk megállítani a frekvenciacsökkenést. Belátható az, hogy az új eljárások
egy minőségibb és megbízhatóbb villamosenergia-rendszert eredményeznek, melyek
bevezetése akár hazai, akár európai szinten érdemes lehet
Tavalyi előadásunk óta nagyban változott, fejlődött a szigetelési projektek elszámolása EKR-ben. Létrejött a katalógus adatlap a szerelvény szigetelésekkel kapcsolatban, ami nagyban megkönnyíti ezen projektek elszámolását.
Részünkről pedig bevezetésre került az ISO 12241-es szabvány alapú hőveszteség számítási rendszer, ami magasabb pontosságú kalkulációt jelent és növeli az egyedi audit precizitását.
Az ügyfeleink körében ma már ritka, hogy semmilyen szinten ne ismerjék az EKR működését, de a tájékozott ügyfeleinknél is számos ponton tapasztalunk kritikus, EKR-rel kapcsolatos információhiányt, amelyek megszüntetésével nagy mértékben növekedhet az auditálható megtakarítás mennyisége.
Napjainkban, ha világításról esik szó belső-, és külsőtérben egyaránt, csak a LED-es megoldások jöhetnek szóba. A kompakt fénycsövek és fénycsövek, valamint a nátriumlámpák, - véleményem szerint az EU által elhamarkodott – kivonása sok fejtőrést okoz az üzemeltetőknek. Készletezésre ugyan volt lehetőség a kivont fényforrásokból, de mennyit és az a mennyiség meddig elég a meghibásodottak cseréjére? Tehát jönnek a kényszer megoldások…
A nagy teljesítményű nagynyomású nátriumlámpák helyett szerencsére nem találtak ki (tőlünk keletebbre) helyettesítő barkács megoldást, sem a közvilágításban sem a csarnokvilágításban. A kényszer nagy úr: cserélni kell a világítótestet LED-esre.
Más a helyzet a kisnyomású gázkisülőlámpák esetében. Kifejlesztették és gyártják is a LED csöveket, amelyek elvileg alkalmasak a fénycsövek cseréjére, de … Nem olyan egyszerű a fénycső – LED cső csere, mint azt sokan gondolják és gyakorolják is - sajnos! Előadásomban villamosbiztonsági és világítástechnikai szempontok figyelembevételével mutatom be a „fénycső ki, LED cső be” eljárás hátulütőit.
A világításkorszerűsítés másik helytelen gyakorlata a fénycsöves lámpatest LED világítótestre történő cseréje, a megvilágítás méretezése nélkül. A napjainkban szokássá vált eljárás következményeire is igyekszem rávilágítani.
A megújuló energiát hasznosítani képes technológiák elterjedése nem csak lehetőségeket, hanem kihívásokat is teremt az ipari szereplők számára. A C&I szektor szereplőinek ebben segítséget nyújthat az akkumulátor. Csökkenti a megújuló energia alapú technológiák veszteségeit, csökkentheti a hálózathasználati és kereskedelmi díjakat. A berendezés lehetőséget ad a kiegyenlítőenergia révén alternatív üzleti modellek segítségével egy új bevételi forrást kihasználni. Az akkumulátorok az elmúlt években jelentős árcsökkenésen és fejlődésen mentek keresztül, ezért ma már általánosságban érvényesülhet gazdaságosságuk. Mindezek ellenére számos nyitott kérdés maradt még megválaszolatlan mind technikai, mind szabályozási téren, ami a berendezések gyors elterjedését lassíthatja.
A European Green Deal alapján a 2023-ban elfogadott EU rendelet alapján és a 2024.jan.4-én életbe lépett magyar ESG törvény alapján idén már sok társaságnak a fenntarthatósági jelentés ugyanolyan kötelezően elkészítendő beszámoló, mint az éves pénzügyi jelentés. A beszámoló egyik legfontosabb része a vállalat által kiváltott környezeti hatások bemutatása, kibocsátásainak összesítése. Cél, hogy a társaságnak elkészüljön egy karboncsökkentési stratégiája. A módszertanok egységesítése megtörtént 2023-ban, illetve az European Sustainability Reporting Standard (ESRS), bár a magyar törvény végrehajtási rendeleteit még várjuk. Energetikai auditorként fontos, hogy segíteni tudjuk a társaságok beszámolóinak elkészítését, a célok meghatározását. A legnagyobb kihívás a pontos adatgyűjtés vállalati szinten történő kiépítése, hiszen egy folytonos riportálásról beszélünk, és bár a szakreferens riportok kiindulópontot nyújtanak, mégis a teljes kibocsátás lefedéséhez nem elegendő. A kibocsátás csökkentési célok az energetikai auditok alapján megfogalmazhatóak, viszont az évenkénti termelés növekedését, technológiai váltásokat nem kezeli le a 4 évenkénti audit.
Az elektromos járművek terjedése vitathatatlan. A következő években a flották elektrifikálása jelenti a legnagyobb bővülési potenciált a gyártók számára mind az autók, mind a furgonok szegmensében. Azonban egy új technológiára való átállás számos kihívást jelenthet a flottamenedzserek és a kollégák számára is. Nem egyszer láttunk olyan elektromosra cserélt járművet, amellyel a megvásárlása után nem mertek elindulni a munkatársak - és ez a legrosszabb kimeneti opció.
Az előadás során bemutatásra kerülnek az elektrifikációs folyamat főbb lépési, valamint egy esettanulmányon keresztül megismerhetik, hogy a Volteumnál hogyan segítjük az elektromos átállást és a mindennapi operáció megszervezését.
Megújuló energiaforrásokon alapuló energiaközösségek és a mobilitás új formái, mint az e-mobilitás és a hidrogén alapú közlekedés, kulcsfontosságúak a jövő energetikájában. Egy magyar vállalaton keresztül mutatjuk be ezen újítások üzleti lehetőségeit, egy saját telephelyen megvalósítandó mintaprojekten keresztül. Vizsgáltuk a telephely adottságait, és kifejlesztettünk egy idősoros modellt, amely a napenergia alapú villamosenergia-termelést, hidrogén előállítását és járművek töltését integrálja. A modell 600 kW-ig terjedő napelemes kapacitást vizsgál, beleértve a hidrogén előállítás, tárolás és a működési korlátokat. Az előadásunk a technikai részleteket és a potenciális üzleti előnyöket is bemutatja.
Az elmúlt évtized során az energia megértésében, felhasználásában és kezelésében bekövetkezett paradigmaváltás magában foglalja az energiarendszerek, technológiák, politikák és gyakorlatok alapvető átalakítását. Ezzel együtt tapasztalható az eltávolodás a fosszilis tüzelőanyagok elérhetőségére és hozzáférhetőségére fókuszáló anyagalapú megközelítéstől. Az energiahatékonyság, energiabiztonság, üzleti szempontok és környezettudatosság ismérveket harmonizáló megoldások kialakítása megköveteli az interdiszciplináris, glokális és teljes életciklusra fókuszáló megközelítést az energetika által érintett szektorokban. Ebben a kontextusban új értelmezést nyert mobilitás szintén számos kihívással és lehetőséggel néz szembe. Az előadás célja összegző képet adni, hogy miként jelenik meg ez a komplex gondolkodás a HUMDA Zrt. zöld projektjeiben.
A debreceni helyi közösségi közlekedés 2024-ben ünnepli 140.évfordulóját. A trolibusz közlekedés közel 40 éves múltra tekint vissza, 15 évvel ezelőtt vette át a DKV Zrt. az helyi autóbusz közlekedési üzletágat és 10 évvel ezelőtt indult el a 2-es villamosvonal. A város dinamikus gazdasági fejlődése, valamint két nagy ipari parkjának létrejötte okozta közlekedési igény növekedése és a várható lakosságszám emelkedése új kihívásokat támaszt a helyi közösségi közlekedés számára.
Ennek megfelelően Debrecen tervei között szerepel a 2022-ben üzembe állított 12 járműből álló elektromos autóbusz flotta bővítése, a trolibusz üzletág megújítása és új villamosvonal létrehozása.
Magyarország energiaigénye napról napra nő az iparosodás és az elektrifikáció következtében, az ország ezt a növekedést megújuló energiaforrásokkal és atomenergiával tervezi kielégíteni. A megújuló energiaforrások termelését az időjárás jelentősen befolyásolja, így ezen erőművek termelését nem lehet az ország fogyasztásához igazítani. Erre a problémára jelent eltérő megoldásokat energiatároló egységek telepítése a magyar piacra, így dolgozatomban ezen egységeket vizsgáltam nagy felbontású villamosenergia-piaci szoftver segítségével.
A modellezéshez az Energy Exemplar PLEXOS szoftverében építettem fel Magyarország, és a környező országok 2030-as villamosenergia-rendszerét, és különböző szcenáriók mentén vizsgáltam, hogy milyen hatással lenne az ország piacára energiatárolók építése. A kutatásomban azt modellezem, hogy egy szivattyús-tározós erőmű miként tudna működni a magyar piacon, milyen hatással van az akkumulátorok működésére, ha különböző energiaforrások mellé telepítjük őket, valamint, hogy mik lennének ezeknek a gazdasági vonzatai. A kutatásom bemutatja a Magyarországra tervezett energiatároló egységek piaci viselkedését, és felvázolja a magyarországi naperőművek túltermelésének egy lehetséges megoldását. Az elkészült modellek mind a döntéshozóknak, mind az iparági beruházóknak rendkívül értékes információkkal szolgál a megfelelő döntések meghozatalához Magyarország fenntarthatósági törekvései mentén.
A 21. században kiemelt jelentőségűvé vált a fenntartható fejlődés, a megújuló
energiaforrások és a karbonsemleges technológiák alkalmazása, melyek kulcsszerepet
játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az energetikai
függőség csökkentésében. Ugyanakkor ezek a technológiák gyakran járnak magas
kezdeti beruházási költségekkel, ami jelentős akadályt jelenthet az elterjedésük számára.
Az Európai Unió reagálva erre a kihívásra 2008-ban bevezette az első megújuló
energiára vonatkozó irányelvet (2009/28/EC, más néven RED I.). Ezen irányelv
keretében megjelent egy új fogalom, a származási garancia, amely elektronikus
tanúsítvány formájában igazolja a villamosenergia vagy gáz származását, ezáltal a
fogyasztók és vállalatok részére lehetőség nyílik arra, hogy döntéseket hozzanak a
fenntartható és megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatban.
A származási garancia intézménye nem csupán az energiaellátás átláthatóságát erősíti,
hanem támogatja és elősegíti azokat a gazdasági mechanizmusokat, amelyek
hozzájárulnak a fenntartható energiaforrásokra való áttéréshez. Ezáltal a származási
garancia a fenntartható fejlődés és az energiatudatosság előmozdításának fontos
eszközévé vált az Európai Unió energiapolitikájában.
A kutatásom középpontjában a származási garancia fogalmának átfogó bemutatása áll,
amely magában foglalja az alapvető fundamentumait, továbbá részletes elemzésre
kerül a származási garancia kereslete és kínálata az európai és a magyarországi
kontextusban is. Célom volt emellett a hazai származási garancia piaci trendjeinek és
változásainak modellezése és megértése volt.
A villamosenergia-rendszer folyamatos változáson megy keresztül. A megújuló termelés
térnyerése és ezzel párhuzamosan a konvencionális erőművek leállítása megoldás lehet
a fenntarthatósági és környezetvédelmi törekvésekre. Az ellátásbiztonság fenntartása
alapvető feladat, viszont azzal, hogy nagy mértékű időjárásfüggő termelőegység kerül
beépítésre a hálózatra, a rendszeregyensúly biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent. Cél
egy olyan fenntartható villamosenergia-rendszer kialakítása, amiben a termelés
kiszámítható, a fogyasztói igények minden esetben kiszolgálhatók és a károsanyag
kibocsátás minimális. A villamosenergia-tárolás megoldás lehet erre a problémára,
mindamellett, hogy jelentős piaci potenciállal rendelkezik.
Munkám során villamosenergia-tárolókkal kombinált napelemes rendszerek
működtetését modelleztem műszaki és gazdasági szempontok alapján. Több technológiát
is megvizsgáltam, de a fő fókusz az akkumulátoros egységeken, valamint egy hidrogén
rendszeren van, ezáltal lefedve a rövid és hosszabb távú tárolási igényeket. Mindkét
esetre egy-egy optimalizálási modellt alakítottam ki, a hidrogénes tárolót pedig nem csak
tárolóként, hanem mint zöld hidrogén előállító egységként is figyelembe vettem. Célom
egy olyan referencia modell megalkotása volt, melyet a későbbiekben projektív
előrejelzésekre és az optimális működtetés megtervezésére lehet használni
Egy a modern kihívásoknak megfelelni képes villamosenergia-rendszer esetében egyre nagyobb igény mutatkozik a hálózat rugalmasságának növelésére. Ezen a téren több országban is ígéretes eredményeket értek el a kísérleti jelleggel futó dinamikus távvezeték terhelhetőség (angolul Dynamic Line Rating - DLR) projektek. Az ígéretes korai eredmények ellenére a pilot projektek számos gyakorlati nehézséget is a felszínre hoztak. Az egyik ilyen bizonytalanságra okot adó körülmény az, hogy több kísérleti projekt során is jelentős eltéréseket tapasztaltak a különböző megközelítéseket alkalmazó módszerek számítási eredményei között. A tapasztalt eltérések forrásának feltárása és megértése lehetővé tenné a módszerek továbbfejlesztését, valamint a technológiát övező bizonytalanság csökkentését, ezzel előre mozdíthatna annak mind szélesebb körben történő gyors elterjedését.
Jelen előadásban az időjárás előrejelzésekkel és valós idejű időjárás adatokkal dolgozó DLR rendszerek kapcsán vizsgálom a szélparaméterek, és azok hűtőhatásának mérése során alkalmazott köztelítések, és leegyszerűsítések hatását. A szél azért kiemelten fontos környezeti paraméter, mert a vizsgált változók közül a legnagyobb mértékben járul hozzá a sodronyok hűtéséhez. Ez az a paraméter, amely a szakirodalom és a hétköznapi tapasztalatok alapján a leginkább változékony mind időben, mind térben, így az ezzel kapcsolatos közelítések hatása fokozott lehet. Korábbi, szűkebb mintás vizsgálatok jelentős eltérésre engedtek következtetni a különböző mértékben egyszerűsített modellek segítségével számolt eredmények között. Jelen előadás ezen vizsgálatokat terjeszti ki nagyobb mintára, illetve bővíti a vizsgált szempontok számát is.
Az előadás három egyszerűsítés hatását elemzi, és megvizsgája, hogy azok mekkora mértékben torzítják a számítások eredményét. Ezen egyszerűsítések a szélre vonatkozó adatok időbeli alacsony felbontása, a szélvektorok kétdimenziós modellezése, valamint a szél vertikális rétegződésének figyelmen kívül hagyása. A fenti egyszerűsítések elemzésével lehetővé válik a korábbi termikus számítások eredményeinek pontosítása, és gyakorlati iránymutatások fogalmazhatók meg a hardveres egységek telepítésére vonatkozóan.
Napjainkban a különböző időjárásfüggő megújuló energiatermelők jelentős
kiegyenlítetlenségeket, ingadozásokat okoznak a villamosenergia-rendszerben, amelynek
kezelésére jelentős szabályozási tartalékokat kell biztosítani. Emellett megfigyelhető,
hogy az ipari szereplők számára saját telephelyi megújuló forrású termelés esetén a
leghatékonyabb, ha a telephelyen a termelt energia minél nagyobb hányadát
felhasználják, ez a villamosenergia-rendszer kapacitás telítettsége miatt még inkább
releváns. Mindkét probléma orvoslására felmerülhet lehetőségként a hőtároló (TES)
alkalmazása.
A Dunamenti Erőmű telephelyén folyamatban van egy power-to-heat (P2H) technológián
alapuló villamos kazán (VK) és hozzá kapcsolódó hőtároló telepítése, a Csepeli Erőmű
telephelyén pedig már egy megvalósult projektet vizsgáltam. A berendezés képes le irányú
kiegyenlítő szabályozási tartalékot biztosítani a rendszerirányító számára, emellett a
benne eltárolt hő által képes rátermelni a helyi távhő ellátására. Dolgozatomban fontos
szerepet kap a Csepeli Erőműben létesült energiatároló beruházás ismertetése és
elemzése, ezzel kapcsolatban a hazai ipari lehetőségek felmérése. A bemutatott hőtároló
modellje alapján megvizsgálásra kerül egy új hőtárolási projekt is, amely az ipari
hőellátás viszonylatában mutatja be az új lehetséges beruházás műszaki és gazdasági
aspektusait. Az elemzés során nagy hangsúlyt kapnak a modellezett ipari rendszeren belül
vizsgált energiamegtakarítási potenciálok, valamint a fejlesztések megvalósíthatósága is
A globális felmelegedés megfékezése céljából a világ energiatermelésének
karbonsemleges technológiákra kell áttérnie. A villamosenergia-, a hőenergia- és a
hidrogén-termelés egyik hatékony megoldása lehet a trigenerációs kis moduláris reaktor,
ami egyszerre képes villamos energia, hő és hidrogén előállítására. Ezen típusú erőművek
azonban még csak kísérleti vagy demonstrációs fázisban vannak, így a jövőbeli
energiapiacon betöltött szerepük modellezése elengedhetetlen.
Kutatásomban megvizsgálom és összevetem a piacon elérhető energiapiac-modellező
programokat, melyek megfelelően tudják mind az energiapiacokat, mind a kis moduláris
reaktorokat modellezni. Az irodalomkutatásom alapján a PyPSA program bizonyult a
legmegfelelőbbnek, azonban ez a program sem elégít ki minden modellezési igényt, így a
kutatásom során fejleszteni fogom a PyPSA kódját a trigenerációs reaktorok
legpontosabb modellezése érdekében. A szükséges módosítások végrehajtása után
megépítem Magyarország és a szomszédos országok 2030-as villamosenergia rendszerét, valamint Magyarország jövőbeli távhő és hidrogén igényének megtermelését
is modellezem. A dolgozat eredményeként létrejött modell megerősíti, hogy a
trigenerációs kis moduláris reaktorok fejlesztése a hagyományos atomerőművek és a
megújuló energiaforrások mellett egy fenntartható villamosenergia-, hő- és hidrogén
termeléshez vezethet Magyarországon
A klímaváltozás elleni küzdelem mentén szén-dioxid-mentessé kell tegyük folyamatainkat. Több iparágban (közlekedés, fűtés—hűtés) ez elektrifikációval megoldható, azonban számos olyan iparág van (cementgyártás, ammóniagyártás, acélgyártás), ahol csak a hidrogén tudja kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Ezen célok következtében fontos vizsgálni, hogy a jövőbeli hidrogén igényeket milyen módon tudja a magyar energiarendszer kielégíteni. Ezen kutatás keretein belül a magyarországi villamosenergia hálózatra és hidrogéniparra összpontosító modellezést végzek el.
2020 óta foglalkozom napelemparkok gépi tanulás alapú termeléselőrejelzésével, amely
során számos érdekes témát vizsgáltam, úgy, mint például az algoritmusok, a magyarázó
változók, vagy a tanítási idő megválasztásának hatása. A modellek eredményekeit eddig
klasszikus pontossági mutatók (korreláció, átlagos abszolút és négyzetes hiba stb.)
mentén értékelve fogalmaztam meg következtetéseket. Sok esetben azonban azt
tapasztaltam, a tudományos megközelítésben levont tanulságok mellett a hallgatóság
érdeklődést mutatott a pontosabb előrejelzés konkrét pénzügyi értéke iránt.
Aktuális kutatásunkban ennek a témának gyakorlatias kérdéseire keresünk válaszokat.
Különböző elveken (fizikai, gépi tanulás és hibrid) készített előrejelzéseket értékelünk ki
valós másnapi villamosenergia és kiegyenlítőenergia-árak alapján, azt vizsgálva, hogy a
pontosabb előrejelzés valóban magasabb profitot eredményez-e és ha igen, akkor milyen
mértékben. Ismertetjük a kiegyenlítőenergia-elszámoláshoz alkalmazott single és dualpricing sémákat, amely közül hazánkban 2022 január óta előbbi van érvényben. A
megállapítások természetesen mindig az aktuális szabályozási környezet, árak és igények
függvényében helytállóak, ezen bizonytalanságok csökkentése érdekében rövid
adatelemzéssel is kiegészítem a bemutatót
Napjaink egyik legnagyobb energetikai kihívása a karbonsemlegesség elérése, mely egyre
nagyobb hangsúlyt fektet a karbonsemleges és karbonmentes villamosenergia termelésre.
A gázturbinák a jelenlegi villamosenergia rendszerben elengedhetetlen szerepet töltenek
be, amelyeknek az elsődleges üzemanyaga a földgáz. Az EU és számos ország klíma- és
energiapolitikája egyre jobban nyit és kiemeli az alternatív energiahordozókat a
karbonsemlegesség érdekében. A hidrogén pillanatnyilag az egyik alternatív üzemanyag,
amely megoldást adhat a gázturbinák karbon kibocsátásának csökkentésére.
A kutatásom célja a hidrogén és a földgáz együtt tüzelési tulajdonságainak vizsgálatára
irányul különböző hidrogén bekeverés arányok mellett. A mérések állandó
hőteljesítményszintek mentén történek a hidrogén arányainak változtatásával. Ezen
mérési pontok kiértékelése a tüzelési tulajdonságokra fókuszál, továbbá a gázturbinában
történő felhasználási lehetőségekre. Kiemelten megfigyelésre kerülnek az emissziós
értékek, az égőtér hőmérsékletek és a gáz keverék lángképei. A vizsgálat során felhasznált
egyik legfontosabb módszer a Schlieren optikai analízis, amelynek köszönhetően
láthatóvá válik a lángkép azon része, mely a szabad szemmel nem látható fény
tartományban esik.
Az elmúlt évek során a világ eseményeinek következtében jelentősen változásokon ment
át az energiaipar, különösen az energiapiacok. Megtörtént az eddig nem várt energia
árrobbanás, mely jelentősen felborította a piac viszonyait. Mind a villamosenergia, mind
a földgáz árak jelentős növekedésnek indultak, majd hatalmas ingadozások jelentek meg
a piacon, semmi sem volt biztos. Ezt természetesen lekövette a kiegyenlítőpiac is, ennek
következtében az egyik legégetőbb kérdés manapság az, hogy milyen a gáztüzelésű
erőművek helyzete. A kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművek (CCGT) egyre
népszerűbbé váltak az elmúlt időszakban a gazdaságosan elérhető magas hatásfok, illetve
a jelentős és gyors szabályozhatóság miatt, mely különös jelentőséggel bír az elmúlt évek
folyamatosan növekvő időjárásfüggő megújuló penetrációjának köszönhetően.
A kutatásom során megvizsgáltam hogyan változtak az energiapiacok árai.
Megvizsgáltam hogyan alakultak a HUPX másnapi piaci-, a CEEGEX spot piaci-, a
kiegyenlítő energia egységárai, a fel- és leirányú szabályozási energia árai és
rendelkezésre állási díjai, illetve az CO2 kvóta árak. Emellett megvizsgáltam hogyan
változott a gázerőművek helyzete ezen piaci hatásoknak köszönhetően, milyen mértékben
változott az, hogy melyik piacra éri meg termelni, illetve az erőművi beruházások várható
megtérülése
A konferencia platina szponzora
A CPI Facility Management innovatív megoldásaival és hatékony energiastratégiájával tűnik ki a magyar piacon, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy bérlőik a hazai átlaghoz képest versenyképesebb üzemeltetési költségekkel számolhassanak. Emellett a vállalat arra törekszik, hogy a portfóliójába újonnan bekerült épületekben is minél rövidebb idő alatt a legjobb energiaárakat és üzemeltetési megoldásokat vezesse be.
Néhány éve elsőként vezették be Magyarországon a Tudatos Épület koncepcióját, mely az üzemeltetés szinte minden tevékenységének energiaköltségét dokumentálja az egész épület működésétől kezdve a bérlemények szintjéig, így a bérlők is folyamatosan nyomon követhetik és csökkenthetik a fogyasztásukat. A vállalat kereskedelmi ingatlanjaiban a szén-dioxid felhasználás csökkentése a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket jelenti, a villamos energiát kizárólag megújuló erőforrásból biztosítják. A CPI FM a Tudatos Épület koncepcióját folyamatosan fejleszti, újabb és újabb energiamegtakarítási megoldásokat vezetnek be, amelyekkel a bérlők is csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat.
A CPI FM 2022-ben elnyerte az évente megrendezésre kerülő CRE Awards Facility Management Firm díját.
A konferencia bronz fokozatú szponzora
Egy újabb mérföldkővel bővül a CEEGEX Zrt. immár több, mint 10 éves sikertörténete. A CEEGEX földgáz-piaca mellett 2024-től új tőzsdével támogatja az #energiamegtakarítások térnyerését és a #klímasemleges jövő kialakítását. Az első negyedévben induló hazai #EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) szervezett piac lehetőséget teremt a hitelesített energiamegtakarítások tőzsdei kereskedelmére, egyúttal az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítésére.
2008-óta működő 100%-ban magyar tulajdonú, családi vállalkozás.
Piacvezető műszaki szolgáltatást nyújtunk energiamegtakarítási célú épületgépészeti
szigetelési projektekben. Cégünk elkötelezett az innovatív technológiák fejlesztésében,
elterjedésében az ipari szigeteléstechnika területén.
Hivatásunk az EU energiapolitikájával összhangban a magyarországi ipari
energiahatékonyság fejlesztése, gazdaságosan, műszakilag előremutató módon.
Újrafelhasználható szigetelések fejlesztése, gyártása, projekt kivitelezés és energetikai számítás egy kézben.
FläktGroup Austria GmbH Magyarországi Fióktelepe
A FläktGroup GmbH több mint 100 éve, az 1909-es kezdetektől fogva részese a légtechnikai piacnak. Világszerte 65 országban 3500 munkatársat foglalkoztat.
A cég két nagymúltú légtechnikai gyártó, a DencoHappel (korábbi nevén GEA Klímatechnika) és a FläktWoods egyesülése révén jött létre.
A GEA Klímatechnika fontosabb termékei az építőelemes és kompakt légkezelők, uszodai párátlanítók, folyadékhűtők és hőszivattyúk, precíziós klímaberendezések, fan-coil készülékek, termoventilátorok, valamint tisztateres rendszerek, míg a FläktWoods ventilátorai, hűtőgerendái, szabályozó és tűzvédelmi csappantyúi, légbefúvó szerkezetei, alagút- és garázsszellőztető rendszerei, légkezelő berendezései és légfüggönyei a piacon a legismertebbek.
A Heatventors cég terméke az intelligens hőakkumulátor minden épület és technológia számára elérhetővé teszi egyszerű környezetbarát módon, kis helyen, hosszú élettartam mellett, a fázisváltó anyagokkal történő hőenergia tárolást. A hőakkumulátor segítségével hűtési és fűtési rendszerekben energiát lehet megtakarítani, hatékonyság javítással, biztosítani lehet a folyamatos hőenergia ellátást és csökkenteni lehet az energiatermelő eszközök meghibásodását is.
Mottónk: „Csak egy kevés áram kell hozzá, és semmi más. Az eldobható szűrő a múlté lehet.” Fenntarthatóságot és energiahatékonyságot támogató elektrosztatikus levegőszűrési- fertőtlenítési- és szagtalanítási technológiákat biztosítunk többek között a létesítmény-üzemeltetés, a konyhák és a vendéglátás, az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy területén. Megoldásaink ESG metrikákkal tervezhetők és mérhetők, WELL, LEED, BREEAM épületminősítéseknél számos kredithez járulnak hozzá.
Az Unical kazán és hőszivattyú képviselet foglalkozik:
- kondenzációs kazán megoldásokkal 20 MW-ig
- fás kazán megoldásokkal 1 MW-ig
- hőszivattyú megoldásokkal 1 MW-ig
- hőszivattyús klímákkal
- a termékek nagy része közvetlenül gyári árakon is vásárolható ÁFA nélkül, a képviselet segítségével, és díjmentesen adunk tervmintát a hőszivattyúk és kondenzációs kazánok és fás kazánok mellé.
- Homor Miklós, a képviselet vezetője, egy különlegesen képzett épületgépész és kazán/napkollektor/hőszivattyú-szakértő, akitől kiemelten és ténylegesen hasznos tanácsokat lehet kérni akár még a beruházás elkezdése előtt is, hogy ne végezzenek el felesleges beruházást, és ne legyen hibás és hiányos a tervezés és a kivitelezés.
A WATERSCOPE Inc. 2016-ban alakult, és az alapítók az iparban és az IoT-alkalmazásokban nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik elkötelezettek a környezetvédelem iránt is. A mérnökökből álló csapat otthonosan mozog a termék- és szoftverfejlesztésben, a vezeték nélküli adatgyűjtésben és kommunikációban, a rendszerintegrációban, valamint az AI/BI által támogatott adatelemzésben.
A WATERSCOPE IOT monitoring rendszer képes méréseket végezni akár távoli, nehezen megközelíthető vagy rossz infrastruktúrával rendelkező helyeken is, emberi beavatkozás nélkül, ahol más telekommunikációs technológiák vagy energiaellátás nem áll rendelkezésre, nincs kapcsolat. Az adatgyűjtő eszközöket a WaterScope szakemberei fejlesztették ki a vízipari szakemberek számára, szabványos szenzorcsatlakozást használnak, így bármilyen, az ügyfél által használt szabványos szenzor integrálható a WATERSCOPE IOT rendszerbe.
Adatkezelés:
Tájékoztatjuk, hogy a Congress Kft. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) megfelelően kezeli és tárolja az e-mailben és a webrendszereiben szereplő személyes adatokat.
Kattintson ide a regisztrációs űrlap letöltéséhez!
További információk:
Regisztrációs feltételek, jognyilatkozat
Adatvédelmi nyilatkozat
Adatvédelmi tájékoztató (Email kezelés)
Video Description
Klímaváltozás
Energiatudatosság
Energiahatékonyság
Free AI Website Maker