KLENEN - Konferencia

A konferenciasorozat szervezését 1999-ben az Association of Energy Engineers (www.aeecenter.org) Magyar Tagozata, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (www.ete-net.hu) a CONGRESS Rendezvényszervező Kft.-vel együttműködve kezdeményezte és azóta is társszervezőkkel és közreműködőkkel, társadalmi és szakmai védnökök felügyelete mellett szervezi.

2011-től a konferencia a Virtuális Erőmű program Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatához (www.virtualiseromu.hu) kapcsolódva évenként kerül megrendezésre, s a rendezésben jelentős szerepet vállal az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org).

Szervező Bizottság
Tiszteletbeli Elnök: Dr. Zsebik Albin CEM

Elnök: Czinege Zoltán CEM
Társelnökök:
Dr. Kiss Csaba és Tompa Ferenc (ETE), Larry Good CEM (AEE), Ilyés Botond (ESZK), Nagy Péter (BPMK)

Programigazgatók / szekció vezetők:
Czinege Zoltán – plenáris előadások, energia audit,
Dr. Gács Iván – tehetséges fiatalok az energetikában,
Dr. Gróf Gyula – tehetséges fiatalok az energetikában,
Hársfai Péter Ferenc – EKR,
Hunyadi Sándor CEM – mérés/almérés,
dr. Imre Attila - BME,
Nagy Péter – épület-energetika,
dr. Nagy Zoltán - ipari energetika,
Ringhoffer Örs – energia stratégia,
dr. Talamon Attila - épület energetika,
Tompa Ferenc – alternatív hajtások
Dr. Tóth Tamás – ESG

Konferencia titkárság:
Stefkó Judit (Congress Kft.)
klenen@congress.hu, tel: 30/639 0909

Szervezők:
AEE Magyar Tagozat - képviseli: Czinege Zoltán
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület - képviseli: Tompa Ferenc
BME Energetikai Szakkollégium - képviseli: Ilyés Botond

Társszervezők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, társaságok, - oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik a hatékony energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvényükkel társulnak konferenciához.

Közreműködők:
Azok a szakmai szervezetek, - egyesületek, kamarák, társaságok, oktatási, kutatási szervezeti egységek, gazdasági társaságok, akik fontosnak tartják konferenciánk célkitűzéseit, tájékoztatják tagjaikat, munkatársaikat a rendezvényről, biztatják őket az aktív részvételre, és közreműködőként bejelentkeznek a konferencia szervező bizottságánál. A közreműködőként csatlakozók listáját folyamatosan aktualizáljuk.

Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, képviseli Dr. Sztranyák József, BKIK GSZT elnök
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, képviseli Szőllőssy Gábor, elnök
Ipari Energiafogyasztók Fóruma, képviseli Dr. Nagy Zoltán, elnök
Magyar Digilean Egyesület, képviseli Varga Szabolcs, társelnök
Magyar Elektrotechnikai Egyesület, képviseli Gelencsér Lajos, elnök
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, képviseli: Vedres Péter, Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezető
Magyar Energetikai Társaság, képviseli Jászay Tamás, elnök
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), képviseli Dr. Barótfi István, elnök
MMK Energetikai Tagozat, képviseli Hunyadi Sándor, elnökségi tag
MMK Épületgépészeti Tagozat, képviseli Gyurkovics Zoltán, elnök
Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ), képviseli Kiss Pál, elnök
Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ), képviseli Orbán Tibor, elnök

Szakmai védnökök:
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, képviseli Dr. Imre Attila tanszékvezető
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, képviseli Dr. Csoknyai Tamás, tanszékvezető
BME Villamos Energetika Tanszék, képviseli Dr. Ladányi József, tanszékvezető
BME Zéró Karbon Központ, képviseli Dr. Kaderják Péter, központvezető

A KLENEN'25 konferencia helyszíne a HOTEL EGER & PARK
Cím: 3300 Eger, Szálloda út 1-3

A Hotel Eger & Park Eger szívében, a bazilika és a színház szomsédságában várja Vendégeit. A Park épületszárny évszázados történelmével, az Eger épületszárny, mint a város első modern szállodája került be a köztudatba, hiszen Egerben ez "A" szálloda.
Az épület szárny 2013-as évben egy teljes megújuláson esett át, ezzel is elősegítve, hogy már ezen részünkben is a 4-os minőségben biztosíthassunk kényelmet Vendégeink számára.

A 177 szoba komplex belsőépítészeti átalakítása során teljesen új bútorzattal rendeztük be szobáinkat, valamint a szobák fürdőszobái és erkélyei is új burkolattal idomulnak a modern és lendületes stílushoz.
A szobák felszereltségében megtalálható: légkondicionálás, WIFI csatlakozási lehetőség, minibár, televízió, telefon, fürdőszobában hajszárító. Valamennyi szobában két ágy található, az ágyak igény szerint össze vagy széthúzhatóak. Az ágyak mérete egységesen 90 cm x 200 cm.

A szállodában található a térség egyik legméretesebb konferencia központja, mely két lépcsőben készült el. 2004-ben került kialakításra a 500 fős Kongresszusi terem és a hozzá kapcsolódó 1 000 m2-es kiszolgáló terület, valamint több kisebb meeting terem.

2010-ben – összesen 1300 m2-nyi alapterületen – újabb konferencia termekkel és kiállítói területtel bővült a szálloda kínálata. Az új, kétszintes épületszárny alsó szintje igényes kiállításokra is berendezhető, felső szintjén akár 650 fő befogadására is alkalmas konferenciaterem került kialakításra.

A rendezvényközpont összes befogadó képessége így 1 200 fősre, a kiállítói területe pedig közel 1 200 m2-re nőtt. A konferenciákhoz nem csupán helyszínt, hanem tartalmas és egyedi programokat kínálnak. Teljes körű szállodai szolgáltatással, 214 szobával, éttermi és catering szolgáltatásokkal, drinkbárral, wellness központtal, kávézó- és szivarszalonnal állnak a vendégeik rendelkezésre.

Plenáris előadások

Energiagazdálkodási szakpolitikák aktualitásai
Deli Daniella helyettes államtitkár, Energiaügyi Minisztérium

Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a fenntarthatóság érdekében
Vedres Péter, főosztályvezető, MEKH

Merre tart a magyar és az európai hőszivattyú piac?
Kiss Pál, elnök - Magyar Hőszivattyú Szövetség

Auditorokat érintő képzések, továbbképzések és vizsgaszabályzat
Nagy Péter, alelnök, BPMK - Budapesti és Pest Vármegyei Mérnök Kamara

2. szekció Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) aktualitások

Levezető elnök: Hársfai Péter Ferenc, MEKH

EKR tőzsde eredményei és fejlesztése
dr. Tordas Eszter, kereskedelmi vezető, CEEGEX Ltd.

Az EKR tőzsde eredményeit és jövőbeli fejlesztéseit mutatnánk be a konferencia résztvevőinek. A tőzsde rekordot rekordra állítva működött az elmúlt időszakban, és számos tervünk és már folyamatban lévő fejlesztésünk van, ami érdekelheti a résztvevőket.

Az energiahatékonyság szabályozásának Európai Uniós és hazai változásai
Ringhoffer Örs, főosztályvezető - Energiaügyi Minisztérium

Az előadásban szó lesz az EKR elmúlt egy évéről, az Otthonfelújítási programról, az őszi energiahatékonysági törvénymódosításról és az európai energiahatékonysági trendekről (más tagállamok hogyan teljesítik az energiahatékonysági céljukat).

Innovatív hőakkumulátor elszámolása EKR-ben
Andrássyné Farkas Rita, alapító, HeatVentors Kft.

A hazai fejlesztésű hőakkumulátor a villamosenergia akkumulátorokhoz hasonlóan azt a szabadságot adja meg, hogy a hűtési és fűtési hőenergiát akkor állíthassuk elő, amikor az hatékonyabban tudjuk megtenni, ne pedig akkor, amikor szükségünk van a hő-energiára. A hatékonyság növelése révén 20-50% energiamegtakarítás érhető el, csökken a CO2 kibocsátás, illetve az üzemeltetési költségek.
Az előadás során valós példákon keresztül kerül bemutatásra, hogy az elért energiamegtakarításra hogy lehet az EKR-t érvényesíteni.

EKR audit/hitelesítés, értékesítési tapasztalatok, EKR statisztikák
Rácz Attila, kereskedelmi igazgató – EnergyHub Kft.

EKR audit/hitelesítési tapasztalatok
EKR GJ értékesítési tapasztalatok
EKR vegyes témák (az előző két ponthoz is részben kapcsolódnak)

EKR statisztikák à saját statisztikai adatok a teljes hazai EKR rendszerről.

Fajlagos GJ megtakarítások projektenként
Mikben vannak most a legnagyobb megtakarítási potenciálok és mi várható egy éven belül (hogyan fog változni),
hogyan alakulnak az auditori megoszlások GJ és db számok tekintetében
GJ eladási árak alakulása, stb…
„Hasznos tippek” és „Mikre figyeljünk” az EKR jogszabállyal kapcsolatban

Bemutatkozik az Energetikai Auditorok Szövetsége
Tatár Dénes, elnök, EASZ – Energetikai Auditorok Szövetsége

Az EKR piac helyzete egy auditáló és hitelesítő szervezet nézőpontjából
Gellért Péter, ügyvezető igazgató, Alfaped Kft

3.1 szekció Az Energia Stratégia kihívásai

Levezető elnök: Ringhoffer Örs, Energiaügyi Minisztérium

Villamosenergiarendszer-barát megújulók. A biogáz és biometán hasznosítás üzleti modelljei Magyarországon
Csermely Ágnes, kutatási főmunkatárs, BME Zéro Karbon Központ

A ma beépült 7 GW kapacitás PV kapacitás feszegeti a rendszerbe integrálhatóság határait, korlátosak a hálózati csatlakozási lehetőségek, és még nem terjedtek el az új típusú feszültségszabályozási és szűkületkezelési megoldások. A megújuló energia vásárlói egyre inkább GO helyett a termelési profiljukhoz illeszkedő “fizikai” megújuló energiát szeretnének vásárolni, Ez felértékeli a menetrendezhető megújuló villamosenergia termelést és a zöld molekulák jelentőségét. Az előadásban az Energiaminisztérium számára, a tervezett biogáz stratégia és támogatási rendszer kialakításához késztett háttértanulmány legfontosabb megállapításait szeretném összefoglalni, bemutatva a biogáz és biometán előállítás lehetőségeit és akadályait, reflektálva a szabályozási környezet javasolt/implementált változásaira.

Az energiaárak jövője
dr. Szilágyi Zsombor, c. egyetemi docens, Miskolci Egyetem

Az energia árakat sok tényező befolyásolja. Jelenleg az orosz-ukrán és az arab-izraeli háború a legjelentősebb, de fontos tényezők a klímavédelem érdekében elhatározott intézkedések is. Az energia árak jövőjéről a tőzsdei kereskedés aktuális eredményei adják a lényeges információkat. Az energia árak várható alakulása lényegesen befolyásolja a gazdaság fejlődését, a klímavédelmi akciók sikerét.

A hazai ipar reakciója az energetikai és piaci viszonyok alakulására 2025 elején
dr. Nagy Zoltán, elnök, Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF)

Nemzetközi és hazai földgáz-, villamosenergia- és commodity árak 2025 elején. Az energiaárakra rakodó egyéb költségek alakulása, végfelhasználói árstruktúra a termelő vállalatoknál. A KÁT mérlegkör elszámolási gondjai és a kiegyenlítő energia szabályzási feltételeinek alakulása és hatásuk az iparvállalatok költségeire. Az energiahatékonysági rendszer szerepe, lehetőségei és problémái az ipar szemszögéből és elszámolási kérdések. Az ipar reakciói a változó feltételekre, termelés menedzsment a szélsőséges árkiugrásokra, stb.

Kisléptékű szivattyús energiatárolók kialakításának lehetőségei É-Mo-on
Soha Tamás és Dr. Hartmann Bálint, F4STER Zrt

Célok, kérdéskör, problémafelvetés
Egy magyarországi kialakítású szivattyús energiatároló ötlete és igénye már több évtizedre visszanyúló probléma, mely időről időre felmerül a hazai szakmai körökben, látszólag mégsem történik előrelépés az ügyében. Legutóbb az idén hallottunk előrehaladott vizsgálatokról a Mátra és a Zemplén térségében. Az elképzelés, miszerint egy nagy, többszáz MW-os létesítmény helyszínét kell kiválasztani, a hazai domborzati viszonyok között lehetetlennek tűnik, így a probléma megoldása a kisléptékű megvalósítás lehet.
Az elvégzett munka, elemzés
Az előadásban bemutatásra kerülő, a hazai viszonyokra kidolgozott térinformatikai (GIS) alapú módszertan nagyléptékű területalkalmassági vizsgálatokat tesz lehetővé, számos természeti, műszaki és társadalmi-gazdasági szempontot figyelembe véve, és meghatározza a legkedvezőbb helyszíneket a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra térségében. A költségek csökkentése és a barnamezős területek rehabilitációja/másodhasznosítása céljából a medencepárok egyik eleme bánya vagy meglévő víztest, a leválogatás pedig megállapítja, hogy hol alkalmas a felszín az új (többnyire a felső) tározók kialakítására.
Eredmények, következtetések
Az eredmények többszáz potenciális helyszínt tartalmaznak, azonban ezek alkalmassága és paraméterei igen változatosak. A helyszínekről tudjuk, hogy milyen távol vannak a meglévő villamosenergia-hálózattól, mekkora mennyiségű energia tárolására alkalmasak és érintettek-e valamilyen természet- vagy tájvédelmi területtel. Módszerünk alkalmas nagy területek vizsgálatára és képes javaslatot tenni a legígéretesebb helyszínekre, illetve megállapítja, hogy érdemes-e elkezdeni a részletes vizsgálatokat és tervezési feladatokat. A helyszíneket leképző, nagy felbontású digitális domborzatmodellek segítségével már pontosabb képet lehet kapni a gátakhoz szükséges földmunka mértékéről, a vízfelszínek kiterjedéséről vagy a turbinaház és a nyomócső kialakításáról. A vizsgálatot hamarosan más területekre is ki fogjuk terjeszteni.
Tanulságok, üzenet
A vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy a szivattyús energiatároló technológiának a hazai domborzat okozta korlátozások ellenére is van létjogosultsága, de a racionális helyszínválasztás és a természeti környezet megóvása érdekében a válasz a kis léptékben keresendő.

Az MVM Csoport energiatermelési jövője a fenntartható fejlődés szolgálatában (dupla előadás)
Dr. Kiss Csaba,termelési vezérigazgató-helyettes, MVM Zrt.

3.2 szekció Energia Audit

Levezető elnök: Czinege Zoltán, SZB elnök

Jósgömb helyett nagyító - Új auditori kompetenciák szükségessége az EKR mentén
Szikszai Attila, MEKH

Az előadás a következő témákat érinti:

auditori felelősség változás az energiamegtakarítás kimutatásában (várható megtakarítás helyett addicionális megtakarítás),
hitelesítői felelősség változás az energiahatékonysági intézkedések elszámolhatóságában (addicionalitás, lényeges hozzájárulás, ismételhetőség),
megújuló végenergia megtakarítás értelmezése, elszámolhatósága, (termálhő, hőszivattyú, naphő),
teljes megtakarítás, többlet megtakarítás elszámolása lakó- és közintézményi épületek energiahatékonysági intézkedéseiben, (Épülettechnikai berendezések megtakarításai.)
visszanyert energiák elszámolhatósága (végenergiából, vagy anyagáramból származó energia visszanyerése),

Tapasztalatok az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése folyamán
Trombitás Péter, energiahatékonysági műszaki szakértő, MEKH

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény VIII. fejezete alapján a nagyvállalatok tevékenységük energetikai jellemzőinek megismerése céljából négyévente energetikai auditálás elvégeztetésére kötelezettek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint ellenőrzi az energetikai auditálás teljesítését és jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét. Az ellenőrzés során kivizsgálásra kerülhetnek a felhasznált adatok, a számítás részeredményei, a teljes számítás megfelelősége, a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslatok, azok indokoltsága, maga az elkészítés folyamata. Az előadás az auditok ellenőrzése során szerzett pozitív és negatív tapasztalatokból, eredményekből mutat be szemelvényeket, konkrét gyakorlati példákkal alátámasztva.

Energetikai audit esettanulmány Szlovákiából (angol nyelvű előadás)
Dušan Petraš, egyetemi tanár, Szlovák Műszaki egyetem

EN 17956:2024 szabvány bemutatása és hatásainak elemzése
Ciceu Dániel, energetikai mérnök, Dynoteq Kft.

A szabvány hivatalos kiadása 2024. november 28-án várható. Az EiiF (European Industrial Insulation Foundation) szorosan részt vett a szabvány kialakításában és mivel cégünk tagja az EiiF-nek, így első kézből értesülünk a szabvány iránymutatásairól. Az új szabvány alapja a német VDI 4610 irányelv és a meglévő EN 12828 szabvány, és a hőszigetelő rendszerek energiaosztályinak meghatározását adja meg. Az előadásom során bemutatom a szabvány előtti szigeteléstechnikai gyakorlatot és elemzem az új iránymutatás lehetséges hatásait mind a nagy hőelosztó rendszerrel rendelkező ipari fogyasztókra, mind pedig az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerre.

Néhány példa a katalógus számítások alkalmazásának nehézségeiből
Boncz Norbert, Alfaped Kft.

HEM ellenőrzési tapasztalatok
Hársfai Péter Ferenc, energiahatékonysági szakértő, MEKH

3.3. szekció BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék - együttműködési lehetőségek

Levezető elnök: Dr. Imre Attila, tanszékvezető, BME

Alacsony hőmérsékletű visszasajtolás előtti termálvíz hulladékhőjének hőszivattyús hasznosítási vizsgálata
Sitku György, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

A geotermális fűtési rendszereknek egyik jellemző problémája, hogy a fűtési rendszerek nem hűtik le kellően a termálvizet, így a visszasajtolás előtt még lenne hasznosítható hőtartalma, de erre ritkán van lehetőség, illetve fogyasztói igény, mint például üvegházak fűtése. Az alacsony hőmérsékletű termálvizek hulladékhő hasznosítására alkalmazhatók a hatékonyan működő hőszivattyú berendezések. A hőszivattyúk alkalmazása által megnövelhető a megújuló energia hasznosítás mértéke, ami akár egy új geotermális kútpár létesítését is kiválthatja, és annak a visszasajtolási többlet energiaigényét. Ezáltal a kitermelt termálvíz mennyiségével is jobban lehet gazdálkodni, ami környezetvédelmi szempontból is fontos szempont. Az előadás azt mutatja be, hogy egy geotermális fűtési rendszer többlépcsős hőszivattyús hőhasznosítása mennyire növeli a teljes rendszer hatékonyságát, valamint a pénzügyi megtérüléshez milyen feltételeket kell biztosítani.

A maradványhő hatékonyabb hasznosítása mobil hőtárolókkal
Dr. Imre Attila, tanszékvezető, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Különböző ipari, mezőgazdasági folyamatok magas hőmérsékleten játszódnak vagy hőkibocsátással járnak; a keletkező vagy megmaradó, de helyben fel nem használt hőt maradvány- vagy hulladékhőnek nevezzük. Hőre szükség van, de gyakran nem ott, ahol keletkezik. Ebben segíthet a mobil, nagy kapacitású hőtárolók használata. A legegyszerűbb megoldás (megfelelő hőmérsékletű hőforrás esetén) a mobil fűtőkonténerek vagy nagyobb mobil fűtőtárolók – akár uszályok – használata. A hőveszteséget, a szállítás energiaigényét és CO2 lábnyomát csökkentendő, fontos a megfelelő kibocsájtó-felhasználó párok vagy csoportok megtalálása. Mobil hőtárolók használatával a lakosságnak, valamint kis- és közepes intézményeknek, cégeknek fűtést, a kibocsájtóknak (ipari szereplők) pedig energiahatékonyság növekedést és fajlagos CO2 kibocsájtás csökkentést lehetne biztosítani. Csökkenne a környezet hőterhelése és a megtakarított tüzelőanyag miatt CO2 kibocsájtás is. Ugyancsak csökkenthető lenne a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés is.

Akkumulátoros rendszer üzemi paramétereinek vizsgálata optimalizált működés esetén
Ilyés Botond, Csemány Dávid, Mayer Martin, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Az elektrokémiai elven működő akkumulátorok méretezése és üzemeltetése költségalapú lineáris optimalizáció segítségével jól tervezhető. Az adott akkumulátor típusra jellemző műszaki specifikációk ismeretében azonban az üzemeltetésre vonatkozó sajátosságok figyelembe vétele is indokolt. Erre vonatkozóan egy többlépcsős tervezési eljárás kerül bemutatásra, mely tartalmazza az igények ellátásához szükséges rendszerméret és üzemvitel meghatározását, továbbá a fizikai működésből származó hatások elemzését, úgymint cellahőmérséklet, hőveszteség, a töltés és kisütés során keletkező hő, továbbá az akkumulátor hűtésére és fűtésére fordítandó energia mennyisége. Az eljárás segítségével a telepítendő akkumulátor típusra vonatkozóan a költségoptimalizáció mellett pontosítható az üzemeltetési stratégia.

Hidrogén energiatárolás és felhasználás az energiahatékonyság érdekében.
Lévai Emese, PhD hallgató, Bereczky Ákos, egyetemi tanár, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Célunk a hidrogénenergetika kérdéskörének átfogó vizsgálata a hidrogén értékláncá-nak minél több elemén keresztül. Az előadásban részletesen foglalkozunk az időjárás-függő megújuló energiaforrások által termelt többlet, valamint a költséghatékony, ala-csony árú villamos energia hidrogénné alakítási lehetőségeivel. A felhasználási olda-lon bemutatjuk a hidrogén jelenlegi és jövőbeli alkalmazási lehetőségeit, illetve ismer-tetjük a kapcsolódó technológiákat.
Kiemelt figyelmet fordítunk a kutatócsoport kompetenciái közül a hidrogén-földgáz ke-verékekkel kapcsolatos kutatási eredményekre, amelyek hozzájárulhatnak a hidrogénes energiatárolás gyorsabb elterjedéséhez. Továbbá ismertetjük a hidrogén közvetlen és nagy hatásfokú üzemanyagcellás felhasználásával kapcsolatos érzékenységi vizsgála-tok eredményeit, amelyek jelentősen elősegíthetik a hidrogénalapú energiatárolás ha-tékony alkalmazását

A gravitációs energiatárolás lehetőségei a fenntartható energiagazdálkodásért
Kustán Réka, BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

A gravitációs energiatároló rendszerek (GES) korszerű megoldásokat nyújtanak az energiahatékonyság növelésére, különösen az ipari szektor számára, amely egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a szigorodó jogszabályok, energiabeszerzési feltételek és az ingadozó energiaárak miatt. Ezek a rendszerek a gravitációs potenciál energia elvét alkalmazva tárolják az energiát a völgyidőszakokban, majd a csúcsidőszakokban felszabadítják, lehetőséget biztosítva az energiafelhasználás optimalizálására, az energiaköltségek mérséklésére és az energiateljesítmény fokozására. A GES-rendszerek alkalmazásával az iparágak nemcsak energiahatékonyságukat javíthatják, hanem felkészülhetnek a jövőbeni szabályozási változásokra és energiaár-ingadozásokra is. Az előadás a GES rendszerek szerepét emeli ki az ipari szektorokban tapasztalható növekvő energetikai korszerűsítési igények kielégítésében.

Az energiahatékonyság növelésének lehetőségei helyszíni mérések eredményei alapján
Laza Tamás, Sagát László, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Oreo-Therm Kft

Az ipari energetikai berendezéseket a jogszabályokban, szabványokban (környezetvédelmi, biztonságtechnikai) előírt követelmények szerint kell üzemeltetni. Az előírásoknak megfelelő üzemvitel helyszíni ellenőrzése az üzemi jellemzők mérésével történik. Ilyenkor az adott rendszerre kötelezően meghatározott jellemzők mérése mellett egyéb paraméterek mérését is célszerű elvégezni, így a berendezések állapotára, hatékonyságára vonatkozó eredmények születnek. Előadásunkban néhány ipari példán keresztül mutatjuk be a helyszíni mérések eredményeként alkalmazható energiahatékonyság-növelő eljárásokat.

Termodinamikai modellezés és lágyszámítási módszerek alkalmazása energetikai rendszerek hatékonyságának növelésére
Groniewsky Axel, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Az energetikai rendszerek hatékonyságának növelése az egyik alapvető lehetőség az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. A termodinamikai modellalkotást nehezíti, hogy sok esetben maguk az üzemeltetők sem ismerik a modellezéshez szükséges jellemzőket. Megoldásként ilyenkor különféle identifikációs eljárásokat kell alkalmazni a termodinamikai rendszermodell létrehozásához. A validált modell felhasználásával ezután lágy-számítási módszerekkel (részecske-raj optimalizálás, genetikus algoritmus, neurális hálózat stb.) a gazdasági környezet és egyéb korlátozások (contrains) figyelembevételével lehet különböző célfüggvények szerinti optimális rendszerkonfigurációt meghatározni. Ezzel az adott körülmények között a leginkább hatékony üzemeltetést megvalósítani. Az előadás egy hazai biomassza tüzelésű erőmű esetében mutatja be a potenciális lehetőségeket, melyek az egyszerű energetikai rendszerektől a nagy komplexitású rendszerekig egyaránt alkalmazhatók.

4.1 szekció Innováció az energetikában

Levezető elnök: Molnár Szabolcs, ETE főtitkár

Okos hőszivattyúk az energiaátmenetben
Tóth András (E-ON Hálózati Innováció és Forrásmenedzsment), Mesterházi Kristóf (DAIKIN)

Az energiaátmenet egyik legfőbb kihívása az időjárásfüggő energiatermelő berendezések energiatermelésének megfelelő időben történő felhasználása. Ennek egyik lehetősége a fogyasztóoldali igények termeléshez történő igazítása, akár berendezéseink működésének átidőzítésével, akár energiatárolók alkalmazásával. A felülvizsgált Épületenergetikai Irányelv értelmezésében az időszakosan termelő napelemes egységek mellett a hőszivattyús rendszerek rohamos terjedése várható, melyek előre felprogramozott okos (smart grid ready – SG) funkcióiknak köszönhetően rendelkeznek a fogyasztási igények formálásának képességével. Előadásunkban az E.ON és Daikin együttműködésének kísérleti tapasztalatit mutatjuk be a funkciók kiaknázásának potenciális elosztóoldali hasznáról és fogyasztóoldali következményeiről.

Lean - digitalizáció – energiamenedzsment
Varga Szabolcs, társelnök, Tömpe László, elnök - Magyar DigiLean Egyesület

A modern ipari folyamatokban rejlő energiahatékonysági lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen a fenntartható termelés érdekében. Előadásunk bemutatja, hogyan kapcsolható össze a lean menedzsment, a digitalizáció és az energiahatékonyság növelésére, konkrét ipari példákon keresztül. Tömpe László – a LeanCenter alapítója, senior lean tanácsadó - és jómagam mint energiahatékonysági nagykövet közösen osztjuk meg tapasztalatainkat a gyakorlati megvalósítások terén.

Hol kell felújítani? Finanszírozott lakóingatlanok energiaigényének becslése gépi tanulással
Ritter Renátó, elemző, MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztály

Előadásomban a hitelintézetek által finanszírozott lakóingatlanok energiahatékonyságát vetem össze a teljes lakóingatlanállománnyal, hogy bemutassam a finanszírozás szerepét az energetikai jellemzők alakulásában. Az energiahatékonysági adathiányok leküzdésére két becslési módszertant használtunk szerzőtásammal, a legkisebb négyzetek módszerét és a véletlen erdőt. Eredményeink szerint a véletlen erdők módszere felülteljesítő az energiahatékonyság predikciójában. Becslési eredményeink alapján megállapítható, hogy a hitelt kapó családi házak energetikailag szinte minden esetben jobbak a teljes állománynál, és a rossz energetikai minőségű épületek aránya is alacsonyabb, mind országos, mind járási szinten. Társasházi lakások esetén nincs akkora különbség a finanszírozott és a teljes állomány között. Előadásom egyik legfontosabb üzenete, hogy a kisebb finanszírozásban részesült területek rosszabb épületállománnyal rendelkeznek. Az eredmények alapján szabályozói javaslatokat fogalmazunk meg, ami között szerepel a támogatási rendszerek földrajzi differenciálása, illetve a nem hitelalapú támogatások előnyben részesítése a leginkább finanszírozás hiányos területeken.

Az ipari megújulóenergia-közösségek gyakorlati megvalósíthatósága és szerepe a zöld átállásban
Molnár Boglárka, ügyvezető, okl. energetikai mérnök, Menerko Kft.

Az energiaközösségi tanulmányok középpontjában elsősorban a lakossági és nem az ipari fogyasztók állnak. Pedig az ipari fogyasztók kulcsfontosságú szerepet jelenthetnek az energiaközösségekben, különösen az energiatermelés, -tárolás és -megosztás szempontjából.
Az ipari energiaközösségben való részvétel elősegíti a fenntartható energiagazdálkodást, növeli az energiahatékonyságot, mindemellett csökkenti a költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást. Az ipari megújulóenergia-közösségek pedig jelentős szerepet játszhatnak a zöld átállásban.
Az ipari megújulóenergia-közösség létrehozásának kulcsa a megfelelő vállalatok kiválasztásában rejlik. Előadásunk során – kiemelve az ipari megújulóenergia-közösségek koncepcionális kulcskérdéseit – mutatjuk be a gyakorlati megvalósíthatóság lépéseit. Prezentációnk hangsúlyt fektet az ipari energiaközösségek főbb műszaki-energetikai-gazdasági hatásainak ismertetésére mind az energiaközösség, mind pedig a közösségben résztvevők szempontjából.

Energiaközösség koncepció bemutatása
Dr. Vokony István ( F4STER Zrt.) és Sőrés Péter (MVMZrt.)

A Kecskeméti Energiaközösség projekt egy innovatív kezdeményezés, amelynek célja a helyi energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. A projekt keretében Kecskemét városának különböző intézményei és vállalatai, valamint önkormányzati intézmények, egy közös energiaközösségbe szerveződnek. Az energiaközösség modellje lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy közös beruházásokon keresztül csökkentsék energiafelhasználásukat, növeljék az energiahatékonyságukat és hozzájáruljanak a fenntarthatósági célok eléréséhez.
A projekt egyik fő eleme a helyi napelemes rendszerek telepítése, amelyek segítségével jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el, csökkentve a közösség függőségét a fosszilis energiaforrásoktól. Emellett a biogáz felhasználásának növelése is szerepel a tervben, ami további CO2-kibocsátás csökkentést eredményezhet. A világításkorszerűsítési projektek révén az önkormányzati intézmények és közterületek energiahatékonysága is javul, ami szintén hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.
Az energiaközösség nemcsak műszaki és gazdasági szempontból jelent előrelépést, hanem társadalmi értéket is teremt. A helyi közösségek aktív részvétele a zöld energiaátmenetben példamutató lehet más városok és közösségek számára is. A projekt külön figyelmet fordít arra, hogy a résztvevők közös energiabeszerzéssel és -felhasználással optimalizálják költségeiket, miközben növelik a megújuló források arányát energiaellátásukban.
A projekt további célja, hogy a jövőben folyamatosan bővíthető legyen, új tagok és entitások bevonásával. A tervek között szerepel a zöldhidrogén előállításának lehetősége, intelligens autótöltési rendszerek integrálása, valamint a decentralizált energiatermelés és -tárolás új technológiáinak alkalmazása. A projekt során kidolgozott koncepciók és megoldások alapját képezhetik más hazai és nemzetközi megújulóenergia-közösségek létrehozásának is.
Az energiaközösség modelljének egyik különleges eleme az energiamenedzsment rendszer, amely lehetővé teszi a közösség tagjai számára az energiafogyasztás nyomon követését, optimalizálását és a költségek csökkentését. Az IT rendszer központi szerepet játszik a közösség működésében, biztosítva a valós idejű adatkezelést és a központi vezérlést.
Összességében a Kecskeméti Energiaközösség projekt egy példaértékű kezdeményezés, amely hozzájárul a klímavédelmi és fenntarthatósági célok eléréséhez, miközben gazdasági előnyöket is biztosít a résztvevők számára. Az energiahatékonyság növelése, a CO2-kibocsátás csökkentése, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösség aktív résztvevője legyen a zöld energiaátmenetnek.

Az Európai Uniós és tagállami elektromos hálózatok állapota, kockázatai és fejlesztési tervei, forrásai ( EU Grid Action Plan – ENTSOE Road Map – tagállami stratégiák)
Dr. Szabó László , Független energetikai és energiahatékonysági tanácsadó, Szabó & Co.

Az elektromos hálózatok kritikus infrastruktúrának minősülnek (EU Critical Infra-structure Act.). A legkritikusabb infrastruktúrának, mert minden más kritikus infra-struktúrának (víz, gáz, internet, vasút…) a legfontosabb támasza. Ha áram van, miden van. Ez a kritikus infrastruktúra un. kritikus technológiákat alkalmaz fizikai és IT for-mában is: digitalizáció, mesterséges intelligencia, adatmenedzsment, algoritmusok, szerverparkok….
Az elektromos hálózatok fejlődése, még az időjárás függő, decentralizált energia ter-melés rohamos elterjedése előtt lelassult az elektrifikáció felgyorsult fejlődéséhez ké-pest. A nap és szél erőművek exponenciális elterjedése valamint az ösztönzött és ön-kéntes energiahatékonysági beruházások a korábbi lemaradást tovább növelték.
EU és tagállami szinten hálózati kapacitáshiányok alakultak ki, amik hatással vannak az energia biztonságra (!), a rendszer flexibilitásra, a karbantartási költségekre, az áramkereskedelemre, a termelői és fogyasztási csatlakozásokra, az energiahatékonysá-gi beruházásokra (!) és eképpen az összes infrastruktúrára és az összes fogyasztóra.
Annak érdekében, hogy a lemaradásainkat elkezdjük behozni és modernizáljuk az elektromos hálózatokat szinte minden érdekelt szereplő, irányító, jogszabályalkotó alapos és komoly terveket készített már. Nézzük át a leglényegesebb elemeket:
1. Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA): Unlocking Smart Grids
2. Európai Unió:
2.1. Grids, the missing link – EU Action Plan for Grids
2.2. Digitalising Energy System – EU Action Plan: Lesz-e Digitális Airbus?
2.3. REPowerEU-HU: Intézkedések és Beruházások
3. ENTSO-E: Strategic Road Map: Prepare the Future and Manage the Present
4. MEKH: Ellátásbiztonsági Tanulmányok
5. ACER: Flexibility solutions for EU Electricity System

4.2 szekció Mérési rendszerek/almérés az energiahatékonyság szolgálatában

Levezető elnök: Hunyadi Sándor, MMK Energetikai Tagozat

Almérő rendszerek új szerepe az auditori és szakreferensi munkában
Rátkay Gábor, ügyvezető igazgató - Argenting Kft.

Az alábbi tematikában szeretnék segíteni a kollégák szakmai munkájában és a megjelenő felhasználói oldal információk hiányában vívódó képviselői számára a kiutak megvilágításában. Tenném mindezt - természetesen az érintettek konkrét megnevezése nélkül - a legfrissebb élő gyakorlati tapasztalatok megosztásával.

Almérő rendszerek új szerepe az auditori és szakreferensi munkában

A korábban "érdektelen" nagyvállalatok vezetőinek egy része elkezdett érdeklődni
- a kötelező nagyvállalati auditok tartalma iránt
- a nagyfogyasztó berendezéseik hatékonysága iránt
- az energiafogyasztásuk részletei iránt

Motivációik:
- energiaárak, - ESG megfelelés fontossága, - hatékonyság növelése a folyamataikban

Ez sok problémát hozott a felszínre:
- Milyen volt a korábbi audit minősége?
- Van-e kiépített almérő rendszer?
- Mire kell figyelni az almérési rendeletben?
- Hogyan lehet olcsón megvalósítani az almérő rendszert?
- Nézi-, és elemzi- a fogyasztási profilokat valaki?
- A szakreferensük miben, hogyan és mennyiért segít nekik?
- A beruházásaik eredményeit hogyan értékelhetik energiahatékonyság és pénzügyi szempontokból?
- Hogyan tudnak új EH-beruházásokat attraktívan finanszírozni?

És mindezekhez mi - külső szakértőként - hogyan tudunk segítséget adni nekik?
A megszokott mindenkit felébresztő energiát most is bele fogom tenni az előadásba, hisz nem tudok kibújni a bőrömből. :) :D

Az energia, ami számít: Intelligens technológiák a költségcsökkentés és fenntarthatóság érdekében
Baracskai Attila, ügyvezető igazgató - KONsys Kft.

Az előadás középpontjában az intelligens energiamenedzsment megoldások állnak, amelyek jelentősebb beruházási költség nélkül segítenek a vállalatoknak optimalizálni energiafelhasználásukat és csökkenteni a költségeket. A fenntarthatóság és a hatékonyság egyre fontosabb szerepet játszik az ipari folyamatokban, és az innovatív technológiák lehetővé teszik az energiafogyasztás folyamatos ellenőrzését, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.

Az előadás bemutatja a GridMaster eszközt, amely valós időben optimalizálja az energiaelosztást, segítve a fogyasztási csúcsok elkerülését és a megújuló energiaforrások jobb kihasználását. Ezt kiegészíti az EnergyXpert platform, amely folyamatos monitorozással és részletes elemzésekkel támogatja az energiafelhasználás hatékony kezelését. Az EnergyXpert beépített anomália detektáló funkciója azonnal értesíti a felhasználókat, ha szokatlan eltérések jelentkeznek, így megelőzhetők a költséges problémák.

Ezek az intelligens megoldások nemcsak az energiahatékonyságot javítják, hanem a fenntarthatósági célok elérésében is fontos szerepet játszanak.

Opus Pilot bemutatása – Kisfeszültségű monitoring és adatkiértékelés
Juhász Kristóf, F4STER Zrt.

Napjainkban az elosztott energiatermelés strukturális változást eredményez a villamosenergia-rendszerben. A centrális erőművek felváltásával az elosztóhálózat „aktívvá válik”, elszórtan megjelennek rajta termelő egységek is, melyek hatására a teljesítményáramlás kétirányúvá válik. Az elosztóhálózaton belül is kritikus szerepet kap a kisfeszültségű hálózat, melynek megfigyelhetőségére jelenleg nincs bevett szabvány, az mondható, hogy a valós idejű megfigyelés szinte teljesen hiányzik. Az OPUSZ TITÁSZ Zrt. ezt a kihívást felismerve a Comtech Kft. és F4STER Zrt. segítségével egy kisfeszültségű hálózatrész felműszerezését végezte el, melynek első körös mérési eredményei meg is érkeztek és ezek kiértékelésre is kerültek. Előadásunkban ezen adatokat és eredményeket mutatjuk be, valamint azt, hogy miért szükséges a kiterjedt mérőinfrastruktúra. Választ adunk arra, hogy miért nem elég a tápponti áramokat mérni, milyen plusz felhasználási lehetőségeket teremt a végponti feszültségmérés.

Almérési rendszerek, EKR finanszírozás
dr. Uzonyi Zoltán, ügyvezető igazgató, Ista Magyarország Kft.

Az EU energiahatékonysági irányelve (EED_2012) kötelezővé tette a többlakásos la-kóépületek fűtés- és melegvíz fogyasztásának (al)mérését. Hazánk 12 éves lemaradás-sal elfogadta és átültette a vonatkozó jogszabályokat.
Az energiahatékonysági korszerűsítések, illetve a tudatos fogyasztói magatartás alapja a megfelelő mérés kialakítása és az energiafogyasztás transzparenssé tétele. Az ista Magyarország Kft. által kialakított üzleti modell egyszerre nyújt megoldást a hőleadók egyedi szabályozhatóságának kialakítására, az átlátható energiafogyszatás megvalósí-tására és az ilyen irányú korszerűsítések EKR alapú finanszírozására.

WMS Energy Box (ESG) – plug & play ipari energiamérés és ESG adatszolgáltatás
Simicz Tamás, Head of Monitoring Services, EMEA , WAGO Hungária Kft.

A WAGO 2025-ös újdonsága a WMS Energy Box (ESG), egy könnyen és gyorsan telepíthető energiamérő megoldás. Az installálása, beállítása és paraméterezése nem igényel mérnöki támogatást, hiszen átlagos informatikai tudással is egyszerűen üzem-be helyezhető. A rendszer központi eleme, a WAGO CC100 vezérlőegység, amint in-ternetkapcsolathoz jut, automatikusan létrehozza a szükséges felhőalapú tárhelyet, ahová az adatok továbbítása azonnal megkezdődik.
A felhasználó a regisztrációt követően beléphet a webs WMS rendszerbe, és valós időben nyomon követheti energiamérési adatait. A rendszer előre meghatározott dash-boardokat és riportokat tartalmaz, ugyanakkor lehetőséget biztosít egyedi, személyre szabott riportok létrehozására is, így teljes mértékben az adott vállalat igényeihez igazítható.
Az adatok Excel formátumban exportálhatók, a rendszer pedig táblázatokat és grafi-konokat generál, amelyek segítségével az ESG riport energetikai szekciója könnyedén kitölthető. Mindezek mellett a WAGO megoldása nemcsak gyors és automatikus, hanem ár-érték arányban is a legjobb ipari megoldás a piacon, amely egyszerűsített telepítésével és megbízható működésével kiemelkedik a versenytársak közül.

Szolgáltatói főmérők és saját almérők vezeték nélküli távleolvasása egyszerűen, kedvező áron - a Geckollect rendszer bemutatása
Beke Roland, Geckollect Kft

Szolgáltatói mérők távleolvasása:
Áramfogyasztás: P1 port, DSMR protokol átalakítása wMbus rádiójellé (EN13757-4)
Sanxing SX601, SX631, Sagemcom MA105, MA304, stb.
Gázfogyasztás: G40 alatti impulzusportok, G40 és nagyobb gázórák imp. megosztása
Elster, Honeywell, Flogiston, Itron, stb.
Vízfogyasztás: gyártói wMbus rádióadók (EN13757-4)
Diehl, MOM, Bmeters, stb.
Almérők távleolvasása:
Áramfogyasztás: Direkt vagy áramváltós megoldások, Modbus, Mbus, impulzus
Vízfogyasztás: OMS wMbus (EN13757-4)
Gázfogyasztás: Impulzus
Adatgyűjtés és adattovábbítás: wMbus, impulzus, Modbus, Mbus kiolvasása Geckol-lect-KE adatgyűjtővel, geckollect.com webalkalmazás bemutatása

4.3 szekció Alternatív hajtások

Levezető elnök: Tompa Ferenc, ETE Szakosztály elnök

A közösségi közlekedés szerepe a klímavédelmi célok teljesítésében.
Nehéz Beáta, Zöld Mobilitási igazgató, HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.

Az előadásában kiemelésre kerülnek a HUMDA által koordinált zöld mobilitási projektek, melyek fókuszában a lokálisan kibocsátás mentes közlekedés áll. Kiemelt programunk a Zöld Busz Program, mely a személyszállítási közszolgáltatás dekarbonizálásának támogatásával egyidejűleg elősegíti az elektromobilitási megoldások energetikai rendszerben való alkalmazását. Az Elektromos Hulladékszállító Mintaprojektünk célja a fenntartható közszolgáltatási megoldások előmozdítása. A zöld mobilitásban alkalmazott elektromobilitás mellett a hidrogéntechnológiai (H2) műszaki megoldások szerepe is hangsúlyos lesz az előadásban. Az előadás rámutat arra, hogy a klíma politikai célok mellett fontos a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi szemléletformás is.

A DKV Zrt. fejlesztései, nemzetközi projektjei
Mátyus László, Innovációs és Szolgáltatásfejlesztési igazgató - DKV Zrt

DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2024-es évben jelentősen megújult – véget ért a dízel autóbuszflotta teljes cseréje, új logót, szlogent kapott, arculatot váltott. Bevezetésre került a 6-14 év közötti debreceni diákok számára a díjmentes utazás a helyi közösségi közlekedésben, valamint a HUMDA Zrt-nek köszönhetően két hidrogéntechnológiai au-tóbusz tesztelésére is adódott lehetőség.
Sikeresen zárta projektjeit a Smart City divízió, mely nemzetközi pályázatokon keresz-tül különböző innovatív megoldások és digitális technológiák kipróbálását biztosította a DKV számára, és további kapukat nyit 2025-re.

Az MVM és az e-mobilitás: eredmények és célkitűzések
Bálint Norbert, MVM Mobility Kft.

Az e-mobilitás és egyéb alternatív hajtások kihívásai és jövőképe a MOL szemszögéből
Czikora Tamás, Head of Mobilitiy, MOL Csoport

Alternatív hajtáslánc-technológiák alkalmazása a járműiparban
Dr. Vajsz Tibor, vezető szakértő, Robert Bosch Kft.

Manapság a járműiparban egy izgalmas átalakulásnak lehetünk a szemtanúi. A korábban szinte kizárólagosan alkalmazott belsőégésű motoros hajtásláncok mellett egyre szélesebb körben alkalmaznak újfajta hajtáslánc-technológiákat, amelyek képesek megfelelni a jövőben érvénybe lépő szigorúbb emissziós előírásoknak. Ugyanakkor, ezeknek a technológiáknak az elterjedését számos kihívás is nehezíti, amelyek leküzdése a jövő egyik legfontosabb feladata. Az előadás célja bemutatni az újfajta hajtás-lánc-technológiákat, valamint az elterjedésüket nehezítő kihívásokat. Az előadás keretében külön figyelmet szentelünk az elektromobilitás területén zajló technológiai újításoknak, amelyek várhatóan nagymértékű befolyással lesznek a mobilitás jövőjére.

A hidrogén lehetséges szerepe a jövő járműhajtási rendszereiben
- Elmélet és gyakorlat, vágyálmok és realitás, mi lehet a valós hidrogén jövő Magyarországon?
Dr. Lukács Pál, tudományos főmunkatárs, Széchenyi István Egyetem Győr, Járműipari Kutatóközpont (JKK)

A világ autógyártása szüntelen változásban van és ez különösen igaz az elmúlt 5 évre. Öt éve még lefutottnak tűnt a belsőégésű motorok története, a kérdés csak arról szólt a nagy „zöldítés” jegyben mikor futnak le az utolsó dízel- és benzinmotorok a gyártószalagokról. Ezzel szemben 2024. nyarán arról szólt a történet, hogy a szintetikus tüzelőanyaggal meghajtott belsőégésű motorok 2040 után is velünk lesznek az utakon. 2024. novemberében már arról jött a híradás, hogy a VW csoport átcsoportosított 80 milliárd Eurót a belsőégésű motorok fejlesztésére. Látható, hogy az elmúlt egy éven belül is óriásit változott a világ és most a gazdasági, pandémiás és katonai válságokról, ellátási láncok összeomlásáról, földindulásszerű politikai változásokról még nem is beszélünk. Hol van/lesz ebben szerepe a hidrogénnek? Mert lesz szerepe a hajtásláncokban, csak nem feltétlen úgy és abban a formában, mint ezt korábban gondoltuk

5.1 szekció Energiahatékonyság az épület-energetikában I.

Levezető elnök: Nagy Péter, alelnök, BPMK

HVAC rendszerek újdonságai – az EPBD irányelvek szerint
Kávási István, okl. gépészmérnök, FläktGroup Austria GmbH Magyarországi Fióktelepe

Az Európai Unió EPBD 2024/1275 irányelvei szerint az épületeknek 2050-ig klímasemlegesnek kell
lenniük, 2035-ig pedig az 1990. évi üvegházhatású gázok kibocsátásának szintjénél 55%-kal
alacsonyabb kell legyen. Ezen célok eléréséhez 2028-tól az összes új középület és 2030-tól az
összes újépítésű épület karbonsemleges kell, hogy legyen. Továbbá 2030-tól az összes új nem
lakossági épületnek- 70kW hőigény felett - kötelező lesz épületfelügyeleti rendszert kiépíteni. Mi
a FläktGroupnál, berendezés gyártói oldalról komplett rendszereket fejlesztünk ezen igényekre
vonatkozóan. Az igényvezérelt légtechnikai rendszerek elengedhetetlenek lesznek a fenti célok
teljesítéséhez. Továbbá az előadás során szeretnénk érintőlegesen bemutatni FläktEdge, mini
épületfelügyeleti rendszerünket. melyet kis és közepes méretű épületekhez fejlesztettünk, annak
érdekében, hogy minél energiahatékonyabb és optimálisabban működő rendszereket
alkothassunk a fenti irányelvekkel egyetértésben.

A magyarországi lakóingatlan-állomány energiaigényének becslése
Horváth Áron, ügyvezető igazgató, MEHI - Magyar Energiahatékonysági Intézet

Az előadás egy megjelent tanulmány frissítésén, kiegészítésén alapulna
Az eredeti tanulmány szerzői: Bene Mónika – Ertl Antal – Horváth Áron – Mónus Gergely – Székely Judit
Tanulmányunkban a 2020-as magyarországi lakóingatlan-állomány energetikai jellemzők szerinti eloszlására végzünk becsléseket. A Magyarországon újdonságértékű számításaink során összeállítottunk egy új adatbázist a 2016 óta kiadott energetikai tanúsítványok, a 2016-os mikrocenzus és a KSH lakásépítési statisztikájának összekapcsolásával. A mikrocenzus-felvételben szereplő lakásokhoz és az azóta eltelt időszak 68 ezer új lakásához rendelünk energetikaitanúsítvány-adatokat és besorolási betűjelet. Statisztikai alapon kapcsolatot állítunk fel a lakástulajdonságok és az energiaigény között, amelyet az állomány egészére vetítünk ki. Ezt feldolgozva mutatjuk be a magyar lakóingatlan-állomány becsült számított fajlagos energiaigényét és a becslés területi, illetve ingatlantípus szerinti jellemzőit. Eredményeink támogathatják a pénzügyi rendszer fenntartható jelzáloghitelezését.

Budapest lakóépületeinek energetikai felújítása
Dr. Sugár Viktória, Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építástudományi Kar
Dr. Hartmann Bálint, F4STER Zrt.

A Budapest CARES projekt a fővárosi lakóépület-állomány energetikai korszerűsítését célzó kulcsfontosságú kezdeményezés, amelynek célja az Európai Unió támogatásával az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a budapesti lakóingatlanokban.
A projekt részeként vizsgáltuk a fővárosi épülettipológiát, mely az országos átlagtól eltérően nagyobb arányban foglal magába társasházakat. A kialakított komplex felújítási csomagok a helyi állomány jellegzetességeit veszik figyelembe, mely alapját képezi a jövő nagy tömegű korszerűsítési kampányának.
Az energiahatékonyság szempontjából különösen fontos a hőszigetelés állapota és a fűtési rendszerek korszerűsége. Budapest lakásállományában a régebbi épületek gyakran elavult fűtési rendszerekkel és rossz hőszigeteléssel rendelkeznek, ami energia-pazarláshoz vezet. Például sok lakásban még mindig hagyományos gázkazánok működnek, míg a korszerűbb, kondenzációs kazánok és a hőszivattyúk használata sokkal hatékonyabb lenne.
Ugyanakkor a felújítások tervezésénél fontos figyelembe venni a történeti épületállomány jellegzetességeit, építészeti karakterük védelmét, mely Budapest egyik legfőbb építészeti öröksége, a városkép egyik alapja.
A főváros egyik legnagyobb kihívása, hogy a magántulajdonosok nem rendelkeznek megfelelő ösztönzőkkel a házaik felújítására, emellett a nemzeti és uniós pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés is korlátozott. A projekt célja ezeknek az akadályoknak a leküzdése innovatív pénzügyi modellek kidolgozásával, bankokkal és nemzetközi pénzintézetekkel együttműködve. Ezen kívül a projekt fontos szerepet játszik a lakosság tudatosságának növelésében és a helyi közösségek bevonásában a zöld átmenet folyamatába.

Hűtő/fűtő rendszerek felülvizsgálata, integrálása az audit jelentésekbe, EKR elszámolásba - 666/2020 (XII.28) Korm rendelet, 19/2021 (IV.14) ITM rendelet
Kiss Hermina, NKVH

MVM HEM aggregátori modell - Épülettechnika Energiahatékonysági program bemutatása
Farkas Ibolya, senior üzletfejlesztési szakértő, MVM Ügyfélkapcsolati Kft. Termékfejlesztési és értékesítési csatornamenedzsment Igazgatóság

Az MVM-csoport és ezáltal az MVM Otthon Plusz Zrt. célja az energiahatékonysági intézkedések kapcsán keletkező hitelesített energia megtakarításokat (a továbbiakban: HEM) saját maga közbenjárása, azaz lényeges hozzájárulás kifejtésével előállítani. A bemutatásra kerülő program célja a lakossági épülettechnikai: épület energetikai / épületgépészeti beruházások megvalósítása során és az ennek kapcsán keletkező va-gyoni értékű jogok tulajdonjogának megszerzése.

Lakossági épülettechnikai beruházások:
• nyílászárócsere,
• hőszigetelés,
• hűtő-fűtő klímák, hőszivattyús rendszerek üzembe helyezése,
• kazáncsere

Az MVM Otthon Plusz Zrt. a kivitelezők közreműködésével ún. lényeges hozzájárulást fejt ki a megvalósuló energiahatékonysági intézkedések alkalmával, ami megalapozza azt, hogy az ily módon keletkező HEM elsődleges jogosultja legyen. Az MVM Otthon Plusz Zrt. a feladatok egy részét ún. Szervezőpartnerek bevonásával hajtja végre.

Dinamikus épületenergetikai szimuláció megvalósult példával
Szuromi Judit, okl. építészmérnök, energetikai auditor - Planet Energy Magyarország Kft

Erdős Dávid, BME GPK Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék - Planet Energy Magyarország Kft

A Planet Energy Magyarország Kft. 2020-ban kapott megbízást a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonában lévő 1118 Budapest, Mányoki út 9. alatti épületegyüttes mintaprojektként megvalósuló, energiatudatos komplex felújításához szükséges döntéselőkészítő koncepció megalapozására. A későbbi tervezési folyamat során fontos szempont volt, hogy az épület a LEED Gold minősítést elérje. Az épület hatékony üzemeltetéséhez szükséges üzemviteli jellemzők kialakításában kaptunk szerepet, melyhez a DesignBuilder dinamikus épületszimulációs szoftvert használtuk. A szoftverrel lehetőség nyílik modellezni a megvalósult épületgeometriát, gépészeti rendszereket, figyelembe véve a felhasználói szokásokat. Éves szinten, órás bontásban elemezhető, hogy a gépészeti és használati paraméterekben történő változtatások hogyan hatnak az épület viselkedésére, fogyasztására, komfortjára. Bemutatásra kerül a projekt és a dinamikus szimulációs módszertan.

5.2 szekció Ipari Energetika

Levezető elnök: Dr. Nagy Zoltán, elnök, IEF

Trágyától a zöldáramig – villamosenergia beszerzési lehetőségek a Zöld mérlegkörben
Ragoncza Ádám, ügyvezető, NaWaRo Kft

A villamosenergia beszerzés jelentősen átalakult az elmúlt években. Míg korábban biztonságot adtak a többéves fixáras áramszerződések, a piac volatilitása miatt ma egy tőzsdei SPOT+FEE áras szerződéssel alacsonyabban tartható egy vállalat energiaköltsége. Az utóbbi években egyre inkább felértékelődtek a közvetlen zöldáram beszerzési lehetőségek is. Cégcsoportunk ezekre a változó igényekre kínál közvetlen megoldást. 2006 óta 13 hazai biogázos kiserőmű megvalósításában vettünk részt és az évek során folyamatosan együttműködtünk a zöldenergia termelőkkel. Most stratégiai villamosenergia kereskedő partnerünk bevonásával hosszútávú, teljes ellátásra szóló villamosenergia ellátási szerződéseket tudunk kötni. A Zöld mérlegkörben Ügyfeleink akár közvetlenül a termelőtől, a biogázüzemtől is vehetnek zöldáramot 0-24 órán keresztül, nem csak akkor, amikor süt a nap.

Víz és energia
Varga Szabolcs, Knot Kft

A vízi közmű szolgáltatók számára az energiapazarlás egyik jelentős forrása a nem számlázott víz (NSZV), amely jelentős hatással van az üzemeltetési költségekre és a fenntarthatóságra. Előadásunk során bemutatjuk, hogyan azonosíthatók és csökkenthetők az NSZV-hez kapcsolódó energiapazarlási tényezők. Konkrét megoldásokkal szolgálunk a vízhálózat veszteségeinek feltárására, mérséklésére és az energiahatékonyság növelésére.

Ipari szennyvíztisztító telepek energiahatékonysága
Molnár Boglárka, Molnár Róbert, ügyvezető, Menerko Kft.

Az előadáson keresztül szeretném bemutatni az ipari szennyvíztisztító telepek főbb energiafogyasztási pontjait. A prezentációm célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, mely fogyasztókat milyen módszertannal érdemes energiahatékonysági szempontból részletesen megvizsgálni.
Egy szennyvíztisztító telep energiahatékonyságát a meglévő állapot valamennyi részterületének – itt szó van egyaránt a gépészeti és az energetikai oldalról is – összessége határozza meg, melyek pontos ismerete elengedhetetlen energiahatékonyságot növelő beruházások tervezésekor.
Auditáló szervezetként jelen előadással az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet minden műszaki szempontra, amelyeknek az helyes értékelése alapvetően meghatározza egy ipari szennyvíztisztító telep energiahatékonyság-növelésének sikerességét.

Trendfordulások az ipari szigeteléstechnikában - 4 év tapasztalatai
Kiss Mátyás, értékesítő mérnök, Dynoteq Kft.

Elképesztően turbulens időszakot tudhat maga mögött a magyar ipar az elmúlt 4 évet tekintve: világjárvány, háború, elszálló energiaárak, rekord infláció, EKR, fit for 55, stb. Természetesen ez mind kihatással volt az energetikára, azon belül is az ipari szigeteléstechnikára egyaránt. Előadásomban igyekszem összefoglalni az elmúlt évek tapasztalatait, hatásait néhány szemléletes példán keresztül, továbbá egy becslést és felkészítést adni arról, hogy mi várható a jövőre nézve.

Bajban a gyártócégek? Energetikai kitekintés és trendek az ipari fogyasztóknál
Havas Márton, ügyvezető, Wenerate Kft.

Az ipari energiafogyasztók versenyképességét és az energiaárak alakulását elemző tanulmány főbb megállapításai azt
mutatják, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedben jelentős változások következtek be az áramárak terén. Míg 2013 első felében
az országban a nem lakossági fogyasztói számára az áramárak alacsonyabbak voltak, mint sok más európai országban, 2023-ra
Magyarország az Európai Unió egyik legdrágább piacává vált ezen a téren. Az áramárak több mint 230%-os emelkedése miatt a
magyar ipari fogyasztók, különösképpen az energiaintenzív iparágak súlyos versenyképességi hátrányba kerültek a román, cseh és
lengyel versenytársaikkal szemben.
A tanulmány kiemeli, hogy az EU-ban működő ipari vállalatok általánosságban is jelentős versenyhátrányt szenvednek az
Egyesült Államokban és Kínában működő vállalatokkal szemben, az energiaköltségek 350-400%-os differenciát mutatnak az EU
hátrányára. Ennek ellenére az energiahatékonysági intézkedések jó válaszlehetőséget kínálnak: a tanulmányban saját adatok
alapján vizsgált vállalatok 2021 és 2023 között átlagosan 39%-kal tudták csökkenteni az árbevételhez viszonyított fajlagos
energiafogyasztásukat.
A Wenerate által kínált automatizált energiamenedzsment megoldás lehetőséget biztosít a gyártó vállalatok számára,
hogy valós idejű adatgyűjtés és elemzés segítségével folyamatosan monitorozzák energiafogyasztásukat, optimalizálják
működésüket, és csökkentsék a termelési költségeket. A platform segítségével a cégek javító intézkedéseket foganatosíthatnak az
energiahatékonyság fokozása érdekében, hozzájárulva ezzel versenyképességük megőrzéséhez.
Ez az elemzés közelről indulva és egyre nagyobb látószöget befogva rávilágít a magyar, régiós és EU-s ipar energetikai
kihívásaira, és bemutatja azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek révén a vállalatok mérsékelhetik az energiaárak okozta
versenyképességi hátrányokat.

Energiagazdálkodási-teljesítménymutató függvények alkalmazása ISO 50001-es rendszerekben
Bíró Gábor, energetikus, Alfaped Kft.

5.3 szekció Tehetséges fiatalok az energetikában I.

Levezető elnök: Dr. Gács Iván

Hidrogén bekeverés tüzeléstechnikai vizsgálata
Papp Dániel Miklós, ESZK

A földgáz jelentős energiahordozó, az ipari és a háztartási tüzeléstechnikai egységekben. Azonban az emissziós értékei miatt a felhasználása nem összeegyeztethető a globális dekarbonizációs célokkal. Mindazonáltal a villamosenergia-rendszernek továbbra is szüksége van a gázturbinákra, a forgó tömegük, valamint a gyors és nagy teljesítmény változtatási gradiensük miatt. Alternatív, karbon kibocsátással nem járó tüzelőanyagként a hidrogén egyre nagyobb arányban hozzáférhető energiahordozó. Különösen az időjárásfüggő megújuló energiatermelők növekvő részarányának köszönhetően. Előadásban bemutatásra kerül a hidrogén bekeverésnek a hatása a tüzeléstechnikai tulajdonságokra, illetve az eltérő hidrogén és oxigén szint által kiváltott emissziós értékekben történő változások is.

Energiatárolók alkalmazási lehetősége a kiegyenlítő szabályozásban
Békési Bálint, ESZK

A zöld átállás komoly kihívások elé állítja a rendszerirányítót. Ahhoz, hogy a termelés-fogyasztás egyensúlyát fent tartsa, rendszerszintű szolgáltatásokat kell beszereznie, igénybe vennie. Az időjárásfüggő megújulók megnövekedett elterjedése miatt az egyensúly tartásához évről-évre egyre több ilyen szolgáltatásra van igény, mely az árak emelkedését vonzza magával. A tárolók megoldást nyújthatnak a kínálati piac szűkösségéből fakadó problémákra. Bár villamosenergiát termelni nem képesek, de a gázerőművekhez képest gyorsabban telepíthetők, illetve áruk is kedvezőbb, így egy viszonylag gyors megoldásnak tekinthetők. Dolgozatomban egy kiegyenlítőszabályozásienergia-piacon résztvevő akkumulátoros energiatárolót vizsgálok.

Szivattyús energiatároló működésének modellezése
Hajdú Bálint, ESZK

A megújuló energiaforrások megnövekedett penetrációjának hatására új kihívásokkal szembesültek a villamosenergia-hálózattal foglalkozó szakemberek. A nap- és szélerőművek időjárásfüggő termeléséből adódóan a villamosenergia-kereslet és -kínálat összehangolása körülményesebbé vált, kialakult az igény az energia hálózatszintű tárolására. Jelenleg kevés olyan technológia áll rendelkezésünkre, mellyel gazdaságosan lehet nagy mennyiségű energiát tárolni. Egy kiforrott és globálisan széleskörűen elterjedt módszer a szivattyús energiatárolás, mely helyzeti energia formájában tárolja el a megtermelt többletet reverzibilis szivattyú-turbina gépegységek segítségével. Ezen létesítmények alkalmazásával az energiaár volatilitása is csökkenthető, kiszámíthatóbbá teszi a rendszert és segít a teljesítményegyensúly fenntartásában.

PICASSO platformhoz való csatlakozás hatásai - Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?
Kaszta Friderika, ESZK

Az utóbbi években kétségkívül aktuális téma az összekapcsolt kiegyenlítőenergia-piacok kérdése mind hazai, mind európai viszonylatban. A hazai előkészületek is javában zajlanak, míg nap mint nap kerülnek megválaszolásra és merülnek fel újabb kérdések azon TSO-k esetében is, akik már csatlakoztak a PICASSO platformhoz. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy a német, osztrák és olasz átviteli rendszerirányítók esetében az eddigi európai gyakorlatok, az árak alakulása és a felmerülő nehézségek milyen tanulságokat hoztak magukkal az elmúlt időszak pilot projektjeiből. Kutatásom során azt tűztem ki célul, hogy ezen információk és tapasztalatok alapján lehetséges válaszokat kapjak arra a kérdésre, mi várható az egyre közelgő MAVIR csatlakozással, és milyen hatásai lesznek a PICASSO platformnak a hazai kiegyenlítőenergia-piacra, kiegyenlítőenergia-árakra.

Egy trigenerációs kis moduláris reaktor működésének és bevételének érzékenységi vizsgálata nyílt hozzáférésű energiapiac modell segítségével
Fekete Dezső Domonkos, ESZK

A 21. század energetikájában kulcsszerepet kap a karbonsemlegesség, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság, legyen szó a villamos energiáról, távhőről, vagy éppen hidrogénről. Mi lenne, ha egy kis moduláris atomreaktorral (SMR) mindhárom terméket meg tudnánk termelni és nem csak külön-külön, hanem egy trigenerációs technológiával egyszerre is?
Kutatásomban egy trigenerációs kis moduláris atomreaktor villamosenergia-, távhő- és hidrogénpiacon való viselkedését vizsgálom. A vizsgálat során különböző szcenáriók elemzésére térek ki, a fosszilis üzemanyagok, szén-dioxid kvóta árának, a kis moduláris atomreaktor üzemeltetési költségének változtatásával különböző mértékű megújuló termeléssel. Eredményeimmel arra jutottam, hogy az SMR-ek mindhárom energiapiacon hatékonyan képesek működni, nem is beszélve arról, hogy egy tisztán piaci alapon működő SMR magas profittal és rövid megtérüléssel kecsegtet.

Megújuló energiatermelés hatása a jövő villamosenergia-rendszerének stabilitására
Apor Veronika, ESZK

A megújuló energiaforrások egyre növekvő térnyerése a rendszerstabilitás szempontjából is változásokat hoz. A nap- és szélenergia-termelő egységek teljesítményelektronikai eszközökkel csatlakoznak a hálózatra, míg a hagyományos villamosenergia-termelésben használt forgógépek tehetetlenséget, más néven inerciát biztosítanak. A termelés-fogyasztás-egyensúly felborulásakor az inercia segít visszabillenteni a hálózatot egyensúlyi állapotba.
Kutatásom során két, inerciacsökkenésnek a jövőben különösen kitett európai hálózatot vizsgáltam meg, Kelet-Németország és a Baleár-szigetek energiarendszerét. A hálózatok jelenlegi és lehetséges jövőbeli állapotairól egy-egy statikus modellt készítettem DIgSILENT PowerFactory szoftveres környezetben, majd megvizsgáltam a rendszerek tulajdonságait, a teljesítményáramlásokat, a stabilitási viszonyokat. A kapott eredményekről pedig egy komplex elemzést készítettem.

Szinkrongépek és teljesítményátalakítók dinamikus viselkedésének elemzése a rendszerlengések frekvenciatartományában
Galó András, ESZK

Az összekapcsolt villamosenergia-rendszer minden üzemállapot változásakor lengések alakulnak ki a feszültség és a frekvencia jelekben, melyeket a teljes rendszer dinamikus tulajdonságai határoznak meg. Ezen lengések csillapítása kritikus feladat az üzembiztonság fenntartása szempontjából. Az egyre növekvő számú inverteres termelőegységek jelentős mértékben járulhatnak hozzá a rendszerlengések gerjesztéséhez vagy csillapításához.
Kutatásomban szakirodalom alapján felépítésre kerül egy rendszermodell, mely alkalmas lokális és rendszerközi lengések szimulációjára, valamint tartalmaz szinkrongépeket és aggregált inverteres termelőegységet is. A modellen időtartománybeli szimulációval vizsgált a szinkrongépek különböző PSS vezérléseinek hatása a lengések tulajdonságaira. Emellett az inverter csatlakozási pontján impedancia alapú stabilitásvizsgálatot futtatva elemezhető a hálózat és az inverter impedanciájának frekvenciafüggése az 1 Hz – 1 kHz frekvenciatartományban.

SCW-SMR zónakoncepcióra vonatkozó csatolt egyensúlyi zónaszámítás aktualizált ciklus eleji töltettervvel
Várkonyi Zsófia, ESZK

Egy 4. generációs, kis moduláris reaktortípus kidolgozásán dolgozik az ECC-SMART projekt. Az SCW-SMR egy olyan nukleáris reaktor, amely hűtőközegét és moderátorát olyan könnyűvíz alkotja, amely a felmelegedés során belép a szuperkritikus mezőbe.
A projekt keretein belül kifejlesztésre került az Apros - SPNDYN kódrendszer, melyet eddig egy tisztán 5%-os dúsítású UO2 kazettákból álló töltettel rendelkező zóna csatolt egyensúlyi állapotszámítására használtak. Jelen kutatás célja az aktuális ciklus eleji zónatöltet figyelembe vételéhez szükséges csoportállandó-generálás és -parametrizálás volt, továbbá az aktualizált zónatöltettel csatolt egyensúlyi állapotszámítás végzése.
A kapott eredmények az Apros és Serpent 2 kódokkal korábban végzett egyensúlyi számításokhoz hasonlítva kerülnek értékelésre.

Az Apros-SPNDYN csatolt termohidraulikai-reaktorfizikai program rendszer felkészítésének megkezdése az SCW-SMR zónakoncepcióra vonatkozó tranziens számításokra
Zsiros Antal, ESZK

Zsiros Antal, hallgató, Energetikai Szakkollégium,
Varju Tamás, tudományos segédmunkatárs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet,
Dr. Babcsány Boglárka, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet,

Összefoglalás:
A BME Nukleáris Technikai Intézete által elnyert Euratom/H2020 pályázat, az
ECC-SMART projekt célja egy szuperkritikus vízhűtésű kis moduláris reaktorkoncepció kifejlesztése. A projekt keretein belül kifejlesztésre került egy csatolt Apros-SPNDYN reaktorfizikai-termohidraulikai kódrendszer, melynek megkezdtük tranziens számításokra történő felkészítését. Az SPNDYN diffúziós közelítést alkalmaz a számítások során, melyhez szükséges csoportállandókat parametrizált függvényekkel fejezzük ki. A függvények származtatásához egy csoportállandó-adatbázist generáltunk, melyen termohidraulikai állapottól függő függvényillesztést végeztünk. A paraméterezett függvényekkel kiegészített kódrendszerrel különböző átmérőjű töréssel jellemezhető, melegági hűtőközegvesztéses tranzienst szimuláltunk.

6.1 szekció Energiahatékonyság az épület-energetikában II.

Levezető elnök: dr. Talamon Attila, WINERGY Mérnökiroda Kft.

Támogatott energetikai tanácsadás szerepe és tapasztalatai a KKV-k életében
dr. Bíró Imre, Energetikai konzorcium vezető, BKIK GSZT Tanácsadási Osztály Elnökségi Tag, Protamin Kft.

A Magyar GazdaságFejlesztési Ügynökség (MGFÜ, korábban IFKA) Energetikai Tanácsadási Voucher Program keretében vissza nem térítendő támogatást nyújtott energetikai tanácsadáshoz KKV-k számára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2024-ben önkéntes tagvállalatai számára ingyenes egyórás energetikai tanácsadást hirdetett meg.

Cégünk az előbbi programban a tanácsadásra jogosult és elfogadott összesen 11 minősített szolgáltató cég közé tartozik, a másik esetében mi szerveztük a szakmai programot.

A felmerült legfontosabb tapasztalatok összefoglalása kifejezetten érdekes téma a szakemberek és az iparági vezetők számára.

Az előadás legfontosabb témái:

Humán aspektusok: Hitelesség, Bizalom, Nyitottság, Tudatosság
Szakmai kérdések – létezik-e általános energetikai szakértelem
Jogszabályi környezet
Finanszírozás
Marketing és figyelem felhívás

Okos infrastruktúrával az új kockázatok ellen
Kempfner David /Sándor Csaba, Business Development Manager, SURVIOT Monitoring

Az emberi civilizáció alapvető élettere a városi környezet. Az évezredek elteltével a városok
már nem csak falvak egységei, hanem komplex rendszerek, melyek létét és működését
biztosra vesszük. Mi történik azonban, ha ezek a rendszerek elkezdenek nem működni,
amikor hidak szakadnak le, alagutak, és épületek omlanak össze, csővezetékek törnek el,
azaz amikor megszűnik az infrastruktúra biztosnak lenni? Ahhoz hogy ezeket meggátoljuk,
okossá kell tennünk városainkat, erre pedig a SURVIOT kiváló megoldás lehet.
Technológiánk által az infrastruktúrális katasztrófák, a csővezetékek törései mind
megelőzhetővé válnak, ezáltal támogatva a preventív karbantartást, és a pontos
energiagazdálkodást.

Hőszivattyús használati melegvíz profilozás, termelésoptimalizálás
Mesterházi Kristóf, szervizmérnök, DAIKIN Hungary Kft.

A hőszivattyús használati melegvíz (HMV) termelés jellegéből adódóan csak tárolós lehet. A hőtermeléshez ideális a minél alacsonyabb betárolt HMV hőmérséklet, ez ugyanakkor fogyasztói komfortproblémákat okozhat. Az energiaoptimalizáláshoz ismerni kell a fogyasztási profilt, ez alapján lehet megfelelő termelési időprogrammal energiatakarékosan és komfortosan a melegvíz hőigényeket kiszolgálni.

Az előadásban több valós példán keresztül szeretnénk bemutatni milyen energiaoptimalizálási potenciál rejlik a HMV termelési időprogram fogyasztásprofil alapján történő beállításában. Az elemzéshez több lakossági hőszivattyúk hosszútávú mérési eredményei szolgálnak alapul.

Szélsőséges időjárás az energetikában, avagy a hűtés az új fűtés?
dr. Dian Csenge, dr. Talamon Attila, energetikai projektvezető, Winergy Kft. és Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Az időjárás és az éghajlat változása egyre jelentősebb mértékben befolyásolja mindennapjainkat. A
korábbi tapasztalatok és szokások, valamint bizonyos jelenleg is érvényben lévő szabályozások alapvető
változásokon mennek keresztül. A további klímaváltozás megelőzése és a jelenlegi hatások mérséklése
mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alkalmazkodási képesség fejlesztésére. Hosszútávon az
évszakok megváltozása várható, egyre szélsőségesebb nyár és tél varható, míg az átmeneti évszakok
hossza lerövidülhet. A jelenlegi szabályozási keretekben meghatározott tényezők elavulttá válnak, és a
jövőben egyre gyakoribb felülvizsgálat válhat esedékessé. Valamint a korábbi fűtés központú gépészeti
rendszerek mellett egyre hangsúlyosabbá válik a gépi hűtés, de akár a passzív, építészeti megoldások is
teret nyerhetnek. Jelen előadásban bemutatjuk az energetikára leginkább hatással lévő hőmérséklet és
időjárás változásokat, a múltban és a várható jövőben egyaránt.

Villamosenergia-rendszer szabályozási feladatok ellátása hőszivattyús, vagy folyadékhűtős
épületgépészeti rendszerek aggregált szabályozási képességével
Barta Péter Dávid, ügyvezető, Powerie Energetika Kereskedelmi és Szolgálttó Kft.

A villamosenergia-rendszer egyenletes üzemeltetését igencsak megnehezíti a napjainkban
egyre nagyobb méreteket öltő időjárás függő villamosenergia-termelés, ezáltal a szabályozás
jelentősége folyamatosan nő.
A PowerCash egy olyan konstrukció, mely egy hőszivattyú-épület együttest takar, melyben
az utóbbi, mint hőtároló jelenik meg, az említett eszköz pedig gyakorlatilag az épületgépészeti
rendszerk vezérlését látja el. A hőmérséklet-változás befolyásolja a felvett villamos
teljesítményét a gépnek, ezáltal annak közvetlen menedzselésével felajánlhatóvá válik, mint
szabályozó kapacitás.
Hazánkban már ma is elérhetőek olyan hőszivattyús rendszerek, melyeket ki lehetne
használni az imént említett módon, ezért az infrastruktúra jelentős fejlesztése nélkül is
megvalósítható a szabályozás.

Megvalósult akkumulátor+napelemes projekt
Urbán Kristóf, auditor, tanácsadó, ügyvezető, Wattkan Kft.

Az előadás egy valós napelem+akkumulátoros projektet mutat be. A projektben az akkumulátor több vezérlési módja is felmerül (önfogyasztás optimalizálás, áramszüneti funkció, dízel generátor, napelem), így jó minta lehet általánosan is végfelhasználók számára. A prezentációban bemutatom a projekt műszaki tartalmát, gazdasági kalkulációkat és megfontolásokat, illetve kitérek az engedélyeztetési eljárás nehézségeire is.

6.2 szekció ESG: kötelezettségek és lehetőségek

Levezető elnök: dr.Tóth Tamás

ESG - Üvegházhatású gázok, a SCOPE-ok, illetve a SCOPE 2 számolásának nehézségei
Kepka György, EnergyHub Kft.

Az előadás az Üvegházhatású gázok, a SCOPE-ok, illetve a SCOPE 2 számolásának nehézségeiről szól.

BLACKOUT- Modern államok legnagyobb veszélyeztetése
Schwardy Miklós

Összeomlás veszélye – 11 klímatudós megfigyelései – 10 pont
2024 - IPCC; OECD; IEA; Oxfordi Egyetem: „…már túl késő…” CSAK ÁLOM AZ 1,5 °C
A természetes, társadalmi, Szociokulturális folyamatok nem változnak párhuzamosan.
Egyik legerősebb tény a geopolitika, demográfia, energia összeomlása
Ökológia, evolúció vagy politikai fegyver?
• Mindennek alapja az energia
• Antropogén hatás a klímariogatásra mindössze 5%-a
• Globális változásokhoz alkalmazkodni kell
• „zöld filozófia” – ökofóbia, neokommunizmus , kommunizmus egyenlő zöld politika
Hazai energiaforrások, Megújulók szerepe és lehetőségei
Felkészülés az energia kimaradására

Létesítmények légkezelésének energiahatékonyságot, fenntarthatóságot és ESG-t támogató komplex megoldásai
Márton Ferenc, director of sales and business development, Mielemed MPM Kft.

Az épületek HVAC rendszerei jelentős üzemeltetési költséget jelentenek, és számottevő ökológiai lábnyomot is okoznak. Ennek megfelelően, a fejlesztésük nagy pozitív hatással jár nemcsak üzletileg, hanem fenntarthatósági és ESG szempontból is, ami napjainkban fokozódó jelentőséggel bír. Előadásunkban gyakorlati oldalról közelítjük a lehetséges technológiai megoldásokat, és röviden egy esettanulmányra is kitérünk.

Üzleti partnereinkkel építőipari klaszteri együttműködésben dolgoztunk ki komplex megoldást ügyfeleink számára, amivel nemcsak sziget-szerűen, hanem holisztikus megközelítéssel dolgozzuk ki az egyedi megoldásokat, legyen szó ipari létesítményről vagy irodaházról. Cél a retrofit, ésszerűen megtartva azt, amit érdemes. Az eredmények pedig nemcsak üzletileg, hanem zöld épületminősítésben és az ESG alapját képező ESRS szabványban is használható számokkal is mérhetők.

Átállási stratégia és karboncsökkentési cselekvési tervek készítése – ESG (rész)célok elérése az energetika területén
Kovács Emese, partner, MN6 Energiaügynökség Kft.

Az ESG kötelezettség a cégek számára előírja, hogy az üzleti folyamatai és ingatlanjai számára éghajlatváltozásból eredő kockázatokat és sérülékenységi potenciált feltárja, és ezeknek a kezelésére javaslatokat fogalmazzon meg. Emellett az alkalmazkodás is fontos feladat, milyen lehetőségei vannak a tevékenységében átállni egy kevésbé kar-bonintenzív működésre. Az átállási terv ezeket a kockázatokat és lehetőségeket hiva-tott feltárni, illeszkedve a már meglévő stratégiákhoz, amennyiben figyelembe vették az éghajlatváltozási kockázatokat. Az intézkedések ebben az értelemben nem tudnak megállni a telephelyek kapujánál, fontos a teljes értéklánc és az üzleti folyamatok át-tekintése is, hiszen akár a termékek, szolgáltatások átalakítása is elkerülhetetlen. Elin-dulva a teljeskörű adatgyűjtés és karbonkontrolling kiépítésétől az energiafogyasztás és kibocsátás csökkentési intézkedések megfogalmazásán és végrehajtásán túl az évenkénti monitoringig egy átfogó folyamatról beszélünk, azok maradnak versenyben, akik ezt megteszik.

ESG a profit szolgálatában: A fenntarthatósági transzformáció üzleti lehetőségei az energetikai szektorban
Auth József, vezető stratégiai koordinátor, Zero Carbon Group Kft

Megújuló energia közösségek 2025-ben
Czinki Zsuzsanna, Erzsébetvárosi energia közösség projekt vezető
Gerendás Szabolcs, Bábolnai energia közösség projekt vezető
Petró Balázs, energetikai tanácsadó

Az energiaközösségek olyan együttműködési formák, amelyek lehetővé teszik a helyi energiaforrások közös hasznosítását, az energiafogyasztás optimalizálását és a fenntartható fejlődést. Az ilyen közösségek a tudatos megújuló energiaforrások felhasználásával elősegítik az energiafüggetlenség növelését, a megújuló energiaforrások integrációját, valamint a környezeti fenntarthatóság biztosítását. Egyrészt technológiai megoldások, másrészt társadalmi innovációk is, amelyek erősítik a közösségi részvételt és az együttműködést. Az EU és Magyarország stratégiái egyaránt hangsúlyozzák ezek fontosságát, kiemelve a decentralizált energiatermelés, a megújuló energiaforrások integrálása és az energiahatékonyság terén betöltött szerepüket. Nemcsak gazdasági és környezeti előnyöket nyújtanak, hanem hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz és a helyi közösségek megerősítéséhez is.

A sikeres megvalósításhoz innovációra, hosszútávú tervezésre és közösségi részvételre van szükség. Létrehozásukra jelenleg még nincs bejáratott út, ez többek között az elosztói hálózattól függően változik. A jogszabály környezet megpróbálja tisztázni, milyen szervezeti formák állnak rendelkezésre azok számára. A szervezeti felépítés azonban nem független attól, hogy kik azok a tagok, akikkel elindul a közösség, és kikkel tervez majdani tagként. Tapasztalatunk szerint három olyan terület van, amelyekkel foglalkozni kell ha energia közösséget kívánunk létrehozni: „adózási státusz”, energia kapacitás, műszaki tulajdonságok.

6.3 szekció Tehetséges fiatalok az energetikában II.

Levezető elnök: Dr. Gróf Gyula

Geotermikus energia szerepe a közlekedési infrastruktúra zöldítésében
Szolga Larisza, ESZK

Konzulens: Dr. Kustán Réka, egyetemi adjunktus, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Összefoglalás:
A klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt fontosságú cél napjainkban, amelynek elérésében a megújuló energiaforrások és a hidrogén alternatív felhasználása nagy szerepet játszhatnak. Magyarországon a geotermikus energia nagy potenciállal bír, ám elsősorban hőigények kielégítésére szolgál. Találhatóak azonban hazánkban olyan geotermikus kutak, amelyek hőmérséklete megfelelő lehet villamosenergia-termelésre is. A geotermikus energiával előállított villamos energiából, elektrolízis segítségével zöld hidrogént tudunk előállítani, amelyet üzemanyagcellás autókban hasznosíthatnánk. Azáltal, hogy a hidrogént megújuló energiaforrásból állítjuk elő, a belsőégésű motoros személygépjárművekhez képest akár 99%-os CO2-megtakarítást is elérhetünk. Kutatásom során megvizsgálom a már meglévő magyarországi geotermikus kutakat, majd a kiválasztott telephelyekre geotermikus erőművet tervezek. Mindezek után javaslatot teszek a villamos energiából előállított hidrogén szállítására és a potenciális töltőállomások elhelyezésére is.

Kiberfizikai villamosenergia-rendszer modellezése és vizsgálata
Dürgő Gergely, ESZK

Konzulens: Dr. Csatár János, BME-VET, adjunktus

Összefoglalás:
Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) egyre szélesebb körű alkalmazásának köszönhetően a villamosenergia-rendszer is átalakul. A fizikai rész kiegészül egy kibertérrel, valamint a kettő közti kapcsolatot megteremtő kommunikációs csatornával. A két tér szoros egymásra hatásban üzemel, együtt kiberfizikai villamosenergia-rendszert (CPPS) alkotva. A létrejött interdiszciplináris rendszer ugyan megbízhatóan, automatizáltan üzemeltethető, viszont potenciálisan sérülékeny a kibertámadásokkal szemben. A hatékony védekezéshez fontos megérteni ezen új összetett rendszer működését, a két tér kapcsolatát, valamint a kibertámadások sajátosságait. Ezen vizsgálatok megvalósításához kiberfizikai tesztkörnyezet (CPS Testbed) létrehozására van szükség. A CPS Testbed-ek lehetőséget biztosítanak valós idejű, koszimulált, költséghatékony szimulációs keretrendszerek megvalósításra, melyek alkalmasak többek között kibertámadás, potenciális fenyegetés és a rendszer ellenállóképességének vizsgálatára, detektálási algoritmusok tesztelésére.

A kutatás célja egy olyan valósághű, moduláris szimulációs keretrendszer kialakítása, mely lehetőséget biztosít ezen új terület széles körű vizsgálatára.

A fenntartható, megújuló alapú energia-mix melletti ellátásbiztonság és rendszerstabilitás biztosításának hazai erőművi lehetőségeinek gazdasági vizsgálata
Kardos Martin, ESZK

A fenntarthatóság és a megújuló energia részarányának növelése egyre fontosabb, különösen az Európai Unióban. Az utóbbi években azonban nem várt események, jelentős változásokat hoztak az energiaiparban, megtörtént az eddig nem várt energia árrobbanás. A villamosenergia- és a földgáz-árak drasztikusan megnőttek és volatilissé váltak, ami növelte a piac bizonytalanságát. Fontossá vált a gáztüzelésű-, különösen a kombinált ciklusú gázerőművek szerepe, amelyek magas hatásfokuk és gyors szabályozhatóságuk miatt különösen fontosak a rendszerstabilitás szempontjából.
Kutatásomban elemeztem a hazai erőművi kapacitások és termelések alakulását, valamint a villamosenergia-, földgáz- és szén-dioxid kvótapiaci árakat, a különböző szabályozási piacok rendelkezésre állási- és energiadíjait, illetve a gázerőművek megtérülésére gyakorolt hatásokat.

PWR pálcaköteg távtartó rácsán alkalmazható különleges keverőelem geometriák termohidraulikai vizsgálata TR-PIV mérési módszerrel
Szegedi-Csinády Csongor, ESZK

Szegedi-Csinády Csongor, hallgató, Energetikai Szakkollégium,
Dr. Orosz Gergely Imre, adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet,

Összefoglalás:
Napjaink kereskedelmi reaktoraiban, szinte kivétel nélkül, a hőfelszabadulás üzemanyag pálcákban valósul meg. A pálcákból az atomreaktor típusának megfelelő rácsosztású üzemanyag kazettákat hoznak létre. A pálcaköteg összefogását távtartó rácsok végzik, amik a legegyszerűbb kialakításban is növelik az áramlás turbulenciáját, ezzel pedig a hőátadást, azonban ez a hatás rövid távon disszipálódik. Egy helyesen megtervezett keverőelemmel kibővített távtartó rács hosszú távon növelheti ezt a hatást.
Kutatásom során különleges, összetett keverőelem geometriákat vizsgáltam kétdimenziós PIV (angolul: Particle Image Velocimetry) méréstechnika alkalmazásával. Ezzel a korszerű, beavatkozásmentes módszerrel optikai úton határozható meg folyadékokban az áramkép és áramlási jellemzők. Az általam vizsgált keverőelemeken még nem valósult meg mérés ezzel a technikával. Továbbá MIR (angolul: Matched Index of Refraction) technikával növeltem a mérés pontosságát, ami a mérőcsatornában elhelyezett különböző anyagok fénytöréséből származó torzító hatást küszöböli ki.

Villamos járművek szigetelésének újrahasznosíthatósága
Bangó Zsófia Lilla, ESZK

Konzulensek: Dr. Cselkó Richárd, Székely László (BME Villamos Energetika Tanszék)

Összefoglalás:
A globális felmelegedés elleni küzdelem fontos pontja a közlekedés, azon belül is a hibrid és teljesen villamos járművek terjedése. Azonban nem elhanyagolható az a kérdés, hogy mi történik a jármű motorjával, miután lejár az élettartama. A motorral együtt a szigetelési rendszer elemeiből is hulladék lesz, melynek kezelésére nincs minden esetben egységes módszer. A legtöbb anyag a motorból és a szigetelésből, például a fémek, a szervetlen szigetelőanyagok és az impregnáláshoz használt anyagok, például a műgyanták nem bomlanak le, így hosszú távon károsítanák a környezetet.

Kutatásunk során a különböző, villamos járművekben alkalmazott szigetelőanyagok, valamint a motor egyes részeinek újrahasznosíthatóságát vizsgáljuk, és bemutatjuk a lehetőségeket, melyek elengedhetetlenek a fenntartható közlekedéshez és járműgyártáshoz.

Épület korszerűsítése és különböző napelemes rendszerek együttes alkalmazása
Dobó Evelin, ESZK

Az elmúlt évtizedben egyre jobban előtérbe került az épületállomány dekarbonizációja, melynek egyik kulcslépése a lakóépületállomány korszerűsítésében van. Az épületek felújításakor mind az igények csökkentése – például külső hőszigetelés, ablakcsere – mind pedig a hatékony, nem fosszilis energiahordozón alapuló fűtési rendszerek beépítése nagy hangsúlyt kap a célok eléréséhez. Elsődleges megoldás az épületgépészeti rendszereknél a hőszivattyús rendszerek telepítése, ez azonban nagymértékű elterjedésével a villamosenergia-hálózat terhelésének növelését jelentené. Hőszivattyús és napelemes rendszerek együttes alkalmazásával a villamosenergia hálózat terhelése csökkenthető, azonban a napelemes termelés csúcsa, illetve a hőszivattyús energiafelvétel jellemzően nem esik egyben az ellentétes szezonalitás miatt. Ebben a tanulmányban egy családi ház példáján vizsgálom az egyes épületkorszerűsítések és különböző napelemes rendszerek együttes alkalmazásának lehetőségét és korlátait.

Időjárási paraméterek vizsgálata a globálsugárzás előrejelzések pontosságának növelése érdekében
Soós Viktória, ESZK

A vízszintes globálsugárzás előrejelzések elengedhetetlenek a naperőművek teljesítményének előrejelzéséhez. Az előrejelzési pontosság növelése miatt kisebb lesz a kiegyenlítő energia szükséglet, ezzel elősegítve a naperőművek hálózati integrációját. Az NWP, azaz a numerikus időjárás előrejelző módszer a vízszintes globálsugárzás becslés legelterjedtebb módja. Az előrejelzések trendszerűen hibával terheltek az egyedi időjárási tulajdonságok miatt. A mérési adatok lehetővé teszik, hogy az előrejelzéseket visszaellenőrizzük, vagyis a hibák utófeldolgozással korrigálhatók. A numerikus időjárás előrejelző modell több időjárási paraméterre ad előrejelzéseket, amelyek közül 31 paramétert elemeztünk részletesebben, többek között a felhőzet magasságát, a direkt sugárzást vagy a felszíni nyomást. Ezen kívül az azimut és a zenit szög értékeket is figyelembe vettük. A kutatás fő célja, hogy megvizsgáljuk, mekkora javulás érhető el az alapmodellhez képest az utófeldolgozásnak köszönhetően, illetve melyek azok a paraméterek, amelyek hozzájárulnak az előrejelzési pontosság növekedéséhez.

Energiatárolók és konvencionális erőművek szerepe a jövő tartalék piacán
Baross Bence, BME 7. féléves hallgató

A jövőben a tartalékpiacok megbízhatósága és hatékonysága kulcsszerepet játszik az ellátásbiztonság fenntartásában. A dolgozatom célja az energiatárolók és a hagyományos erőművek jövőbeli szerepének vizsgálata a tartalékpiacokon. Az energiatárolási technológiák folyamatos fejlődése és a megújuló energiaforrások térnyerése új lehetőségeket és kihívásokat hoz a villamosenergia-rendszerek számára. Ezzel párhuzamosan a konvencionális erőművek rugalmassági képességei is fontosak maradnak a piaci stabilitás és az optimális költségelosztás szempontjából.
A dolgozatomban a PLEXOS szoftverben felépített modelljeim alapján elemzem az energiatárolók és a konvencionális erőművek szerepét a 2030-as villamosenergia-rendszerben. Összehasonlítom a piaci mechanizmusokat és a különböző technológiák viselkedését annak megfelelően, hogy azok a villamosenergia-piac mellett a tartalék piacon is szerepelnek-e. Kitérek a magyarországi tartalékpiac felépítésére és szerepére is a jövő villamosenergia-rendszerében.

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájának elemzése nagy részletességű villamosenergia-rendszer modell segítségével
Nagy Levente Robin, BME energetiai mérnök szak 7. féléves hallgató

Ezen kutatás keretein belül a magyarországi villamosenergia-, valamint a környező országok és Magyarország hidrogénrendszerére összpontosító modellezést végzek el, különös tekintettel a hidrogén iránti keresletre, a termelésre, a különféle technológiák működésére és annak gazdasági aspektusaira. Munkám során az előző TDK dolgozatom alapjaira támaszkodva feltérképezem Magyarország és a környező országok jövőbeli tervezett hidrogéntermelését, valamint az igények kielégíthetőségét. Megépítem az Energy Exemplar PLEXOS nevű villamosenergia-piac modellező szoftverében Magyarország és a szomszédos országok villamosenergia rendszerét, amibe integrálom a hidrogén termeléséhez szükséges elemeket. A modellem eredményeinek elemzése révén dolgozatom átfogó képet adhat Magyarország hidrogénpiaci helyzetéről, annak fejlesztési lehetőségeiről, valamint támogathatja a döntéshozatalt az energiastratégiai célok elérésében és a hidrogén infrastruktúra mentén.

Gépi tanulás alapú másnapi piaci előrejelzések értékelése akkumulátoros energiatároló termelés-optimalizálásával
Papik Ákos

Napjainkban a világ a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű alkalmazása felé halad, amelynek következtében a fosszilis energiahordozók elkezdtek kiszorulni a villamosenergiamixből. Ennek hatása, hogy a fogyasztás és a termelés egyre inkább eltér egymástól és a kevésbé szabályozható megújuló termelőegységek miatt a napon belüli energiatárolás nagyon fontossá vált. Nem meglepő, hogy jelenleg a beruházások középpontjában az akkumulátoros energiatárolók vannak, amelyek azonban elég jelentős beruházások. Kutatásom során ezen berendezések optimális üzemeltetési startégiáját kerestem a HUPX másnapi piacán, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme a másnapi piac árelőrejelzés. Modellemben sorra vettem több gépi tanuló algoritmus viselkedését és megvizsgáltam, hogy mely módszerrel érhető el a legnagyobb bevétel.

KLENEN'252025. március 5-6.

Szervezők

A konferencia helyszíne

Program

Az alábbiakban a KLENEN'25 programját találja szíves tájékoztatásul.A program változtatásának lehetőségét fenntartjuk, frissülése a honlapon követhető.Az előadások rövid összefoglalói az előadások címénél legördülő módon található, feltöltésük folyamatos.

A konferencia programfüzete itt elérhető!

A konferencia plenáris előadói

Plenáris előadások

Energiagazdálkodási szakpolitikák aktualitásai Deli Daniella helyettes államtitkár, Energiaügyi Minisztérium

Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a fenntarthatóság érdekében Vedres Péter, főosztályvezető, MEKH

Merre tart a magyar és az európai hőszivattyú piac?Kiss Pál, elnök - Magyar Hőszivattyú Szövetség

Auditorokat érintő képzések, továbbképzések és vizsgaszabályzat Nagy Péter, alelnök, BPMK - Budapesti és Pest Vármegyei Mérnök Kamara

2. szekció Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) aktualitások

Levezető elnök: Hársfai Péter Ferenc, MEKH

EKR tőzsde eredményei és fejlesztése dr. Tordas Eszter, kereskedelmi vezető, CEEGEX Ltd.

Az energiahatékonyság szabályozásának Európai Uniós és hazai változásai Ringhoffer Örs, főosztályvezető - Energiaügyi Minisztérium

Innovatív hőakkumulátor elszámolása EKR-ben Andrássyné Farkas Rita, alapító, HeatVentors Kft.

EKR audit/hitelesítés, értékesítési tapasztalatok, EKR statisztikák Rácz Attila, kereskedelmi igazgató – EnergyHub Kft.

Bemutatkozik az Energetikai Auditorok SzövetségeTatár Dénes, elnök, EASZ – Energetikai Auditorok Szövetsége

Az EKR piac helyzete egy auditáló és hitelesítő szervezet nézőpontjából Gellért Péter, ügyvezető igazgató, Alfaped Kft

3.1 szekció Az Energia Stratégia kihívásai

Levezető elnök: Ringhoffer Örs, Energiaügyi Minisztérium

Villamosenergiarendszer-barát megújulók. A biogáz és biometán hasznosítás üzleti modelljei Magyarországon Csermely Ágnes, kutatási főmunkatárs, BME Zéro Karbon Központ

Az energiaárak jövője dr. Szilágyi Zsombor, c. egyetemi docens, Miskolci Egyetem

A hazai ipar reakciója az energetikai és piaci viszonyok alakulására 2025 elején dr. Nagy Zoltán, elnök, Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF)

Kisléptékű szivattyús energiatárolók kialakításának lehetőségei É-Mo-on Soha Tamás és Dr. Hartmann Bálint, F4STER Zrt

Az MVM Csoport energiatermelési jövője a fenntartható fejlődés szolgálatában (dupla előadás)Dr. Kiss Csaba,termelési vezérigazgató-helyettes, MVM Zrt.

3.2 szekció Energia Audit

Levezető elnök: Czinege Zoltán, SZB elnök

Jósgömb helyett nagyító - Új auditori kompetenciák szükségessége az EKR menténSzikszai Attila, MEKH

Tapasztalatok az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése folyamánTrombitás Péter, energiahatékonysági műszaki szakértő, MEKH

Energetikai audit esettanulmány Szlovákiából (angol nyelvű előadás) Dušan Petraš, egyetemi tanár, Szlovák Műszaki egyetem

EN 17956:2024 szabvány bemutatása és hatásainak elemzése Ciceu Dániel, energetikai mérnök, Dynoteq Kft.

Néhány példa a katalógus számítások alkalmazásának nehézségeiből Boncz Norbert, Alfaped Kft.

HEM ellenőrzési tapasztalatok Hársfai Péter Ferenc, energiahatékonysági szakértő, MEKH