Dr. Zsebik Albin
ETE elnökhelyettes
a Szervező Bizottság elnöke
Czinege Zoltán
AEE Magyar Tagozat elnök
a Szervező Bizottság alelnöke
Székely László
Energetikai Szakkollégium elnök
a Szervező Bizottság társelnöke
„Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság”
KLENEN’24 konferencia
2024. március 6-7
A konferenciasorozat szervezését 1999-ben az Association of Energy Engineers (www.aeecenter.org) Magyar Tagozata, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (www.ete-net.hu) a CONGRESS Rendezvényszervező Kft.-vel együttműködve kezdeményezte és azóta is társszervezőkkel és közreműködőkkel, társadalmi és szakmai védnökök felügyelete mellett szervezi.
2011-től a konferencia a Virtuális Erőmű program Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatához (www.virtualiseromu.hu) kapcsolódva évenként kerül megrendezésre, s a rendezésben jelentős szerepet vállal az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org).
Szervező Bizottság
Elnök: Dr. Zsebik Albin CEM
Alelnök: Czinege Zoltán CEM
Társelnökök:
Tompa Ferenc (ETE), Larry Good (CEM, AEE), Székely László (ESZK), Kassai Ferenc (BPMK), Dr. Sztranyák József (BKIK)
Programigazgatók:
Hársfai Péter Ferenc - EKR
Hunyadi Sándor CEM - Ipari energetika
Dr. Gács Iván - Tehetséges fiatalok az energetikában
Dr. Gróf Gyula - Fenntartható Energia program
László Tamás AEE - Megújuló energiaforrások
Molnár Ferenc PhD - Virtuális Erőmű Program™,
Nagy Péter - Épületenergetika
Orbán Tibor - Távhőszolgáltatás
Tánczos Lajos - ISO 50001
Tompa Ferenc - E-mobilitás
Konferencia titkárság:
Stefkó Judit (Congress Kft.)
klenen@congress.hu, tel: 30/639 0909
Szervezők:
AEE Magyar Tagozat - képviseli: Czinege Zoltán
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - képviseli: Tompa Ferenc
BME Energetikai Szakkollégium - képviseli: Székely László
Társszervezők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, társaságok, - oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik a hatékony energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvényükkel társulnak konferenciához.
Közreműködők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, kamarák, társaságok, oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik fontosnak tartják konferenciánk célkitűzéseit, tájékoztatják tagjaikat, munkatársaikat a rendezvényről, biztatják őket az aktív részvételre, és közreműködőként bejelentkeznek a konferencia szervező bizottságánál. A közreműködőként csatlakozók listáját folyamatosan aktualizáljuk.
Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, képviseli Dr. Sztranyák József, BKIK GSZK elnök
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, képviseli Kassai Ferenc, elnök
Ipari Energiafogyasztók Fóruma, képviseli Dr. Nagy Zoltán, elnök
Magyar Elektrotechnikai Egyesület, képviseli Gelencsér Lajos, elnök
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, képviseli: Hársfai Péter Ferenc, energy efficiency expert
Magyar Energetikai Társaság, képviseli Jászay Tamás, elnök
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), képviseli Dr. Barótfi István, elnök
MMK Energetikai Tagozat, képviseli Molnár Szabolcs, alelnök
MMK Épületgépészeti Tagozat, képviseli Gyurkovics Zoltán, elnök
Magyar Távhőszolgáltatók Szövetsége (MATÁSZSZ), képviseli Orbán Tibor, elnök
Virtuális Erőmű Program - képviseli: Molnár Ferenc
Szakmai védnökök:
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, képviseli Dr. Imre Attila tanszékvezető
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, képviseli Dr. Csoknyai Tamás, tanszékvezető
BME Villamos Energetika Tanszék, képviseli Dr. Ladányi József, tanszékvezető
BME Zéró Karbon Központ, képviseli Dr. Kaderják Péter, központvezető
Deli Daniella az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Körforgásos Gazdaság Fejlesztéséért, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkár kabinetfőnöke volt. Jelenleg a klímapolitikai valamint az energiahatékonysági szakterülethez tartozó hazai, uniós és nemzetközi feladatok ellátásáért, a vonatkozó szabályozás előkészítéséért, a klímapolitikai stratégiák, és az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséért felel.
2018 és 2021 között a Miniszterelnökség Európai Uniós Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság titkárságvezetőjeként, majd az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság kabinetfőnökeként dolgozott. Közigazgatási pályafutását a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságán kezdte, ahol többek között klímapolitikai, környezetvédelmi, mezőgazdasági és halászati témákkal is foglalkozott.
Tanulmányait a Pannon Egyetem valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán folytatta, ahol kulturális diplomácia szakirányon okleveles nemzetközi kapcsolatok elemzőként végzett.
Dr. Kaderják Péter, közgazdász PhD, az energiaszektor szabályozás és az energia- és klímapolitika területén jelentős akadémiai és szakpolitikai tapasztalatokkal rendelkezik. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Zéró Karbon Központ vezetője, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatási tanácsa póttagja. Korábban több jelentős államigazgatási pozíciót töltött be: volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára; az ACER fellebbezési bizottság tagja; a Magyar Energia Hivatal elnöke és a gazdasági miniszter kabinetfőnöke is. Kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetemhez és jogelődjeihez kötődik. Itt szerezte tudományos fokozatait és az itt működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) alapítója és igazgatója 2004 és 2018 között. Kutatói, oktatói és szakpolitikai tevékenysége szorosan összekapcsolódik a magyarországi vezetékes energiapiacok kialakításával és európai integrálásával, a magyar földgázpiac sikeres diverzifikációjával és a magyar gazdaság 2050-re kitűzött dekarbonizációját megalapozó szakpolitikai stratégiák megalkotásával. Jelenleg olyan szakpolitikai javaslatokon, projekteken, kutatási és oktatási programokon dolgozik, amelyek egy klímasemleges Magyarország megteremtését célozzák.
Dr. Kiss Csaba az ETE elnöke, az MVM Mátra Energia Zrt. és az MVM Balance Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A szakmai pályafutását a borsodi hőerőműben kezdte. Az MBA diplomáját a londoni Buckinghamshire Chilterns University College-ban szerezte International Finance területen 2006-ban.
Műszaki tudományok doktora lett, Ph.D. diplomáját a bécsi University of Technology egyetem Termodinamikai tanszékén szerezte 2011-ben.
Több mint 30 évnyi nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia iparban. Erőművek üzemeltetésében és fejlesztésében nagy gyakorlatra tett szert. 1999 óta ügyvezető igazgatója volt különböző típusú erőműveknek, többek között: az AES Borsodi Hőerőmű széntüzelésű, az AES Tiszapalkonya szén/biomassza tüzelésű magyarországi erőműveknek, de Olaszországban is vezette az AES Ottana olajtüzelésű erőművét.
Energiatermelési igazgatója volt az E.ON Hungária Zrt. magyarországi erőműveinek. GE Energy Zrt. ügyvezető igazgatója valamint a Paks II. Zrt. vezérigazgató tanácsadói feladatát is ellátta.
1996 és 1999 között, mint projekt fejlesztési igazgató dolgozott biomassza, CFB szén és a CCGT gáz erőművek fejlesztésén az USA-ban, Brazíliában, Magyarországon és egyéb európai AES projektekben
A részletes program ITT TÖLTHETŐ LE.
A folyamatosan érkező előadás összefoglalók az előadás mellett jobb oldalon található nyíl legördítésével érhetők el.
Baracsi Berta üzleti portfólió tanácsadó és Sőrés Péter Márk üzletfejlesztési osztályvezető
A IV. Energia Csomag elfogadásával a végső energia-megtakarításra vonatkozó kötelezettség 2030-ig kerül kiterjesztésre 32,5%-os energiahatékonysági javulást megcélozva, évről évre növekvő előírt energiamegtakarítási mértékkel. Magyarországon a je-lenlegi szinthez képest is magasabb megtakarítási kötelezettségek lesznek előírva. A Magyar Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030 alapján a magyar kormány célul tűzte ki az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetését.
A magyar EKR legfontosabb célja az energiahatékonysági irányelv 7. cikk szerinti végső energia-megtakarítás növelése. Jelenleg a kötelezetti kör az alábbi vállalatokra terjed ki: energia kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek. A kötelezettek szabadon választhatják meg, hogy saját végfogyasztók és tevékenységi körön belül vagy nem saját végfogyasztók körében, illetve saját tevékenységi körön kívül eső területeken hajtják végre az intézkedéseket.
Az MVM Csoport mint az egyik legnagyobb hazai EKR kötelezett eltökélt a hazai energiahatékonysági célok, így az EKR megvalósításában. Ezt bizonyítja, hogy a cég-csoport az elmúlt két évben sikeresen teljesítette a rá vonatkozó EKR kötelezettséget, az erről szóló tapasztalatokról, kihívásokról kívánnak az előadás során beszámolni a szakértő kollégák.
Előadók:
• Kádár Márton – Értékesítési és üzletfejlesztési vezető, kadar@hupx.hu
• dr. Tordas Eszter – Szenior energiapiaci jogtanácsos, tordas@hupx.hu
• Dudás Gergely – Stratégiai és üzletfejlesztési elemző, dudas@hupx.hu
Az előadók a HUPX Zrt. képviseletében vesznek részt.
Összefoglalás
A HUPX Zrt. elkötelezett híve és 2021 óta aktív részese az EKR másodlagos piacának hazai szabályozási irányainak iparági kialakításának. Az előadás során bemutatjuk a hazai EKR másodlgaos piaci fejlődésének főbb mérföldköveit és eredményeit, a hatá-lyos uniós és hazai szabályozási keretrendszerét. A 2022-es év az EKR szempontjából rendkívül tartalmasnak bizonyult. A Hivatal elindította a hitelesített energiamegtaka-rítások számára tervezett és fejlesztett nyilvántartási rendszerét, a kötelezettek pedig az első két évet egyszerre kell teljesítenie, melyre vonatkozóan publikálásra került az első piacmonitroing riport a HUPX és MEKH együttmáködésében. Előadásunkban a piacmonitoring riport eredményeire is támaszkodva, az első kötelezetti időszak zárásá-ra és a következő évek kihívásaira kívánunk reflektálni. A jogszabálymódosítási cso-magok szükségességére is kitérünk, továbbá egy lehetséges másodlagos szervezett piac kereteit és annak működési struktúráját is bemutatjuk.
This extension allows editing the code of block in the app. Also, it's possible to add code to the head and body parts of pages.
Baráth Géza, senior energetikus – AlfaPed Kft.
Az előadás elsősorban az auditok és a hitelesítési feladatok elvégzésekor felmerülő gyakori problémákat mutatja be. A hibás auditok elkerülése szempontjából kiemelten fontos az adatszolgáltatás megbízhatósága, az értékek validálása, és a szoros együttműködés az auditált féllel. Az auditor szerepe fontos az EKR projektek felkutatása során is, és nem ritkán a beruházások, vagy folyamatok paramétereinek optimálásban csakúgy, mint az EKR logikájának és működésének nem kötelezett felekkel való megismertetésében.
dr. Nagy Zoltán,
Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke
Energiapiaci (gáz-villany) és egyéb commodity termékárak alakulása 2023-ban - nemzetközi/hazai. A változást befolyásoló tényezők. Az ipari fogyasztás alakulása 2019-2023-ban. Energia-beszerzési stratégiák és hazai lehetőségei/gyakorlata. A megváltozó kereskedő-fogyasztói viszonyok, kondíciók az ajánlattételnél. Fogyasztói tapasztalatok – földgáz és villamos energia beszerzési/szerződési tapasztalatok - ipari nagyfogyasztók - KKV-k. Mire számíthat az ipar az energia ellátás és költségek csökkentése szempontjából 2023-ban.
A világ minden jelentősebb energetikai kutató intézete készít prognózist a jövő évtized energia felhasználásáról- A prognózisok általában eltérő alapokon,eltérő feltételezésekkel készülnek, de a fő energia piaci tendenciákban azonos következtetésre jutnak. Az előrejelzéseket akár évente frissítik, mert a legfontosabb befolyásoló tényezőkben lényeges változások következhetnek be. Az energiahordozók ára több világpiaci tényező változása miatt jelentősen emelkedett. Az energiahordozók beszerzésénél általában egy évvel korábban céIszerű indítani a piaci információk begyűjtését és értékelését, a következő időszak energia szerződéseinek megkötéséhez.
Az előző évekhez képest megváltozott az energia piac struktúrája, a kereskedők taktikája, az energiahordozók ára is. A felhasználóknak több kockázati tényezőt kell mérlegelni az új szerződő kereskedő kiválasztásakor. Lényegesen változnak az energia piaci termékek, a szerződéses feltételek, az ellátásbiztonság elemei. Ezek megismeréséhez idő es jelentős információtömeg feldolgozása szükséges. Jelentősebb energia beszerzés esetén mérlegelés tárgy lehet az energia kereskedelmi engedély beszerzése, vagy tőzsdei tagság megszerzése.
Dr. Héjj Tibor, Szenior Projektmenedzser, MFOI NKft, tibor.hejj@mfoi.org
Az energiatudatosság olyannyira fontos téma, hogy nemcsak hazánkban az egyik központi kérdés, különösen az elmúlt egy év eseményei nyomán, hanem az Európai Unió szintjén is kiemelkedő jelentőségű. Éppen ezért az EU finanszírozási lehetőségekkel is támogatja a cégek és egyéb szervezetek ezirányú tevékenységét, a kutatás-fejlesztéstől az alkalmazásokig. Az egyes tagállamok által kezelt EU-s pénzek mellett nagyon jelentős az ezektől független közvetlen brüsszeli pályázati pénzek mértéke. Ennek összértéke a jelenlegi 7-éves időszakban összesen 380 milliárd euro értékű, aminek jelentős hányada irányozza elő a jelen konferencia kompetenciakörébe tartozó projektek támogatását.
Az MFOI NKft (Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft), olyan állami vállalat, melyet a Kormány azért hozott létre, hogy minél több hazai kis-, közép-, és nagyvállalat, de akár itt működő nemztközi cég is sikerrel tudjon pályázni ezekre a közvetlen brüsszeli forrásokra. Az előadás keretében bemutatjuk az összesen 24 alap azon részét, melyben ezek az energetikához kapcsolódó pályázatok elérhetőek, ezzel is elősegítve a tudásmegosztást és egyúttal a hozzájuk vezető út módját is ismertetve.
Sőrés Péter Márk MVM Zrt., üzletfejlesztési osztályvezető
Baracsi Berta Kata MVM Zrt., üzleti portfólió tanácsadó
Kindl Ildikó MVM Zrt., vezető üzletfejlesztési szakértő
uzletfejlesztes@mvm.hu
Az MVM küldetése a megfizethető és tiszta energia biztosítása ügyfelei részé-re, fenntartható módon, a 21. század követelményeinek és ügyfélelvárásainak megfelelően. Az MVM Csoport tagvállalatainál számos olyan megoldás áll rendelkezésre, ami az energiahatékonyságot és a megújuló alapú energiaforrást alapul véve segíti, segítheti a nagyvállalati és a kkv szektor szereplőit is a fosszilis energiáról való átállásban.
Az MVM Csoport elkötelezett az energiaköltség csökkentő műszaki megoldások megvalósításában és a megtakarítások maximalizálását biztosító üzemeltetési gyakorlat kialakításában. A vállalkozások számára megoldást jelentenek az energiahatékonysági és megújuló energiaforrás alapú beruházások és szolgál-tatások, úgy mint audit tanácsadás, naperőmű létesítés, világításkorszerűsítés, e-mobilitás, smart megoldások, hűtés-fűtési rendszerek korszerűsítése, mely termékcsoportok megtalálhatóak az MVM kínálatában is. Az energiahatékony-sági és megújuló energiaforrás alapú szolgáltatások mind rövidtávon, mind távlatilag költséget csökkentenek és versenyképességet javítanak. Kiemelt a fejlesztések előkészítése, auditálás, tanácsadás, műszaki tervezés.
Az előadás az MVM mint legnagyobb hazai energiaszolgáltató és EKR kötelezett felhasználói megoldásainak, energiahatékonysági szolgáltatásainak széles-körű palettáját legjobb gyakorlatait mutatja be.
Meglakulás előzményei
Alapítók
Tevékenység, célok
Egy esettanulmány
Előadó. Zentai István, munkacsoport vezető, Hulladékhasznosítási Munkacsoport, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Tatár Dénes, ügyvezető, Axing Kft.
denes.tatar@axing.hu
Az előadás olyan energetikai fejlesztéseinek tapasztalatait foglalja össze, amelyek nagyobb épülteket érintettek. A projektek során jelentős megtakarítás keletkezett, amelyeknek megtörtént az EKR szerinti hitelesítése is. Az elszámolható megtakarítás mennyiségének számítása során felmerült a katalógus alkalmazásának lehetősége is, de a végeredmény energetikai audit alkalmazásával lett meghatározva.
dr. Zsebik Albin, ügyvezető, JOMUTI Kft., zsebik@jomuti.hu
Napjainkban sokan számolgatják, hogy a jövőben a földgázért csak a 100 Ft/m3 árat kell fizetniük, vagy átcsúsznak a 767 Ft/m3 árba. Ha igen, milyen mértékben.
A földgázfelhasználás esetén a célérték tehát, hogy legyen kevesebb mint a 1729 m3/év/mérési pont (63 645 MJ/év/mérési pont).
Az előadás egy két gyerekes családfőtől kapott adatok és információk alapján mutatja be, hogyan változott a földgáz felhasználás különböző energiahatékonyság növelő intézkedések, (fűtési rendszer korszerűsítése, nyílászáró csere, tető és homlokzati szigete-lés) és családi események, (gyerekek születése, bölcsődébe járás kezdése) hatására.
Példát mutat az addicionális hozzájárulásra, a várható és az elszámolható energia-megtakarítás meghatározására egy családi ház esetén.
Éliás Gergely, Tervezés- és Kontrolling vezető, FGSZ Zrt.
Wagner Péter Csaba, FF & Energetikai szakértő, FGSZ Zrt., pcswagner@fgsz.hu
A nagynyomású földgázszállítási tevékenység kritikus elemei a nyomásfokozásért felelős
centrifugál kompresszorok, amelyek jelenleg gázturbina hajtással rendelkeznek. A New
Electric Operation (NEO) projekt keretében az FGSZ Zrt. egy meglévő kompresszorállomáson villanymotor hajtású kompresszor beépítését tervezi, mellyel nem csak a végsőenergia-fogyasztásban érhető el jelentős csökkentés – amely az Energiahatékonysági
Kötelezettségi Rendszerben értékesíthető – de az állomás rugalmassága is növelhető. Az
előadásban a NEO projekt kerül bemutatásra, fókuszban a beruházói döntést megelőző
energiamegtakarítás számítási módszertan meghatározásával és annak eredményével
Szikszai Attila energiahatékonysági szakértő,
MEKH Energiamegtakaritási, Monitoring és Verifikációs Osztály
szikszaiattila@mekh.hu
Az alapanyagból származó ipari hulladékok energetikailag hasznosítatlan hányada rendkívüli volument képvisel, így az ebből visszanyerhető, energetikailag hasznosuló energia jelentős energiamegtakarítási lehetőséggel kecsegtet. Első gondolatként azt lehetne hinni, hogy ez az alapanyag hulladékból visszanyert és hasznosított energia összességében energiahatékonyság növelő, így teljes egészében elszámolható az EKR-ben.
Az előadás végigköveti egy virtuális termelőüzem energiamérlegének alakulását az alapanyag hulladék hasznosító intézkedés előtti és azt követő állapotban, választ adva arra, hogy mikor történik vásárolt energia- és mikor történik energiahatékonyság javulásból származó végsőenergia megtakarítás, továbbá mennyi végsőenergia megtakarítás számolható el az EKR rendszerben.
Ugyanezt a folyamatot végigkövetjük hulladékhő visszanyerés esetére is.
Gergely László Zsolt, PhD hallgató, BME-ÉPGET, gergely.laszlo@gpk.bme.hu (*)
Összefoglalás
A tavalyi év során tovább növekedett energiaárak immár a lakossági szektort sem kerülték el. A rezsicsökkentés-csökkentés jelentős terhet ró a lakossági szektorra. Vizsgálatunk során a rendelkezésre álló lakóépület-tipológia mentén meghatároztuk, melyek azok a lakóépületek, melyeket a leginkább érinti az új árrendszer. Első körben az „üzemeltetés” megváltoztatásával elérhető megtakarítások kerültek górcső alá. Ez esetben a belső hőmérsékleti érték megváltoztatásának lehetőségét, illetve szakaszos üzemvitel (pl. éjszakai fűtéscsökkentés) hatását vizsgáltuk. Feltárásra került az épületek részleges kifűtésében rejlő potenciál is, 2 részleges kifűtési lehetőséget megvizsgálva, összehasonlítva a teljes épület kifűtéséhez szükséges energiaigénnyel. Ezután a különböző épületburok felújítási szcenáriókat (ablakcsere, szigetelés) vetettük össze.
• csoknyai.tamas@gpk.bme.hu
• gergely.laszlo@gpk.bme.hu
• horvath.miklos@gpk.bme.hu
Czinege Zoltán, KFI igazgató – AlfaPed Kft.
Az EKR hitelesítés egyik lényeges feltétele, hogy az auditor kollégák igazolni tudják, miszerint a beruházó döntését alapvetően az energiahatékonysági törvény vonatkozó passzusa indukálta. Az előadás kísérletet tesz néhány példán keresztül bemutatni különböző támogatásintenzitás mellett az EKR lehetséges szerepét, illetve foglalkozik a várható tömeges auditálás, és hitelesítés kérdésével.
Andrássyné Farkas Rita, ügyvezető, HeatVentors Kft., rita.farkas@heatventors.com
Összefoglalás
A hazai fejlesztésű hőakkumulátor a villamosenergia akkumulátorokhoz hasonlóan azt a szabadságot adja meg, hogy a hűtési és fűtési hőenergiát akkor állíthassuk elő, ami-kor az hatékonyabban tudjuk megtenni, ne pedig akkor, amikor szükségünk van a hő-energiára. A hatékonyság növelése révén 20-50% energiamegtakarítás érhető el, csök-ken a CO2 kibocsátás, illetve az üzemeltetési költségek.
A tavalyi előadásunk során a hőenergiatárolás alapjain és a hűtési rendszerekre való hatásán volt a hangsúly. Az idei előadásban megvalósult példákon és esettanulmányokon keresztül kerülnek bemutatásra a hőenergiatárolás segítségével elért előnyök hűtési illetve fűtési rendszereknél.
Szalai Gabriella, environmental advocacy officer
Daikin Hungary Kft
szalai.g@daikin.hu
Európában felgyorsult az a szakpolitikai folyamat, melynek célja, hogy az EU kar-bonsemlegessé váljon 2050-re. Ahogy az energiarendszer az átalakulás következő sza-kaszába lép, szigorodnak az éghajlati célok és nő az igény a gázfüggőség csökkentésé-re, a kibocsátás-csökkentés legnyilvánvalóbb módja az épületek emissziójának vissza-fogása. Ehhez pedig a hőszivattyúk jelentik a kiforrott megoldást.
Joggal tehetik fel a kérdést, mi áll a mögött, hogy az európai köztudatban mára a hő-szivattyúk váltak a fenntartható, primerenergia-igényt mérséklő fűtési technológia szinonímájává? Mire számíthatunk az európai szakpolitikai szabályozásban 2030-ig, és hogyan hathat ez a hazai energiahatékonysági szakpolitikai eszközökre?
Ha a gyakorlati oldalról közelítünk, akkor számos beruházás és projekt kapcsán merül fel ma a kérdés, hogy az eredetileg tervezett műszaki tartalommal valósuljon-e meg, vagy érdemes-e újra gondolni a koncepciót. Tervezés alatt lévő munkáknál pedig rend-re előkerül a hőtermelés diverzifikálásának lehetősége. Üzembiztonság és gazdaságosság: tud-e a két szempont egymással harmóniában megvalósulni?
A Daikin szakemberei ezekre a kérdésekre adnak választ előadásukban.
Csordás Antal, fejlesztőmérnök, Kontakt-Elektro Kft., a.csordas@kontakt-elektro.hu
A hidrogén üzemanyag célú felhasználása világszerte terjed. Legfőbb mozgatórugója a hidrogénelőállításnak a megújuló energiatermelésbe való integrációjának lehetősége. A megújulókból termelt hidrogént egyrészt konvencionális elégetés, másrészt üzemanyag-cellás (másnéven tüzelőanyag-cellás) áramtermelés útján lehet hasznosítani. A városi tömegközlekedésben és a kommunális célú járművek esetében nagy előnyt jelent a lokálisan emissziómentes működés, amiben az akkumulátoros változatokkal szemben több előnyt is nyújtanak az üzemanyag-cellás járművek. Ezenkívül a városi környezetben működő segédüzemi vagy szünetmentes tápellátás területén is egyre versenyképesebbek a füst és zaj nélkül működő, akár kombinált hő- és villamosenergia előállítására is alkalmas üzemanyag-cellás áramfejlesztők.
Mátyus László
innovációs és szolgáltatásfejlesztési igazgató
DKV Debreceni Közlekedési Zrt.
E-mail: matyus.laszlo@dkv.hu
A Debrecen Smart City divízió Európai Innovációs és Technológiai Intézet által társfi-nanszírozott LogiSmile projektjének lényege, hogy különböző pilot városokban, valós környezetben lehessen tesztelni a jövő autonóm szállítóeszköz-rendszereit, melynek eredményeként számos, a gyakorlatból származó tudás és adat áll majd a konzorciumi partnerek rendelkezésére.
A rendszer három egymást kiegészítő elemből áll: egy autonóm Hub járműből, egy ki-sebb autonóm kézbesítő eszközből és a járművek működését koordináló, nagy hatótá-volságú vezérlőből. A projektben a debreceni csapat feladata valós körülmények közöt-ti tesztterületet biztosítása volt, ONA, az elektromos önvezető csomagszállító jármű ré-szére.
A Zöld Busz Program hozzájárulása a környezetkímélő közlekedés fejlesztéséhez és a közlekedés dekarbonizációjához. A Program elemeinek bemutatása, az eredmények és tapasztalatok megosztása. A tapasztalatok alapján azonosított jövőbeni kihívások és azok kezelésének alternatívái.
Előadó: Nehéz Beáta – Zöld Mobilitási Igazgatóhelyettes, HUMDA Zrt.
Előadásunkon három fő területet kívánunk érinteni:
1. olyan vállalatok számára szeretnénk segítséget nyújtani, akik még nem rendelkeznek energia menedzsment rendszerrel: hogyan tudják a leggyorsabban bevezetni a rendszert - itt ki szeretnénk térni arra kérdésre, hogy a felhő vagy hely-ben telepített rendszer közül melyiket célszerűbb alkalmazni. A mérések eseté-ben, mit és hol célszerű mérni, esetlegesen hogyan használjuk fel a meglévő mérési adatokat.
2. Szeretnénk megvalósult megoldásokon keresztül bemutatni, hogy már a méréssel és ezen adatok elemzésével is jelentős, akár 20-30%-os megtakarítás realizálható. Például: hogy a gyártásban résztvevő automatika eszközök működésé-nél az energetikai szempontokat is vegyék figyelembe, vagy az energia menedzsment rendszer prediktív jelzéseket küldjön a karbantartás számára.
3. Az előadásunk végén pedig ki szeretnénk térni, hogy az energetikai és más informatikai rendszerek integrációjával (pl. SAP, EMS) milyen előnyökhöz tud jutni a vállalat, illetve hogy ezen rengeteg adat elemzését milyen módon lehet automatizálni, a beavatkozási folyamatot meggyorsítani, amely által az energia költségeket kordában lehet tartani
Gordos László, Vezető termékmenedzser, Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft., lzuna@testo.hu
Az előadás során bemutatásra kerülnek azon mérési lehetőségek amelyekkel a különböző rendszerek hatékonysága ellenőrizhető. Legyen az akár valamely hűtési- vagy fűtési rendszer, illetve napelemes rendszerek.
Szabó József, főosztályvezető, Magyar Szabványügyi Testület, j.szabo@mszt.hu (*)
Az energiacélok megvalósítását több jogszabály és még több szabvány szolgálja. Bár a szabványok nem kötelezők, alkalmazásuk a jogszabályi rendelkezések teljesítésére ad-hat elismert megoldást. Az e területen érvényes 298 szabványból 21 jelent meg ma-gyarul. A szabványok új kiadásaival az arány romlik, pedig a célok elérése érdekében növelni kell a magyar nyelvű szabványok számát. Megjelent angolul az MSZ EN 16247 sorozat új kiadása a magyar nyelvű 2014 évi kiadásokat visszavonva. Az ener-getikai auditra vonatkozó MSZ EN 16247 sok szakkifejezést és követelményt átvett az MSZ EN ISO 50001-ből. Kiegészült az energetikai audit folyamatábrájával, az energe-tikai auditok alapossági szintjeit bemutató példákkal és az MSZ EN ISO 19011:2018 alapján a mintavételre vonatkozó iránymutatással. Magyar nyelvű kiadása elengedhe-tetlen az egységes energetikai auditoknak és az auditeredmények összehasonlíthatósá-gához, de ehhez a szakma érdekelt szervezeteinek és szakértőinek az összefogása szükséges.
Ipari üzemek esetében a villamosenergia ellátás biztonsága költsége és minősége mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiatermelésből származó energia felhasználása. Az akkumulátorok kézenfekvő megoldásnak tűnnek a saját termelésű megújuló energia tárolására a felhasználás előtt, növelik az ellátás biztonságát, de szemmel láthatóan növelik az energiaellátás költségeit. Megoldási javaslatként fogok bemutatni egy technológiát, amely lényegesen csökkenti az akkumulátorok károsodását növelő igénybevételek hatásait, ezáltal növeli élettartamukat, továbbá egy hosszú távú finanszírozási modellt, amely a hosszabb futamidő miatt csökkenti az energiafelhasználásra eső fajlagos beruházási költséget.
Bohunka Dávid, tanácsadó, Deloitte Zrt., dbohunka@deloittece.com
Az elszálló energiaárak a gazdaság összes szereplőjét nagy mértékben érintik, különösen azokat, akik nem rendelkeznek a piaci áraktól független villamosenergia és a hő-energia-beszerzési konstrukcióval, hanem teljes mértékben a piacra bízták magukat.
Az előadás során beszélek az alternatív villamosenergia-beszerzési lehetőségekről, amelyek közé tartozik az önálló villamosenergia-termelés és olyan kereskedelmi konstrukcióról, amely képes hozzájárulni a piactól való függőség csökkentéséhez. Ezt követően beszélek az olyan megújuló alapú hőtermelési lehetőségekről, amelyeket egy nagy-fogyasztó könnyen alkalmazhat, ezáltal a földgázt saját termeléssel válthatja ki.
A prezentáció végén pedig említést teszek olyan villamosenergia és hőtermelési opciókról, amelyeket ipari mértékű adaptációjára a következő években kerülhet sor, így bár ma nem feltétlen a legjobb választás, érdemes szemmel tartani a fejlődésüket.
Molnár Boglárka, ügyvezető, Menerko Kft., molnar.boglarka@menerko.hu
Az uniós országok – beleértve természetesen Magyarországot is – elkötelezettek amellett, hogy megvalósítsák az európai zöld megállapodásban kitűzött célokat (2030-as klíma- és energiapolitikai keret, Energiaunióról szóló keretstratégia, Tiszta Energia Csomag, „Irány az 55%!”). Azonban Európa példátlan energiaválsággal küzd. Az energiaellátás-biztonsága, az energiaárak csökkentése, az energiafüggőség mérséklése, illetve a klímasemleges gazdaság megvalósítása mára már sürgető kihívássá vált.
Az előadás során energetikai auditáló szervezetként szerzett tapasztalatainkra alapozva hangsúlyt fektetek arra, hogy a fentiek egyben lehetőségek is, hogy mindenki számára szebb jövőt építsünk. Ez a vezérgondolat alapja előadásomnak, amelyben nem csak – a törvényi kötelezettség értelmében vett – energetikai auditálás hasznosságát helyezem fókuszba, hanem gyakorlati példákon, esettanulmányokon szemléltetve felvázolom, hogyan segítheti egy vállalat energiahatékonyságát az energetikai auditálás.
Czinege Zoltán, KFI igazgató - AlfaPed Kft.
Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket konkrét pénzügyi eszközökkel támogató szakpolitikai intézkedések ellenére is számos szervezetben tapasztalható, hogy egyszerűen nem állnak készen ezek kihasználására. Ennek elsődleges oka, hogy a projektötletek, vagy projektek megrekednek az előkészítés fázisában, és nem történik meg a szakpolitikák várható eredményére alapozott üzleti értékelésük. Az ISO 50001 elvárásaink megfelelő energiagazdálkodási irányítási rendszer alkalmazása gyakorlatilag feloldja ezt a problémát, mivel módszertanának fontos eleme a rendszeres energiaátvizsgálás és ennek keretében az energiahatékonysági lehetőségek értékelése. Az előadás erre az előkészítő folyamatra hívja fel a figyelmet, egyszerű módszertani javaslattal élve a magvalósítására.
Sitku György, energetikai és EgIR auditor - Energia Birodalom Kft.
Gyakran tapasztalható, hogy egyes energetikai alrendszerektől nagyobb megtakarítást várnak el, mint amire képes. Gyakran az se tisztázott, hogy mennyi egy alrendszer energiafelhasználása. Az energiamérlegek elkészítése után szoktak meglepődni.
Valós gyakorlati tapasztalatok korábbi és jelenleg is folyó ISO rendszerek auditálásaiból.
Molnár Boglárka, energetikai mérnök MSc hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, bogi.molnar@gmail.com
Az előadás fókuszában a 2007. évi villamosenergia-törvényben, valamint az EU 2019/944 és a EU 2018/2001 irányelvekben rögzített energiaközösség áll.
A prezentációm célja, hogy megosszam a diplomamunkám vizsgálatainak azon eredményeit, illetve konklúzióit, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogyan valósítható meg és működtethető hosszútávon a megújuló-energiaközösség Magyarországon a hazai reguláció vonatkozásaiban, adott jogi, gazdasági és társadalmi feltételek mellett.
Az előadás során részletesen ismertetem a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeit az energiaközösségekben, továbbá azok hatásait a magyar villamosenergia-rendszerre a várható társadalmi-gazdasági hatások mellett.
Mindezen területek részletes vizsgálataiból levont következtetések alapjául szolgáltak egy olyan fenntartható energiaközösség koncepcióhoz, amelyet előadásom során bemutatok.
Rozs Bálint, BME-Regionális és Környezeti gazdaságtan MSc volt hallgatója
A hidrogéngazdaság irányába történő átmenet első lépése az elérhető zöld-hidrogén előállítási potenciálok meghatározása a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások alapján. A jövőbeli esetleges regionális együttműködések okán pedig ezt célszerű lehet akár tágabb területi kontextusban is elvégezni. Ezért jelen kutatásom fő célkitűzése volt a zöld hidrogén éves előállítási volumeneinek potenciálbecslése a Visegrádi országok (V4) vonatkozásában. Az potenciálbecslés során gyűjtött adatokat a Kriging módszer segítségével interpoláltam és az így kapott eredményeket grafikusan is megjelenítettem. A fejlesztési források hatékony allokációja szempontjából ugyanakkor meghatározó lehet a termelési tényezőkön túlmutató egyéb infrastrukturális és felhasználási komponensek figyelembevétele is egy hidrogén beruházási döntés meghozatala során. Ezért a kutatásom további célja volt ezen tényezők AHP (Analitic Hierarchy Process) módszerrel történő súlyozása és az optimális fejlesztési célterületek kijelölése a NUTS2 tervezési-statisztikai régiók szintjén. Az így kapott adatok alapján lehetőségem nyílt egy hidrogénipari regionális rangsor felállítása mind a négy ország esetében.
Nagy Ákos, hallgató, Energetikai Szakkollégium, nagy.akos@eszk.org
A villamosenergia-rendszer folyamatos változáson megy keresztül mind műszaki, mind piaci szempontból. Az átalakulásnak köszönhetően olyan új kérdéskörök merülnek fel, mint a decentralizált energiatermelés, a megújuló energiaforrások terjedése, valamint a kisebb, alapvetően nem energetikában érdekelt szereplők bevonásának koncepciója. Az utóbbihoz kapcsolódóan jött létre egy új szervezeti forma, az energiaközösség. Ez egy nonprofit szerveződés, melynek célja, hogy a lakosságot is bevonja a villamosenergia-kereskedelembe, elsősorban megújuló alapú energiatermelést feltételezve. Magyarországon ez még nem kiforrott. Jelenleg különböző mintaprojektek vannak folyamatban azzal a céllal, hogy az első működő hazai energiaközösségeket létrehozzák.
Az energiaközösségek megjelenése több kérdést is felvet, piaci és műszaki szempontól egyaránt. Munkám során az utóbbival foglalkoztam. Hálózati szimulációk segítségével elemzésre került, hogy egy energiaközösség által működtetett eszközök jelenléte a DSO számára milyen előnyöket vagy hátrányokat jelenthet egy létező hálózatrész modelljének különböző paramétereire nézve, mint a hálózati veszteség, feszültségviszonyok, vagy teljesítményáramlás.
Kardos Martin, hallgató, Energetikai Szakkollégium, kardos.martin@eszk.org
A villamosenergia-rendszer folyamatosan változik világszerte, így hazánkban is. Az újabbnál újabb fenntarthatósági célokkal és az egyre csak növekvő számú elektronikus használati eszközök miatt nem csupán egyre nagyobb rendszerterhelést vagyunk szükségesek lefedni, hanem az sem mindegy, hogy azt milyen primer energiaforrás felhasználásával tesszük. Az egyre jobban elterjedő megújuló energiaforrások, a folyamatosan növekvő szén-dioxid kvóta ár, a felhasználók életvitelbeli változásai folyamatos módosulásokat idéznek elő mind a rendszerterhelésben, mind az energiamixben, mind pedig a villamosenergia-piacon. Mindemellett a teljes a rendszer kiegyenlítetlensége is lényeges, mely a növekvő energiaárak, illetve a naperőművek bizonytalan termelése és a fogyasztók számának gyarapodásával egyre nagyobb kérdés mind pénzügyi, mind rendszerstabilitási szempontból.
Kutatásom során megvizsgálom a hazai villamosenergia-rendszer erőművi bővítéseit, a rendszerterhelés-, illetve a primer források szerint bontott termelés változásait az elmúlt években, illetve ezek szezonális és napon belüli alakulásait, belevonva az import-export szaldó változását. Ezekután ugyanezen időszak HUPX másnapi piac, illetve kiegyenlítő energia egységárainak változásait vizsgálom, illetve azt, hogy ezek milyen kapcsolatban vannak a termeléssel és a beépített kapacitások bővítésével, fókuszálva a fotovoltaikus erőművekre.
Apor Veronika, hallgató, Energetikai Szakkollégium, apor.veronika@eszk.org
Az energiaválság megmutatta, hogy kiemelten fontos a hazai energiatermelés, emellett köztudott, hogy Magyarország geotermikus potenciálja nagy, viszonylag magas geotermikus gradiensnek köszönhetően. A geotermikus energia felé való nyitást jól szimbolizálja a magyar kormány 2022. októberi kijelentése a geotermikus támogatása kapcsán.
Megvizsgáltuk a geotermikus energiából villamosenergiát előállító technológiákat, és összegeztük azok műszaki specifikációit, termeléshez szükséges feltételeket. Ezt követően alaposabban megvizsgáltuk Magyarország geotermikus potenciálját, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmazására lehetőség van, illetve ezeket a technológiákat mekkora mértékben lehet kihasználni potenciálisan a jelenlegi műszaki-gazdasági adottságoknak megfelelően. Végül áttekintjük, hogy melyek azok az egyéb peremfeltételek, amelyek mentén ténylegesen is lehetőség van ezt a potenciált kihasználni.
Gianone János, hallgató, Energetikai Szakkollégium, gianone.janos@eszk.org
Napjainkban a fenntarthatóság kiemelkedően fontos társadalmi és szakpolitikai elvárás, mely az energiaszektor elé komoly kihívásokat állít a villamosenergia-termelésben. Különös tekintettel nehezen egyeztethető össze a fenntarthatóság az ellátásbiztonsággal. Ma Magyarországon, mikor az energiatermelő egységek összehangolása és a fogyasztói igények kielégítése csakis importból fedezhető szükséges a hazai erőműportfólió bővítése. Cél a fenntartható energiatermelés oly módja, ahol a termelés kiszámítható, az ellátás állandó és a kibocsátás minimális. Az sem hátrányos, amennyiben a termelők elosztottan helyezkednek el a hálózat pontjain. Magyarországon a geotermikus energia kedvező adottságú energiaforrásnak számít a fent felsoroltak alapján, éppen ezért logikus bevonni a villamosenergia-termelésbe. Ugyanakkor a természetes hőforrást elsődlegesen hőigények kielégítésére célszerű és hatékonyabb használni, amennyiben arra van igény. Így tevődik össze a feladat, mely a fogyasztói igényeket is vizsgálva keresi az optimális kapcsolt termelési módot.
Magyarország „geotermikus nagyhatalom”, ennek ellenére elenyésző példa van a hőforrás hasznosítására, ennek megváltoztatás célja a kutatásnak is. A villamosenergiát szerves Rankine-cikluson (ORC) alapuló berendezéssel lehet megtermelni, mivel a hagyományos villamosenergia-termelésre alkalmatlan a geotermikus hő a közeg alacsony entalpiája miatt. Az elsődleges tervek alapján számos ilyen berendezést lehetne összekapcsolni, melyek egyben távhőrendszerként is tudnának üzemelni amellett, hogy saját villamos igényükkel párhuzamosan más fogyasztókat is képesek kiszolgálni. Az ily módon megalkotni kívánt rendszer más-más tulajdonsággal rendelkező kutakat tartalmazhat, ami miatt célszerű egy olyan környezet kialakítása, mely a bemeneti paraméterek alapján képes az egyes telephelyekre tervezendő erőművek sajátosságait megbecsülni. Az elemzés kifejezetten Magyarországra vonatkozik, ahol a területi vizsgálatok földtani adatokon, vagyis a termálvíz elérhetőségén, valamint a fogyasztási igényeken alapszanak. Fontos a hő és villamosenergia termelés arányának meghatározása optimumkereséssel, mely az egyes rendszercsoportok esetében eltérően alakulhat. A vizsgálat, valamint számítási metódus elkészítésének célja új geotermikus erőmű telepítésének előkészítése, mely távhőt és villamosenergiát szolgáltat párhuzamos üzemben.
Bangó Zsófia Lilla, hallgató, Energetikai Szakkollégium, bango.zsofia@eszk.org
Napjainkban a magas energiaárak és további, bizonytalanságot előidéző külső tényezők mellett fontos, hogy rendelkezzünk megbízható technológiákkal, amelyek akár függetlenek is lehetnek a központi energiaellátástól. Az elmúlt időszakban különösen megnövekedett gázárak miatt előnyös, ha tudunk spórolni az energiával, viszont a háztartások és bizonyos létesítmények működtetéséhez elengedhetetlen a folyamatos, stabil ellátás. Erre a problémára nyújthatnak megoldást a komposztkazánok.
A legtöbb háztartásban nagy mennyiségű komposzt termelődik, legyen az állattartásból származó, kerti, konyhai vagy egyéb háztartási hulladék. A magyar lakosság által termelt hulladék 30%-a olyan szerves anyagokból tevődik össze, melyek könnyen komposztálhatóak. A komposztban biológiai oxidáció zajlik le, a szerves anyagok levegő oxigénjével érintkezve, tehát aerob folyamat során lebomlanak; melléktermékként nagy mennyiségű hő keletkezik. A biológiailag aktív komposzt önmagát fűti, akár 80-85 °C-os hő is felszabadulhat a természetes folyamatok útján. A komposztkazánok ezt a felszabaduló hőt hasznosítják, méghozzá környezetbarát módon, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás sokkal kisebb, mint egy szén-, vagy akár biomassza erőmű esetében. Ezáltal a klímaváltozás lassításáért való törekvésekben is juthat nekik szerep. A komposztkazánokat kombinálni is lehet biogázzal vagy egyéb megújuló energiaforrásokkal, például napelemekkel, így még több energiát biztosítva.
Kutatásom középpontjában a KoronaGomba cég komposztja áll, melyet csiperkegomba és egyéb gombafajták termesztéséhez használnak. Több száz tonna komposztot helyeznek el betonfallal határolt, fedetlen és fedett bunkerekben. A szalma, csirke- és lótrágya, valamint gipsz keverékéből készült komposzton alulról, ventilátorok segítségével levegőt fújnak keresztül, hogy az egész komposztban egyenletes legyen a hőmérséklet. A kazal tetején mért hőmérséklet 75-80 °C, mely hő egyelőre hasznosítatlanul távozik a levegőbe. Azt vizsgáltam, hogy a felszabadult hő és a megmaradt komposzt miként lenne hasznosítható egy háztartás melegvíz-igényének vagy egy nagyobb létesítmény energiaellátásának biztosítására. Továbbá a hőveszteség minimalizálására és különféle, külföldi megoldásokra is kitérek.
Székely László, hallgató, Energetikai Szakkollégium, szekely.laszlo@eszk.org
Az elektrosztatikus szálképzés, más néven electrospinning egy egyre növekvő népszerűségnek örvendő technológia, melynek segítségével nagyfeszültség hatására ultravékony szálak képezhetőek polimer oldatból. A szálképzési technika már az 1900-as évek eleje óta ismert, azonban az utóbbi évtizedekben lett igazán népszerű, amikor a technológiai fejlesztéseket az igényekhez igazítva dolgozták ki és mára az élet egyre több területén találkozhatunk egy-egy berendezés közvetlen használatával, vagy a végtermékeként létrejövő nanoszálas réteg alkalmazásával. A technológia hátránya azonban az alacsony termelékenység, melynek kiküszöbölésére mára számos innovatív megoldás született. Ezek közös tulajdonsága, hogy az egy időben képződő szálak számát növelik.
Kutatásom során az cseppes elrendezést terveztem meg és készítettem el, melyen a működést és szálképzést befolyásoló paramétereket vizsgáltam. A berendezés hatékonyságának növelése érdekében több elrendezést teszteltem mérések és modell segítségével, keresve az optimális beállításokat, mellyel megfelelő minőségű szálak képezhetőek. A kutatásom célja, hogy egy olyan egyszerű alapanyagokból készült, gazdaságos működtetésű szálképző berendezést hozzak létre, ami alkalmas adott területet lefedő nanoszálak képzésére.
Sőrés Péter MVM Zrt., üzletfejlesztési osztályvezető
Rónai-Horst Kira MVM Zrt., senior finanszírozási szakértő
uzletfejlesztes@mvm.hu
Mi lehet a válasz az energiaválságra?
Az energiafogyasztás csökkentése – mely hosszú távon elsősorban modernizálással, beruházással valósulhat meg.
Az MVM Csoport elkötelezett az energiaköltség csökkentő fejlesztések gyakorlati megvalósítását lehetővé tévő környezet kialakításában.
Előadásunk a műszaki megoldási lehetőségek realizálásához elengedhetetlen finanszírozási formákat mutatja be azon vállalkozásokra fókuszálva, akik nyitnak az energiahatékonysági beruházások irányába. Számos alternatív fejlesztési eszköz elérhető azon kkv-k, és egyes nagyvállalatok számára, amelyek magas energiaköltségekkel rendelkeznek, ugyanakkor pénzügyi forrásaik korlátozottak.
Áttekintjük az aktuális piaci és államilag támogatott (pl. Széchenyi Beruházási MAX +), valamint az ESCO, mint önerő nélküli finanszírozási forma által biztosított lehetőségeket. Modellezzük a fejlesztési döntések kulcstényezőjét, a finanszírozási módok lehetséges hatásait az eredményre és a likviditásra, éves cash-flow alapján.
Az MVM energetikai beruházásokban szerzett tapasztalatai alapján az előadás javasol, a beruházási típusokhoz illeszkedő finanszírozási lehetőségeket.
Sőrés Péter Márk, Üzletfejlesztési Osztály Vezetője, MVM Zrt.
Az európai piac energiaárai 2021 harmadik negyedévétől precedens nélküli turbulenciákat mutatnak. Az árszinteket elsősorban geopolitikai tényezők befolyásolták. Az energiaárak eddigi maximumukat 2022 augusztusának végén érték el, jelenleg jóval alacsonyabb, a háború előtti szinten mozognak.
Az MVM folyamatosan vizsgálja az energiamegtakarítási lehetőségeket, a statisztikai hát-téradatok és a gyakorlati, üzleti tapasztalatok alapján. Cél az azonnal elérhető, kivitelezhető, akár apróbb, de érdemi hatású intézkedések azonosítása, műszaki potenciálbecslést követően az üzletileg alkalmazható megoldások kialakítása, kiemelten a magas külső kitettségű földgázellátás kapcsán a reziliencia erősítése érdekében.
Az előadásban a téli időszakra vonatkozóan, saját módszertan bázisán részletes elemzéssel, a fogyasztási változások kerülnek bemutatásra. Szóba kerülnek a különöző EU tagállami szintű, valamint a közös megoldások is. Az azonnali beavatkozások ismertetése után említésre kerülnek az elkerülhetetlennek tűnő, hosszútávú megtakarítást eredményező be-ruházási programokban rejlő potenciálok is.
dr. Bíró Imre, Protamin Kft Ügyvezető, BKIK Tanácsadási Tagozat elnökségi tag,
protaminkft@gmail.com
Még soha nem volt ilyen sürgető külső kényszer az energiahatékonyság javítása, mint most. Az elszabaduló energiaárakra nincs más jó válasz, mint az energiahatékonyság növelése, a spórolás, a drága energiák kiváltása olcsóra. S még távolabb menve: a teljes energiafüggőség elfelejtése, önellátó energiarendszerekre, megújuló és alternatív energiákon alapulóra áttérés.
Sok jó megoldás létezik! Válasszunk gyorsan! Mégpedig rohamléptékben!
Ehhez beruházások is kellenek a technológiák, a termelési, a működési rendszerek és az épületek terén. Ehhez pénz is kellene – DE! lehet beruházási források bevonása nélkül is eredményt elérni!
Az előadás megvalósult esetpéldákat mutat be, ahol saját tőke, azaz önerő nélkül is azonnali legalább 10-20%-os éves megtakarítás jelentkezett – és kitér a mostani lehetőségekre. A lehetőségek mindig adottak – kérdés, ki használja ki őket.
A szerző energetikai tanácsadóként először röviden bemutatja az energiahatékonyságra vonatkozó jogszabály-gyűjtemény alkotásának folyamatát, hogyan jutottunk el a Rio de Janeirói egyezménytől az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerig. Ezt követően néhány példa kibontásán keresztül boncolgatja azokat az ellentmondásokat, amelyek még a nagy rendszerben maradtak. (Néhány példa: új vagy régi berendezés, szélturbina vagy szép táj, napelem vagy hálózat túlterhelés, korai csere vagy nem, villanyautó vagy füst, …)
Inkább figyelemfelhívásnak szánta az előadást, hogy hiába a jobbító szándák, ha a végrehajtási rendeletek sokszor az ellenkező hatást váltják ki a rendszer szereplőiből. A valódi cél persze az előadás címe: mentsük meg a Földet!
A Visegrádi Termál Hotel külön program keretében, lehetőséget biztosít a konferencián résztvevő energetikai szakemberek számára, a gépészeti terek bejárására és az üzemeltetés gyakorlati tapasztalatainak a megismerésére, így az érdeklődők gyakorolhatják az u.n. "walk through audit" lefolytatását.
Az energetikai bejáráson való részvételi igényüket, kérjük előre jelezzék a konferencia szervezőknek, mert csak korlátozott létszámot tudnak fogadni (szűkös a légtechnikai gépészeti tér)
Ilyés Botond, Papp Dániel Miklós, Soós Viktória, hallgatók, Energetikai Szakkollégium, ilyes.botond@eszk.org, papp.daniel.m@eszk.org, soos.viktoria@eszk.org
A kutatás során a 2024. január 1-től bevezetésre kerülő bruttó elszámolás hatását vizsgáltuk különböző méretű napelemes rendszerekre eltérő villamosenergia fogyasztási profilok mellett. Tekintve, hogy a bruttó elszámolás szabályozási háttere még nincs kidolgozva, ezért eltérő átvételi áramárakat határoztunk meg és ezekre érzékenységi vizsgálatot végeztünk.
Három különböző fogyasztási profilt elemeztünk. Egy a hétköznapok során viszonylag konstans jelleggörbéjű, reggeli csúcs nélküli és minimalizált csúccsal rendelkezőt, egy az átlagosnak megfelelő, két napközbeni fogyasztási csúccsal bírót, valamint egy a hétköznapok során alacsonyabb, a hétvégék és esték során magasabb és időben jobban eltolt fogyasztást mutatót. A bruttó elszámolásnál lényeges szempont, hogy a fogyasztás és a termelés időben mennyire van eltolva egymáshoz képest, mivel itt a fel nem használt energiával, tároló kapacitás hiányában azonnal kereskedünk.
Az elemzésünk fókusza főként a gazdasági szempontokra helyeződött, azaz, hogy az egyes esetekhez megtérülési idő és a tervezett rendszerélettartam végén kialakuló nettó jelenérték szempontjából megtaláljuk az ideális alternatívát.
Papik Ákos, hallgató, Energetikai Szakkollégium, papik.akos@eszk.org
A villamosenergia árak dinamikus növekedése a háztartási méretű kiserőművek gyors terjedését idézte elő. Az elosztói engedélyesek sokszoros igénybejelentésről számoltak be. Mindezt a gyors terjedést a hálózat a jelenlegi állapotában nem tudja befogadni. A napközben el nem használt villamos energia közcélú hálózatra történő visszatáplálása a transzformátorok esetleges túlterhelődését és a feszültségszint jelentős megemelkedését jelentené az inverterek szabályzása esetén is. A helyzetet fokozza az is, hogy a jelenlegi törvények szerint a szaldós elszámolás kivezetésre kerül, így ezzel kevésbé gazdaságossá téve a napelemes rendszerek háztartási méretben történő alkalmazását. Azoknak a háztartásoknak, akik most szeretnének beruházni napelemes rendszerre, nem lesz lehetőségük visszatáplálni a hálózatra.
A fent említetteket figyelembe véve mind műszakilag, mind gazdaságilag a legmegfelelőbb megoldás az akkumulátoros rendszerek telepítése lenne. Több lehetséges esetet és valós rendszerméretet figyelembe véve a megtérülési idő jelentősen megnő, azonban a teljes élettartamot tekintve a telepített rendszer a kedvezőtlenebb esetekben is megtérül a számítások alapján.
Markovics Dávid, hallgató, Energetikai Szakkollégium, markovics.david@eszk.org
A globális és EU-s energia-, illetve klímapolitikával összhangban Magyarországon 2010 óta összesen több, mint 3,6 GW beépített teljesítőképességű fotovoltaikus erőmű épült, kétharmada ipari, egyharmada pedig háztartási méretű kiserőmű (HMKE). Ez immáron a villamosenergia-rendszer zsinór terhelésének 90%-át megközelítő érték, amely időjárásfüggő tulajdonsága által a rendszer kiegyenlítőenergia szabályozására is jelentős hatással bír.
Az előadás témája a frekvencia visszaállító szabályozás kihívásainak és fejlesztési lehetőségeinek bemutatása, különös figyelmet fordítva az időjárásfüggő megújulók okozta hatások ismertetésére, értelmezésre. A kapcsolódó kutatás célja a villamosenergia-rendszer terhelésének és minél több sztochasztikus elemének a lehető legpontosabb becslése, amely aztán felhasználásra kerülhet forrástervezés és a rendszerirányító által alkalmazott proaktív mFRR szabályozás előrejelző moduljában. Utóbbi lényegi célja a növekvő szabályozási igények kielégítése a meglévő eszközök jobb menedzsmentjével, illetőleg a szűkös aFRR tartalékkapacitások tehermentesítése.
A bemutató első részében adatelemzésen keresztül mutatom be a megújulók, lényegében a napenergia termelés és a rendszer más elemei okozta kihívásokat, rávilágítva az órás menetrendek, kereskedelmi termékek okozta órán belüli fluktuációra, amely nagyban megnehezíti a proaktív mFRR szabályozást is. Ezek után a fókusz a HMKE termelésen, a profilos fogyasztás és az elosztóhálózati maradékgörbebecslés témakörén lesz, hiszen az idősorosan nem mért termelők a jelenlegi módszertan szerint a rendszerben csupán indirekt módon, a profilos fogyasztást csökkentő tényezőként jelennek meg, ezzel jelentős kihívásokat okozva mind az elosztó, mind az átviteli hálózat üzemeltetőinek.
Keöves András, hallgató, Energetikai Szakkollégium, keöves.andras@eszk.org
Napjainkban egyre jobban kezdenek elterjedni a microgridek. Ezek olyan kisméretű hálózatok, amelyek önállóan, vagy más kisméretű villamos hálózatokkal együttműködve
üzemelnek. Az egyik fő jellemzőjük, hogy megújuló energiaforrásokat (főleg napelemeket) és energiatárolókat (főképp akkumulátorokat) alkalmaznak. A napelemek és az akkumulátorok is egyenáramú eszközök csakúgy, mint az irodai eszközök többsége, így logikus lenne, hogy DC microgrideket használjunk. Ennek ellenére azonban nem terjedt el igazán az egyenáramú megoldás, sok esetben találkozhatunk váltakozó áramú és hibrid microgridekkel is, amely utóbbi az AC és a DC megoldások keveréke. A tanulmány első felében azt vizsgáltam meg, hogy mik az előnyei és a hátrányai az egyenáramú-, a váltakozó áramú- és a hibrid megoldásoknak, melyiket miért használják a gyakorlatban.
Dolgozatom következő részében azt tekintettem át, hogy az egyenáramú microgridek esetén hogyan lehet megoldani, hogy a védelmek megfelelően működjenek és azt, hogy milyen feszültségszintet érdemes választani a megfelelő működéshez.
Megvizsgáltam azt is, hogy egyenáramú feszültségátalakítás esetén nagyobb-e a vesztesége a feszültség transzformációnak, mint a váltakozó áramú esetben, amikor a transzformátor veszteségén túl számításba kell venni az esetleges AC-DC átalakítás okozta deficitet is.
Kocsis Kende, hallgató, Energetikai Szakkollégium, kocsis.kende@eszk.org
Világszerte éves szinten 1,3 trillió tonna települési szilárd hulladék termelődik, amely fejenként 180 kg/évet jelent. Feltételezhetően 2025-ig ez 2,2 trillió tonnára fog emelkedni. A fejlett országokban, mint az Európai Unió országaiban és az USA-ban ez az érték jelentősen magasabb. Az EU szabályozási rendszerének megfelelően a leghatékonyabb hulladékkezelési módszerek a megelőzés, az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás. A legrosszabb megoldás a települési szilárd hulladék depókban történő lerakása helyigény, az esztétikai és környezetkárosító hatások, illetve a bomlás során keletkező, nem hasznosított metán atmoszférába történő kiengedése miatt. A metán GWP értéke huszonötszöröse a CO2 értékének, amely így a globális felmelegedés szempontjából is jelentősen nagyobb problémát jelent. A környezetkárosító hatások figyelembe vétele mellett az elmúlt időszakban az európai államok számára fokozottan fontos lett az energetikai függőség csökkentése az orosz-ukrán háború miatt, amely komoly gázárpiaci áremelkedéseket vont maga után és ellátásbiztonsági problémákat vetett fel.
Ezen szempontok szerint a jelen tanulmány keretein belül egy második budapesti hulladékégető erőmű létesülésének gazdasági elemzését végeztem el a nemzetközi gázárak alakulásának figyelembevételével.
Békési Bálint, hallgató, Energetikai Szakkollégium, bekesi.balint@eszk.org
Az elmúlt évtizedben nagyon gyorsan terjedtek el a napelemek, mint háztartási méretű kiserőművek (HMKE). Időjárás függésük miatt a termelésük nem tervezhető úgy, mint a konvencionális erőműveké. Mivel a villamosenergia-rendszerbe táplálnak be, így fontos tudnunk mikor mekkora teljesítményt adnak le. Ezt csak becsülni tudjuk különböző módszerek segítségével. Cikkemben kitérek ezen módszerek, modellek alkalmazására, emellett bemutatom a MAVIR-nál futó HMKE PV előrejelzés fejlesztésre irányuló projekteket, illetve a néhány órára előretekintő becslés folyamatát.
Leveles Péter, hallgató, Energetikai Szakkollégium, leveles.peter@eszk.org
Számos ipari telephelyen keletkezik a folyamatok melléktermékeként hasznosulatlan hulladékhő, amelynek kiaknázása jelentős potenciálokat rejthet magában a jövőre nézve. A magas enerigaárak és a hőellátás kritikus helyzete miatt az eddig nem gazdaságos hasznosítási formák jelentősége felértékelődött, így számos hulladékhő hasznosítási technológia került előtérbe, amelyeknek az alkalmazása mindenképpen releváns lehet ellátásbiztonsági és gazdasági szempontból is.
Előadásomban a fontosabb hulladékhő hasznosítási technológiákról, valamint azok jelentőségéről beszélnék a jelenlegi energetikai helyzetben, ezen belül is kiemelt szerepet szentelve a moduláris hőtároló egységeknek, amelyek mobilis hőellátási pontokként lehetnek jelen a jövő energetikai rendszerében.
Juhász Kristóf Péter, hallgató, Energetikai Szakkollégium, juhasz.kristof@eszk.org
Az inercia, avagy tehetetlenség lényeges szerepet játszik a villamosenergia-rendszer frekvenciastabilitásában. A tehetetlenség alapvetően gátolja a zavarok hatására fellépő nagy frekvenciaváltozásokat, ezzel stabilitást adva a villamosenergia-rendszernek.
A jelenlegi energiastratégiákkal és irányelvekkel (Nemzeti Energiastratégia, Fit for 55) kapcsolatban kijelenthető az, hogy a magyar villamosenergia-termelői összetételben változások fognak bekövetkezni, amelynek köszönhetően a rendszer inerciája csökkenni fog. Ez alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a nagy forgó tömeggel rendelkező konvencionális erőművek leállításra kerülnek és a helyükre napelemes termelőket telepítenek, melyek a rendszerre teljesítményelektronikán keresztül csatlakoznak inercia hozzájárulása nélkül.
Belátható az, hogy a termelői oldalon az inercia csökkenni fog, azonban a rendszer inercia fogyasztó oldali komponenst is tartalmaz. Több forrás is azonos értékre jutott, amikor a fogyasztó oldali inercia hozzájárulást vizsgálta. A szakirodalom átlagosan a rendszer inercia hozzájárulásra egy 20%-os értéket becsült, melynek szerepe az egyre nagyobb napelemes penetráció miatt növekedni fog. Fontos megjegyezni azt, hogy azok a különböző forgógépek biztosítják az inerciát a fogyasztói oldalon, amelyek nem valamilyen változtatható frekvenciás hajtások, ugyanis ezek elektronikusan le vannak választva a hálózatról, tehetetlenségükre nem számíthat a rendszer.
Kutatásomban a fogyasztó oldali inerciát vizsgáló szakirodalmat tárgyaltam és ezek alapján becslést adtam Magyarország fogyasztó oldali inerciahozzájárulásra, valamint IEEE 9 gyűjtősínes modellen stabilitási vizsgálatokat végeztem napelemes megújulók jelenléte mellett és ezek hatását vizsgáltam PowerFactory – DIgSILENT szimulációs környezetben.
2008-óta működő 100%-ban magyar tulajdonú, családi vállalkozás.
Piacvezető műszaki szolgáltatást nyújtunk energiamegtakarítási célú épületgépészeti
szigetelési projektekben. Cégünk elkötelezett az innovatív technológiák fejlesztésében,
elterjedésében az ipari szigeteléstechnika területén.
Hivatásunk az EU energiapolitikájával összhangban a magyarországi ipari
energiahatékonyság fejlesztése, gazdaságosan, műszakilag előremutató módon.
Újrafelhasználható szigetelések fejlesztése, gyártása, projekt kivitelezés és energetikai számítás egy kézben
A Polikov Kft. 2002 óta poliészter zászlórudak és világítási oszlopok gyártásával foglalkozik. Alumínium és acél oszlopok, napelemes lámpák kereskedelmével bővítettük kínálatunkat az elmúlt évben.
A kompozit világítási oszlop esztétikus, könnyen telepíthető, pénztárcabarát újdonság a piacon. 11 méteres magasságig tudjuk bármilyen színben gyártani őket. Napelemes lámpáink beépített és fűthető akkumulátorral, 6-10 nap tartalékkal és akár 10000lm fényerővel rendelkeznek. Ügyfeleinknek tervezési, telepítési, karbantartási szolgáltatást is nyújtunk, mindemellett környezetbarát és energiatakarékos termékekkel szolgáljuk ki őket és az egyedi megrendeléseknek is eleget tudunk tenni.
Szívesen dolgozunk együtt kiemelt projekteken tervezőkkel, kivitelezőkkel egyedi díjszabás alapján. Referenciáink között találhatóak élelmiszerláncok, benzinkutak, stadionok, logisztikai és kereskedelmi központok, gyárak, telephelyek
Cégünk, az idén 30 éves SB-Controls Kft. 2010 óta önálló, hazai tulajdonú cégként de természetesen több évtizedes kapcsolattal, képviseli a svájci SBC Saia-Burgess Controls termékeit a hazai piacon. Ez idő alatt igyekeztük megerősíteni, megújítani lehetőségeinket, szolgáltatásainkat.
Néhány éve a termékpalettánk kiegészült a német Thies Clima cég meteorológiai mérőkészülékeivel, a francia ATIM nyilt frekvenciasávban működő rádiókommunikációs eszközeivel, kiemelten a LoRa képes távmérő moduljaival, a német MDT elegáns KNX kommunikációval működő készülékeivel, a litván Teltonika 3G-4G modemjeivel, és idéntől forgalmazzuk az olasz ESA cég HTML5 megjelenítésre alkalmas ipari kezelőtermináljait is. Természetesen külön kiemelésre érdemes a Provicon cég VISION folyamatmegjelenítő szoftvere, aminek már több mint 10 éve vagyunk forgalmazói.
Az idei évben is az egyik fő téma a LoRa alapú távmérés megvalósítása vízművek, távfűtő művek és egyéb infrastruktúra működtető rendszerek és cégek számára. Ez a megoldás természetesen már a VisionX SCADA programjába is integrált eljárás. Az SB-Controls Kft. az elsők között kezdte meg a LoRa rendszer késztermék eszközeinek forgalmazását.
A Testo 1957-es megalapítása óta gyárt és fejleszt különböző mérőműszereket Németországban, Lenzkirchben. Termékkínálatában megtalálhatóak kílmatechnikai eszközök, hőkamerák, füstgázelemző eszközök, illetve az ipar számos területén használatos műszerek. A Testo (Magyarország) Ker. Kft., mint a Testo hivatalos magyarországi forgalmazója, leányvállata 1992 óta nyújt a Testo termékekkel kapcsolatos értékesítési, szervízelési és kalibrálási szolgáltatásokat. Hazánkban a márka számos termékcsaládjával a legkeresettebb mérőműszerek között tudhatja magát, így például a digitális szervízcsaptelepek, vagy a füstgázelemzők piacán. Mindkét termékcsoport terén igen széles műszer- és azokhoz tartozó kiegészítő és kapcsolódó szolgáltatás termékkínálatot nyújtunk a hazai szakemberek számára. Mind közvetlen értékesítés formájában, mind viszonteladói hálózatunkon keresztül.
A WAGO Hungária Kft. 2005-ben alakult meg, a németországi WAGO Kontakttechnik GmbH & Co KG leányvállalataként. Termékportfóliója két fő részre osztható - a csatlakozástechnikára és az automatizálásra. A csatlakozástechnikai termékcsalád minden eleme a rugós csatlakozástechnika elvén alapul. A cég az 1990-es években fejlesztette ki első I/O rendszerét, és azóta is folyamatosan bővíti automatizálási termékpalettáját.
A WAGO filozófiájának megfelelően kizárólag kiemelkedő minőségű, innovatív termékeket forgalmaz, valamint magas színvonalú technikai háttértámogatást nyújt partnereinek.
Célja biztonságosan használható és egyben felhasználóbarát termékek fejlesztése.
A konferencia platina szponzora
A CPI Facility Management innovatív megoldásaival és hatékony energiastratégiájával tűnik ki a magyar piacon, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy bérlőik a hazai átlaghoz képest versenyképesebb üzemeltetési költségekkel számolhassanak. Emellett a vállalat arra törekszik, hogy a portfóliójába újonnan bekerült épületekben is minél rövidebb idő alatt a legjobb energiaárakat és üzemeltetési megoldásokat vezesse be.
Néhány éve elsőként vezették be Magyarországon a Tudatos Épület koncepcióját, mely az üzemeltetés szinte minden tevékenységének energiaköltségét dokumentálja az egész épület működésétől kezdve a bérlemények szintjéig, így a bérlők is folyamatosan nyomon követhetik és csökkenthetik a fogyasztásukat. A vállalat kereskedelmi ingatlanjaiban a szén-dioxid felhasználás csökkentése a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket jelenti, a villamos energiát kizárólag megújuló erőforrásból biztosítják. A CPI FM a Tudatos Épület koncepcióját folyamatosan fejleszti, újabb és újabb energiamegtakarítási megoldásokat vezetnek be, amelyekkel a bérlők is csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat.
A CPI FM 2022-ben elnyerte az évente megrendezésre kerülő CRE Awards Facility Management Firm díját.
A KLENEN'24 konferenciára a jelentkezési lap később tölthető le.
Adatkezelés:
Tájékoztatjuk, hogy a Congress Kft. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) megfelelően kezeli és tárolja az e-mailben és a webrendszereiben szereplő személyes adatokat.
Kattintson ide a regisztrációs űrlap letöltéséhez!
További információk:
Regisztrációs feltételek, jognyilatkozat
Adatvédelmi nyilatkozat
Adatvédelmi tájékoztató (Email kezelés)
Video Description
Klímaváltozás
Energiatudatosság
Energiahatékonyság
Dr. Zsebik Albin
ETE elnökhelyettes
a Szervező Bizottság elnöke
Czinege Zoltán
AEE Magyar Tagozat elnök
a Szervező Bizottság alelnöke
Székely László
Energetikai Szakkollégium elnök
a Szervező Bizottság társelnöke
Created with
Landing Page Maker